Felfedezték a műanyagot, amely képes felemészteni önmagát

Környezetbarát, „élő” műanyagot hoztak létre a kínai tudósok: a felfedezés hatalmas hasznot hozhat a saját műanyagproblémáit egyre eredménytelenebbül kezelő emberiségnek.

A műanyag általában hulladékként végzi, és mivel rendkívül lassan bomlik le, jelentős mértékben szennyezi a környezetet. A nemzetközi tudóstársadalom folyamatosan dolgozik a probléma megoldásán: most épp a Kínai Tudományos Akadémia technológiai intézetének szakemberei álltak elő egy meglehetősen érdekes ötlettel – írja a New Atlas. Egy olyan műanyagról van szó, mely képes biológiai úton lebomlani. Ennek érdekében a kutatók kifejlesztettek egy „élő” műanyagot, melyben a mostoha körülményeket is túlélni képes baktériumspórák találhatók. Amíg nem jutnak tápanyaghoz, a spórák egyáltalán nem mutatnak aktivitást, a külső hatásoktól pedig egy kemény bevonat óvja meg őket. Ebben a fázisban a műanyag még használatban van, vagyis nem volna jó, ha megkezdődne a bomlása.

A spórák egyes esetekben hosszú évszázadokig is megőrizhetik inaktivitásukat, és csak akkor élednek fel, ha fennállnak az ehhez szükséges környezeti kritériumok.

A tudósok erre a képességre, valamint arra a közismert tulajdonságra építették ötletüket, hogy a baktériumok képesek lebontani a műanyagot.

Először létrehozták a szénabacilus (Bacillus subtilis) egy olyan génmanipulált verzióját, mely kiválasztja a BC-lipáz nevű műanyaglebontó enzimet, majd nehézfém-ionok segítségével érték el, hogy a mikrobák spórákká fejlődjenek. Ezeket a következő lépésben PCL műanyaggal elegyítették, majd megolvasztották, hogy aztán végeredményként egy megkeményedett műanyagdarabot mutassanak fel.

A kísérletek során a tudósok megfigyelték, hogy ha egy bizonyos enzimet felvittek a műanyag felületére, akkor az erodálni kezdte az anyag felszínét, minek következtében aktivizálódtak a benne lévő spórák, melyek elkezdték kiválasztani a BC-lipázt, és 6-7 nap alatt le is bontották a műanyagot.

A spórákat a kutatók komposztálással is fel tudták ébreszteni: mintegy 25-30 nap alatt bomlottak le a talajba helyezett műanyagminták.

A hagyományos PCL műanyag szintúgy lebomlik, ám ebben az esetben jóval lassabb folyamattal kell számolni. A kutatók egyébként a biológiailag nem lebomló polieténbe is sikeresen integrálták a lebontást végző spórákat. Az ötlet önmagában ígéretesnek és működőképesnek tűnik, de további kutatások szükségesek a területen ahhoz, hogy kiderüljön, mely környezetbarát innovációval kezelhetők a legjobban a globális műanyagproblémák.