Pont került Elon Musk és a Twitter közötti huzavona végére és lezárult a 44 milliárd dolláros üzlet: mostantól a világ leggazdagabb embere irányítja a világ egyik legbefolyásosabb közösségi médiaplatformját – írja a CNN.
Elon Musk első intézkedésként felmondott a Twitter vezérkarának, vezérigazgatói posztjáról menesztette Parag Agrawalt, kirúgta Ned Segal pénzügyi vezetőt és Vijaya Gadde jogi vezetőt is, akiket azzal vádol, hogy félrevezették őt, illetve a Twitter befektetőit a hamis felhasználói fiókokkal kapcsolatban. A történteket sem Elon Musk, sem a Twitter, sem az elbocsátott vezetők nem kívánták kommentálni.
Az ügylet lezárása véget vet a bizonytalanságnak, amely az év nagy részében a Twitter alkalmazottai és részvényesei felett lebegett.
Miután Elon Musk áprilisban beleegyezett a cég felvásárlásába, hónapokig próbált kihátrálni az üzletből, először a platformon lévő botok számával kapcsolatos aggodalmakra, majd később a cég bejelentője által felvetett állításokra hivatkozva.
A megállapodás megkötésével Musk és a Twitter elkerülte a tárgyalást, amelyet eredetileg a hónap elején tartottak volna. Musk hatalomátvétele és a felsővezetők azonnali elbocsátása viszont most egy sor új kérdést vet fel a közösségi médiaplatform jövőjével kapcsolatban.
Musk korábban úgy fogalmazott, hogy újra szeretné gondolni a Twitter tartalommoderálási politikáját szem előtt tartva a „szólásszabadságot”. Az üzletember azt is kijelentette, hogy nem ért egyet a Twitter azon gyakorlatával, hogy a szabályait többszörösen megsértőket állandóan tiltja, ami felveti annak lehetőségét, hogy számos, korábban kitiltott, ellentmondásos felhasználó újra megjelenhet a platformon.
A legtöbben viszont arra kíváncsiak, hogy mennyi időn belül engedheti vissza Musk Donald Trump volt elnököt a platformra. Az időzítéstől függően ugyanis egy ilyen lépés jelentős hatással lehet a közelgő amerikai félidős választásokra, valamint a 2024-es elnökválasztási kampányra.
E lépések megtételével Musk egy emberként felforgathatja a médiát és a politikai ökoszisztémát, átalakíthatja az online közbeszédet, és megzavarhatja a konzervatív irányultságú közösségi médiatulajdonok születőben lévő szféráját, amelyek nagyrészt a Twitter és más mainstream szolgáltatások betiltása és korlátozása miatti sérelmekre válaszul jelentek meg.
A Twitter felvásárlása Musk befolyásának kiterjesztését is jelenti. A milliárdos már birtokol, felügyel vagy jelentős részesedéssel rendelkezik autókat, rakétákat, robotokat és műholdas internetet fejlesztő cégekben, valamint kísérletibb vállalkozásokban, például agyimplantátumokban. Most egy közösségi médiaplatformot irányít, amely meghatározza, hogyan kommunikál és hogyan kap híreket több száz millió ember.
Még a története során bizonyos mértékű káoszról ismert cég számára is viharos volt a Muskkal kötött, hónapokig tartó alkufolyamat.
Musk, egy prominens és ellentmondásos Twitter-felhasználó, az év elején került kapcsolatba a céggel, amikor több mint 9%-os részesedést szerzett annak részvényeiben. Miután bejelentette, hogy ő lett a Twitter legnagyobb részvényese, Musk elfogadta, majd visszavonta az ajánlatot, hogy beüljön a cég igazgatótanácsába.
Musk ezután felajánlotta, hogy jelentős felár ellenében azonnal megvásárolja a Twittert és aláírt egy megállapodást a cég megvásárlásáról, amely az átvilágításról való lemondással járt.
„Ez nem a pénzszerzés módja” – mondta Musk egy színpadi interjúban, nem sokkal azután, hogy ajánlatot tett a Twitter megvásárlására. „Erős intuitív érzékem azt súgja, hogy a civilizáció jövője szempontjából rendkívül fontos egy nyilvános platform, amely maximálisan megbízható és széles körben befogadó.”
