Gyorsul a Föld felmelegedése – végre tudjuk, miért

Az elmúlt év a valaha mért legmelegebb évként vonult be a történelembe: az óceánok szinte „felforrtak”, a gleccserek riasztó ütemben olvadtak, és mindez a tudósokat is zavarba ejtette. Mi állhat a gyors felmelegedés mögött?

Eddig is tudtuk, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátása és a természetes El Niño-jelenség jelentősen hozzájárult a hőmérséklet emelkedéséhez. De ez a kettő önmagában nem magyarázza a szokatlanul gyors változást. Egy nemrég publikált tanulmány viszont rávilágított a hiányzó láncszemre: a felhők.

Mi köze van a felhőknek a globális felmelegedéshez?

A kutatás szerint a felhők, pontosabban az óceánok felett lebegő alacsony szintű felhők hiánya felerősítette a felmelegedést. Kevesebb világos, alacsonyan fekvő felhő = sötétebb Föld, ami több napsugárzást nyel el – magyarázta a német klímakutató, Helge Goessling, aki a tanulmány egyik szerzője.

Ez az úgynevezett albedó-jelenség, ami a Föld felszínének képességét jelöli, hogy visszaverje a nap energiáját az űrbe. Ha csökken az albedó, több hő marad a bolygón, és ez tovább gyorsítja a felmelegedést.

Miért tűnnek el az alacsony felhők?

A felhők eltűnésének pontos okát még mindig nem értik teljesen, de több tényező is közrejátszhat. Az egyik a hajózási ipar kénkibocsátásának csökkenése az elmúlt évek szigorú szabályozásai miatt. Bár ez jó hír az egészségünkre nézve, ezek a szennyező anyagok korábban hozzájárultak a felhők „világosabbá” tételéhez, ami segített hűteni a bolygót.

A természetes éghajlati változások, például az óceánok hőmérsékleti mintázatai szintén szerepet játszhatnak. De van egy harmadik, aggasztóbb tényező: maga a globális felmelegedés. Ahogy a felszíni hőmérséklet emelkedik, az alacsony szintű felhők vékonyodhatnak, sőt teljesen eltűnhetnek. Ez pedig egy veszélyes visszacsatolási hurkot hoz létre: a felmelegedés miatt eltűnő felhők tovább növelik a hőmérsékletet.

Mit jelent ez a jövőre nézve?

Ha a felhők eltűnése valóban összefügg a globális felmelegedéssel, akkor a jövőbeli felmelegedés mértékét eddig alábecsültük. „Intenzívebb felmelegedésre kell számítanunk, mint amit eddig gondoltunk” – figyelmeztetett Goessling.

Tapio Schneider, a Kaliforniai Technológiai Intézet klímakutatója szerint a tanulmány egyik legriasztóbb következtetése, hogy a felhőzet megváltozása még nagyobb globális felmelegedést idézhet elő, mint amit jelenleg jósolunk. A felhők tehát nemcsak egyszerű légköri képződmények: a viselkedésük megértése kulcsfontosságú, hiszen ez határozza meg, milyen mértékű hőmérséklet-emelkedésre kell felkészülnünk a következő évtizedekben.

Az üzenet világos: a felhők és az albedó-változások alaposabb kutatására van szükség ahhoz, hogy jobban megértsük a klímaváltozás dinamikáját. Egy dolog azonban biztos: minél tovább halogatjuk a cselekvést, annál nehezebb lesz mérsékelni a bolygónk felmelegedését.