Ő az új pápa – mit érdemes tudni XIV. Leó pápáról, az első amerikai egyházfőről?

Történelmi pillanatnak lehettek tanúi azok, akik a Szent Péter téren várták az új pápa megválasztását: a konklávé döntése értelmében az amerikai származású Robert Prevost lett a katolikus egyház 267. egyházfője, aki a Leó nevet választotta.
A 69 éves bíboros nemcsak azért különleges, mert az első amerikai származású pápa lett, hanem azért is, mert latin-amerikai gyökereinek és karitatív múltjának köszönhetően hídként tekintenek rá a hagyomány és a megújulás között.
Chicagóból Peru nyomornegyedeibe
Robert Prevost 1955-ben született Chicagóban, és már fiatalon elhivatott volt: ministránsként kezdte, majd 1982-ben szentelték pappá. Harmincévesen csatlakozott az Ágoston-rendhez, és Peruba költözött, ahol misszionáriusként éveken át dolgozott a legszegényebb közösségekben. Megszerette az országot – olyannyira, hogy később fel is vette a perui állampolgárságot.
Ferenc pápa már jól ismerte munkásságát, így 2014-ben ő nevezte ki Prevostot a perui Chiclayo püspökének. Később magasabb rangra emelkedett: a Püspöki Dikasztérium prefektusaként világszerte ismert és tisztelt szereplővé vált az egyházi körökben.
A reformok embere
A konklávé döntése nem volt meglepő: a választó bíborosok 80 százalékát maga Ferenc pápa nevezte ki, így valószínűsíthető volt, hogy olyan utódra voksolnak, aki továbbviszi a reformokat. XIV. Leó pápa már első beszédében jelezte, mennyire tiszteli elődjét:
„Még a fülünkben van Ferenc gyenge, de bátor hangja, aki megáldotta Rómát. Húsvétvasárnap az egész világra adta áldását. Isten szeret bennünket, titeket mind. A gonosz nem fog győzni” – mondta a tömegnek. „Kéz a kézben, Isten vezetésével haladjunk tovább.”
A vatikáni szóvivő a választás előtt úgy nyilatkozott: olyan egyházfőre van szükség, aki „prófétai lelkülettel képes vezetni egy olyan egyházat, amely nem bezárkózik, hanem képes világítani a reményvesztett világban”. Úgy tűnik, az új pápa személye ezt a küldetést testesíti meg.
Az új pápa előtt álló legnagyobb kihívás a világ katolikusainak egyesítése, egy olyan időszakban, amikor az egyházon belüli törésvonalak – különösen az Egyesült Államokban – egyre mélyülnek. XIV. Leó pápa személyében azonban olyan vezető érkezett, aki egyszerre ismeri a nyugati világ kihívásait és Latin-Amerika társadalmi valóságát – ez pedig új lendületet adhat a Vatikánnak és a világ katolikus közösségének egyaránt.
(Kiemelt kép: MTI)