Oroszország nukleáris fegyverek állomásoztatását tervezi Fehéroroszországban

Oroszország taktikai nukleáris fegyvereket helyez el a szomszédos Fehéroroszországban – mondta Vlagyimir Putyin elnök szombaton, ami az 1990-es évek közepe óta az első alkalom, hogy Moszkva ilyen fegyvereket az ország határain kívül helyez el.

A taktikai nukleáris fegyverek inkább azokra a fegyverekre utalnak, amelyeket a csatatéren bizonyos előnyökhöz használnak, nem pedig azokat, amelyek képesek városokat kiirtani.

A szakértők a Reuters hírügynökségnek azt mondták, hogy a fejlemény jelentős, mivel Oroszország mindeddig büszke volt arra, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben nem telepített nukleáris fegyvereket a határain kívül.

Az amerikai védelmi minisztérium közölte, hogy továbbra is figyelemmel kíséri a helyzetet.

„Semmi okot nem láttunk saját stratégiai nukleáris helyzetünk megváltoztatására, sem semmi jelét, hogy Oroszország atomfegyver bevetésére készül” – áll a közleményben.

Putyin az állami televíziónak elmondta, hogy Alekszandr Lukasenko fehérorosz elnök régóta felvetette a taktikai nukleáris fegyverek országában való elhelyezését.

“Itt sincs semmi szokatlan: egyrészt az Egyesült Államok ezt teszi évtizedek óta. Régóta telepítenek taktikai nukleáris fegyvereket a szövetséges országok területére. Megegyeztünk, hogy mi is ezt tesszük – kötelezettségeink megszegése nélkül, hangsúlyozom, anélkül, hogy megszegnénk az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeinket” – mondta az orosz elnök.

Putyin nem részletezte, mikor szállítják át a fegyvereket Fehéroroszországba, amely három NATO-tagországgal – Lengyelországgal, Litvániával és Lettországgal – határos.

„Ez Putyin játékának része, hogy megpróbálja megfélemlíteni a NATO-t. Ennek nincs katonai haszna, mivel Oroszországnak rengeteg ilyen fegyvere és hadereje van Oroszországon belül” – mondta Hans Kristensen, az Amerikai Tudósok Szövetségének nukleáris információs igazgatója.

Oroszország és Fehéroroszország szoros katonai kapcsolatban áll egymással, és Minszk tavaly engedélyezte Moszkvának, hogy belorusz területet használjon csapatok Ukrajnába küldésére. Idén januárban a két nemzet fokozta a közös katonai kiképzést.

Kijev azt állítja, hogy nem zárható ki a fehéroroszországi támadást, de jelenleg nincs elég erő egy offenzívához, és Lukasenko azt szeretné, ha csapatai Moszkva nyomása ellenére kimaradnának a háborúból.

A Putyin által bejelentett megállapodás részeként Oroszország július 1-ig befejezi a taktikai nukleáris fegyverek tárolójának építését Fehéroroszországban.

Oroszország 10 taktikai nukleáris fegyverek szállítására alkalmas repülőgépet állomásoztat Fehéroroszországban – mondta Putyin, hozzátéve, hogy Moszkva már több olyan Iskander taktikai rakétarendszert is átadott Fehéroroszországnak, amelyek nukleáris fegyverek indítására képesek.

„Ez egy nagyon jelentős lépés” – mondta Nyikolaj Szokol, a Bécsi Lefegyverzési és Non-proliferációs Központ vezető munkatársa. „Oroszország mindig is nagyon büszke volt arra, hogy területén kívül nincs nukleáris fegyvere. Tehát most ezen változtatnak, és ez egy nagy változás.”

Amikor a Szovjetunió 1991-ben összeomlott, a négy újonnan függetlenné vált államban, Oroszországban, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Kazahsztánban nukleáris fegyvereket telepítettek.

1992 májusában a négy állam megállapodott abban, hogy az összes fegyvernek Oroszországban kell lennie, és 1996-ban befejeződött a robbanófejek Ukrajnából, Fehéroroszországból és Kazahsztánból történő átszállítása.