Könnyek között búcsúznak Japán utolsó pandáitól
Japán vasárnap érzelmes búcsút vett utolsó két óriáspandájától. A tokiói Ueno Állatkertben órákig sorban álltak az emberek, hogy még egyszer láthassák Xiao Xiaót és Lei Leit, akik kedden visszatérnek Kínába. A döntés jóval túlmutat egy állatkerti eseményen: a pandák hazautazása egyre feszültebb diplomáciai viszonyok közepette történik.
A tokiói Ueno Állatkertben vasárnap szinte tapintható volt az érzelmi feszültség. Látogatók ezrei érkeztek, sokan akár három és fél órát is vártak, hogy még egyszer elbúcsúzhassanak a 2021-ben született ikerpandáktól. Xiao Xiao és Lei Lei nem csupán közönségkedvencek voltak, hanem egy korszak jelképei is: távozásukkal Japán először marad pandák nélkül 1972 óta, attól az évtől kezdve, amikor Tokió és Peking hivatalosan normalizálta diplomáciai kapcsolatait.
Ezt olvastad már?
Napfogyatkozás-vadászat: mikor és hol látható a következő égi csoda?
Pandadiplomácia és politikai feszültségek
Kína 1949 óta használja az óriáspandákat a külpolitika különleges eszközeként. Ezek az állatok a jóindulat és az együttműködés szimbólumai, ugyanakkor a „pandakölcsönzés” szigorú feltételekhez kötött: a pandák minden esetben Kína tulajdonában maradnak, még akkor is, ha külföldön születnek, a fogadó országok pedig évi mintegy egymillió dollárt fizetnek egy-egy pár után. Az elmúlt években a pandák gyakran jelentek meg nagy kereskedelmi megállapodások kísérőjeként is, mint például 2011-ben, amikor Edinburgh két pandát kapott, miközben jelentős brit–kínai üzletekről tárgyaltak.
Japán esetében azonban most más a helyzet. A pandák visszatérése egybeesik a két ország közötti viszony gyors romlásával, amelyet Sanae Takaichi japán miniszterelnök Tajvannal kapcsolatos kijelentései tovább éleztek. Peking rendkívül érzékenyen reagált arra az álláspontra, miszerint Japán katonailag is beavatkozna egy Kína–Tajvan konfliktus esetén, és azóta mindkét fél egyre keményebb hangnemet üt meg.
Személyes búcsúk, nemzeti szimbólumok
A búcsú azonban nem geopolitikai szinten volt a legmegrázóbb, hanem az emberek történeteiben. Sok család számára a pandák generációkon átívelő élményt jelentettek. Volt, aki könnyek között mesélte, hogy gyermekét csecsemőkora óta vitte az állatkertbe, mások a pandák fejlődését kísérték végig az elmúlt években. A tokiói városvezetés szerint több mint 108 ezren jelentkeztek a mindössze 4400 elérhető időpontra, ami jól mutatja, mennyire mélyen beépültek ezek az állatok a japán közösségi emlékezetbe.
Xiao Xiao és Lei Lei szülei, Shin Shin és Ri Ri szintén kölcsönben voltak Japánban, kutatási és tenyésztési céllal. Bár a pandakölcsönzési megállapodások általában tíz évre szólnak, és gyakran meghosszabbítják őket, Japán esetében jelenleg bizonytalan, hogy a közeljövőben érkezhetnek-e új pandák az országba.
A ritkaföldfémek exportjára vonatkozó friss kínai korlátozások tovább rontották a kétoldalú kapcsolatokat, így a pandák távozása sokak szemében nem csupán egy állatkerti korszak végét jelenti, hanem egy szimbolikus jelzést is arról, mennyire mélypontra jutott a két ázsiai nagyhatalom viszonya. Az Ueno Állatkert kapuinál hulló könnyek ezért egyszerre szóltak szeretett állatokról és egy bizonytalan politikai jövőről.
Forrás: BBC News
Borítókép: Nicholas Doherty, Unsplash
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
