Oliver Stone szerint ez fog történni, ha a Kennedy-akták nyilvánosságra kerülnek

Oliver Stone filmrendező nemrég üdvözölte Donald Trump amerikai elnök új döntését, melynek értelmében feloldhatják az 1963-as Kennedy-gyilkosság összes aktájának titkosítását.

Néhány nappal ezelőtt derült ki, hogy Donald Trump aláírt egy rendeletet, melynek értelmében nyilvánosságra hozhatják az 1963-as Kennedy-gyilkosság összes olyan aktáját, ami eddig még nem került a publikum elé. John F. Kennedy néhai amerikai elnököt 1963. november 22-én, Dallasban lőtték agyon: bár a merényletet Lee Harvey Oswald követte el – aki nem sokkal később szintén erőszakos halált halt -, máig nem tudni pontosan, egyedül cselekedett-e, s ha nem, akkor ki és milyen célból rendelhette el az államfő meggyilkolását. Az eset máig az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb kollektív traumája (nem véletlen, hogy sokan ekkortól datálják a posztmodern korszakát, hiszen a rengeteg összeesküvés-elméletet szülő merénylet után a 20. század jóval kuszább, kiismerhetetlenebb és bonyolultabb lett).

Trump döntését az az Oliver Stone is kommentálta, aki egy nagyhatású politikai drámát (JFK – A nyitott dosszié, 1991) is szentelt a témának – írja a Hollywood Reporter.

„Trump elnök dicséretet érdemel a minap aláírt rendelet miatt, ami feloldja a továbbra is titkosított dokumentumokat a 61 évvel ezelőtti John Kennedy-gyilkossággal kapcsolatban. Azokat a dokumentumokat már 2017 októberében nyilvánosságra kellett volna hozni. Trump elnököt azért is elismerés illeti, hogy nem állt meg ezen a ponton, és a Martin Luther Kinget, valamint a Robert Kennedy-t érintő merénylet titkosított aktáit is meg akarja ismertetni a közvéleménnyel” – fogalmazott A szakasz és a Tőzsdecápák rendezője.

„Senki sem számít arra, hogy hirtelen előkerül egy megcáfolhatatlan bizonyíték, ami leleplezné a tettesek személyét. De az eddigiek alapján úgy tűnik, az iratok tartalmazhatnak olyan információmorzsákat, melyek segíthetnek a mozaikok összeillesztésében” – fejtette ki Stone.

„Ezt a döntést Steve Cohen kongresszusi képviselő, David Schweikert és Tim Burchett sürgette. Még egy külön ellenőrző bizottság felállítását is szorgalmazták – olyasfajta testületét, mint amilyen a JFK Assassination Records Review Board is volt -, hogy meggyőződhessünk róla: minden dokumentumot eredeti, szerkesztetlen formájában hoznak nyilvánosságra. Ha ezek az akták esetleg elvezetnének más iratokig, akkor az új szálakat ennek a testületnek kellene felfejtenie” – tette hozzá a direktor.

Donald Trump már 2024-es elnökválasztási kampányában megígérte, hogy győzelme esetén megismerteti a nyilvánossággal a dokumentumok tartalmát. A január második felében napvilágot látott elnöki rendelet szövege arra adott utasítást a Fehér Ház jogtanácsosának és a nemzeti hírszerzés igazgatójának, hogy 15 napon belül körvonalazzák a Kennedy-akták közzétételével kapcsolatos tervüket. A Robert F. Kennedy és Martin Luther King meggyilkolásával kapcsolatos szövetségi iratok esetében Trump 45 napot adott a Fehér Ház jogtanácsosának és a nemzeti hírszerzés igazgatójának ugyanerre a feladatra.

Egy 1992-es törvény (JFK Assassination Records Collection Act) értelmében a régi-új elnöknek már 2017-ben nyilvánosságra kellett volna hoznia a Kennedy-merénylettel kapcsolatos összes dokumentumot. Trump akkor nem tett eleget ennek a kötelezettségnek, és – nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva – több ezer iratot visszatartott.