Szinte mindenki ismeri azokat a történeteket, amelyek a világunkat ma alapjaiban meghatározó vállalatok hajnalát romanticizálják, amikor még szó sem volt milliárdokról, csak néhány lelkes fiatalról és egy ötletről, no meg egy garázsról.
Azonban nem csak a mai bárkiből bármi lehet mentalitás mellett lehet nagy sikereket elérni szerényen indulva, hanem már a 20. század folyamán is jó néhány vállalkozás jutott nagyon magasra úgy, hogy eleinte csak egy garázsra futotta az alapítóknak. A Microsoft, az Amazon vagy éppen a Mattel és a Disney is mindenfajta magvető befektetés vagy támogatás nélkül, az alapítók erejéből nőtt nagyra.
Microsoft
A cég, amely egykor ablakot nyitott az egész világnak a számítógépek használatára 2019-ben a második legértékesebb vállalat volt a Földön, tőkéje elérte a 928 milliárd dollárt, míg a tulajdonosa a világ második legvagyonosabb embere. Az eredettörténete pedig közismerten egy garázsban kezdődött. Az egyetemről kibukott, a 20 éves Bill Gates 1975-ben egy Albuquerque-i garázsban Paul Allennel együtt indították eredetileg Micro-Soft néven vállalkozásukat. Miután felvették a kapcsolatot a Micro Instrumentation and Telemetry Systems-szel (MITS), az Altair 8800 megalkotóit felkérték, hogy készítsék el a BASIC programozó nyelv új variációját a mikroszámítógép számára. Később a Sundowner Motel szolgált átmeneti főhadiszállásként a számukra.
1976-ban jegyezték be a Microsoft márkanevet, és Washingtonban nyitottak irodákat. Miután a legelső operációs rendszerükért 80 ezer dollárt kaptak, 1985-ben nyilvánosságra hozták a Windows 1.0-t, ma pedig nagyjából a számítógépek 80 százaléka ennek az operációs rendszernek valamely sokadik verziójával fut.
Apple
A világ legértékesebb vállalata, megosztó, mégis kérdés nélkül a technológiai piac úttörője az Apple, de nemcsak maga az almás vállalat, hanem annak alapítója és arca is meghatározó személlyé vált az üzleti életben. Steve Jobs, Steve Wozniak és Ronald Wayne Jobs szüleinek garázsában fejlesztette az első Apple számítógépet 1976-ban. Az Apple I még csak egy alaplap volt, de egy helyi üzlet 30 darabot rendelt belőle, példányonként 500 dollárért. A csapat 30 napon belül teljesítette a megrendelést. Ezt követte az Apple II, majd később az áttörést jelentő Macintosh.
Azonban hozzá kell tenni, Wozniak a Bloombergnek adott interjúban elmondta, hogy a garázsos történet a Szilícium-völgy városi legendája. „A garázs egy mítosz. Egy kicsit el van nagyolva. A garázs jobban reprezentál bennünket, mint bármi más, de nem ott fejlesztettünk. Az elkészült termékeket a garázsba vittük, beüzemeltük őket, aztán elvittük az üzletbe, ahol készpénzben fizettek.”
Amazon
Az Amazon a harmadik a legértékesebb vállalatok listáján 919 milliárd dollárral, míg az alapítója, Jeff Bezos költséges válása után is a világ leggazdagabb embere, vagyonát 116,9 milliárd dollárra becsülik. Pedig mindez egy online könyváruházként indult 1994-ben. A Princeton hallgatója akkori feleségével, MacKenzie Bezos-szal havi 890 dollárért bérelt közös washingtoni otthonának garázsában indította el az Amazon névre keresztelt online üzletet. Az ötlet azután pattant ki a fejéből, hogy egy új amerikai jogszabály lehetővé tette, hogy az online üzleteknek ne kelljen forgalmi adót szedniük azokban az államokban, ahol nincsen irodájuk. Bezos New Yorkból Washingtonba költözött, és a Bellevue-i otthonában fogott bele a vállalkozásba, amibe 40 ezer dollárt fektetett, hogy meg tudja venni a könyveket, illetve el tudja postázni a vásárlóknak az árut. Az első könyvét 1995 júliusában adta el, majd 48 országban kezdte reklámozni a tevékenységét, végül a világ legnagyobb online üzletévé tette az Amazont.
1998-ban két stanfordi végzős 1700 dollárért bérelt egy garázst a barátjuktól. A két diák Larry Page és Sergey Brin, a Menlo Park-i garázs tulajdonosa pedig, Susan Wojcicki volt. A két srác ma a Google alapítójaként ismert, míg Susan Wojcicki a Google első marketing managere volt 1999-ben, 2014 óta pedig a YouTube vezérigazgatója. A bérleményhez a garázs előtti parkoló is hozzátartozott, amit Craig Silverstein, a Google legelső alkalmazottja számára tartottak fent.
