A NATO felkészült a legrosszabbra

A NATO jóváhagyta azokat a terveket, amelyek felvázolják, hogyan reagálhat a szövetség egy esetleges orosz támadásra – írja a Newsweek.

A hidegháború vége óta nem volt példa arra, hogy a NATO ilyen részletes tervet dolgozott volna ki arra az esetre, ha egy orosz támadás ellen kellene védekezni, Rob Bauer admirális szerint viszont az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus miatt időszerűvé vált a lépés.

A több ezer oldalas terv a 31 tagot a katonai eszközök és a logisztika korszerűsítésében is eligazítják.

A terveket a NATO vilniusi csúcstalálkozóján hagyhatják jóvá, a jóváhagyott lépések teljes megvalósítása viszont évekig is eltarthat – írja a lap.

Hubert Cottereau altábornagy, a NATO Szövetséges Erők Európai Főparancsnokságának vezérkari főnök-helyettese a Reuters kérdésére elmondta, hogy a szövetség nem hiszi, hogy szükség lenne a csapatlétszám növelésére keleten, amit a balti államok követeltek. „Ha az oroszok csapatokat összpontosítanak a határon, az idegessé tesz bennünket. Ha mi összpontosítunk csapatokat a határon, az idegessé teszi őket” – fogalmazott.

Tavaly a NATO beleegyezett abba, hogy 300 000 katonát helyeznek fokozott készültségbe a korábbi 40 000 főhöz képest.
A szövetség nehezen tudott lépést tartani Ukrajna katonai felszerelés iránti igényeivel, és korszerűsítenie kell a logisztikát, hogy lehetővé tegye a csapatok gyors vasúti vagy közúti bevetését. A Moszkvával való esetleges konfliktus különbözik ugyan a hidegháború alatti fenyegetéstől, de a drónok, a hiperszonikus fegyverek és az internet új kihívásokat jelentenek.

Vajon a NATO valóban készen áll egy Oroszországgal való konfliktusra?

2022 szeptemberében egy korábbi magas rangú NATO-parancsnok, Sir Richard Shirreff tábornok azt mondta, hogy a szövetség nem áll készen arra, hogy háborút vívjon Moszkvával, ha Ukrajna teljes körű inváziója a „legrosszabb eset” forgatókönyvébe fordulna.

„A legrosszabb esetre felkészülni tartalékok mozgósítását jelenti” – mondta. „Ez azt jelenti, hogy újjá kell építeni az elvesztett képességeket, amelyeket a védelmi megszorítások éveiben eldobtak.”

A múlt hónapban Jens Stoltenberg NATO-főtitkár azt mondta, hogy minden tagállam egyetértett abban, hogy Ukrajna csatlakozik a szövetséghez, ha a háború véget ér. A szövetség mérete Finnország csatlakozása után 31 tagúra nőtt és megduplázta a NATO Oroszországgal közös határát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a tervek szerint részt vesz a NATO-csúcson, bár a kijevi tisztviselők azt szeretnék, ha ezt megelőzné a szövetségi tagságra vonatkozó ütemtervének ismertetése.