Öt hónap leforgása alatt elkészült az algoritmus, amely örökre átírta az emberi tudás tárolósának módjait, és 1999 márciusában már felfigyeltek a keresőre, így hamar kinőtték a garázs szűkös kereteit. A ma 859 milliárd dollárt érő Alphabet – 2015-ben a Google újrastrukturálásakor hozták létre, ma ez az anyavállalat – később Santa Clara-ba költözött át, ahol 185 ezer négyzetkilométernyi területet foglaltak el. Nyolc évvel később Page és Brin tisztelgésként a szerény kezdetek előtt megvette a garázst a Santa Margarita Avenue-n.
Hewlett-Packard
Egy kis garázsnyi hellyel és 538 dollárral Bill Hewlett és Dave Packard mérnökök 1939-ben megalapították a Hewlett-Packardot. Packard garázsa Palo Altoban volt, amely nemcsak a HP szülőhelye, de egyúttal magának a Szilícium-völgynek is, miután számos technológiai startup – bár akkor még fogalmuk sem lehetett, hogy ők startupok – lépett a HP nyomdokaiba.
A cég első sikere a HP200A oszcilátor volt, amelyet a versenytársaiknál olcsóbban tudtak értékesíteni. A HP nagy áttörése szó szerint mesébe illő, ugyanis akkor került rá sor, amikor a Walt Disney Productions megvette az új, továbbfejlesztett HP200B modellt, amely sokat javított hangrendszereken a Fantázia című rajzfilm vetítéseinél. Ma egy tábla hirdeti, hol született meg a HP és a Szilícium-völgy filmbe illő eredetlegendája, amiben tehetséges alapítók és egy garázs szerepel.
Mattel
Nem csak a tech óriások előjoga, hogy az eredettörténetüket romantikus módon olyan kevéssé csillogó körülmények közé helyezzék, mint egy garázs belseje. A világ első számú játékgyártója, a Mattel is hasonlóan kezdte. 1945-ben Harold Matson, illetve Elliot és Ruth Handler házaspár képkereteket árult, amelyeket egy garázsban üzemeltetett műhelyben készítettek. Igyekeztek maximalizálni az alapanyagok felhasználását, ezért Elliot babaházakhoz kezdett bútorokat készíteni a képkeretek készítése után maradt anyagokból.
Miután látták, hogy mennyire népszerű ez a mellékvágány, a cég tovább merészkedett a játékok piacán, és létrehozták az első zenélő játékaikat. 1948-ra a Mattelnak már a kaliforniai Hawthorne-ban volt a főhadiszállása. Barbie, a Scrabble, a Matchbox autók és a Fisher Price játékok mind ennek a garázsnak és a maradék faanyagoknak köszönhetik a létüket.
Disney
Walt és Roy Disney az első filmjüket 1923-ban a nagybátyjuk garázsában alkotta meg. Karrierjüket az Alice Comedies-szel kezdték, amelyek az Alíz Csodaország animációs sorozat részei voltak. Disney-nek sok nehézséggel kellett megküzdenie a siker felé vezető úton, de a neve összeforrt a meséléssel, a történetek pedig máig azt az üzenetet közvetítik, hogy bármilyen akadállyal is találd szembe magad, kitartással és némi segítséggel bármi lehetséges.
MagLite
Mesébe illő történet, ahogy egy szegény ember az álmába kapaszkodva, a garázsában kemény munkával milliomossá válik. 1955-ben Tony Maglicának mindössze 125 dollár lapult a zsebében, és a horvát származású bevándorló alig beszélt valamit angolul. Öt évvel korábban érkezett Los Angeles-be, és mindenféle rosszul fizető munkát elvállalt mielőtt gépészként tevékenykedve meggyőzött egy kerekedőt, hogy 125 dollárért adjon oda neki egy 1000 dollárt érő esztergagépet, míg a maradék összeget pedig havi részletekben fizeti majd meg.
Mellékesként precíziós alkatrészeket kezdett gyártani egy garázsban Los Angeles-ben, majd ahogy növekedett, saját vállalkozást indított Mag Instrument néven 1974-ben. Maglica néhány évvel később kezdett el zseblámpákat építeni, és megszületett a MagLite 1979-ben. A termékeik nemcsak az otthonokban vannak jelen, de az amerikai rendőrök számára is sok éven át gyártották az elemlámpákat.
(Kiemelt kép: Google)