Musk azt is megígérte, hogy „legyőzi a spamrobotokat”, utalva azokra a hamis fiókokra, amelyek gyakran különösen aktívak az ő tweetjeire adott válaszokban.
A felvásárlási megállapodást követő hetekben azonban Musk aggodalmát fejezte ki ugyanezen hamis és spam-fiókok elterjedtsége miatt a Twitteren, és végül megpróbálta felmondani az ügyletet.
A Twitter ezért beperelte őt azt állítva, hogy Musk a bot érvelését színlelésként használta fel, hogy kiszálljon abból az üzletből. Az ügylet bejelentése utáni hetekben a tőzsdék nagy része, beleértve a közösségi média cégeket is, visszaesett az emelkedő infláció és a recesszió miatti aggodalmak közepette. A visszaesés a Teslát és Musk személyes nettó értékét is sújtotta.
A jogi szakértők széles körben úgy vélték, hogy a Twitter szilárd alapokon áll az egyezség bírósági úton történő végrehajtásához.
Két héttel azelőtt, hogy a vitás jogi csata tárgyalásra került volna, Musk kijelentette, hogy az ügyletet az eredeti feltételek szerint folytatja. Miközben a felek tárgyaltak, Musk ügyvédei arra kérték a bírót, hogy függessze fel a jogi eljárást, aminek hatására a Twitter visszautasította, hogy Musk esetleg nem marad hű az üzlet lezárására vonatkozó ígéretéhez.
A Delaware Chancery Court kancellárja, Kathaleen St. Judge McCormick október 28-án, délután 5 óráig adott haladékot a feleknek, hogy lezárják az ügyletet tárgyalás nélkül.
Az alkudráma megszűntével a figyelem most Musk Twitter-tervei felé irányul
A Twitter vezérigazgatójának és más vezetőinek leváltásán túl Musk hatalomátvétele azt is eredményezheti, hogy az alapító, Jack Dorsey visszakapja némi befolyását a cégre, aki novemberben lemondott vezérigazgatói posztjáról, és májusban távozott az igazgatóságából. Bár Dorsey azt mondta, hogy hivatalosan nem tér vissza a Twitterhez, privátban tárgyalt Muskkal a hatalomátvételről, és tanácsokat is adott neki.
Musk állítólag azt is elmondta az ügyletben leendő befektetőknek, hogy azt tervezi, hogy megválik a cég alkalmazottainak közel 75%-ától, ami megzavarhatja a Twitter működésének minden aspektusát.
Musk többször is világossá tette, hogy felülvizsgálja a Twitter tartalommoderálási politikáját, és megerősíti az általa „szólásszabadságnak” nevezett tevékenységet, ami potenciálisan megsemmisíti a cég több éves erőfeszítéseit a félretájékoztatás és a zaklatás kezelésére, valamint „egészségesebb” beszélgetések létrehozására a platformon.
Egy ilyen lépés a többi közösségi médiaplatformra is kiterjedhet.
A Twitter, bár kisebb, mint sok közösségi média riválisa, időnként mintaként szolgált arra vonatkozóan, hogy az iparág hogyan kezeli a problémás tartalmakat, például amikor elsőként tiltotta be Trump akkori elnököt a január 6-i Capitol-lázadást követően.
Az elmúlt években pedig számos alternatív közösségi hálózat indult, amelyek főként a konzervatívokat célozzák meg, akik azt állítják, hogy az általánosabb szolgáltatások indokolatlanul korlátozzák beszédüket. Ezek közé a szolgáltatások közé tartozik a Trump’s Truth Social és a Parler, amelyeket Kanye West nemrégiben meg akar vásárolni. Bár nem világos, hogy Musk meddig mehet el a szólásszabadságról szóló álmai megvalósításában, a meglévő tartalommoderálási politikák lazítása csábító szolgáltatássá teheti a sokkal nagyobb közönséget biztosító Twittert néhány olyan felhasználó számára, akik a kisebbekhez menekültek. (Musk azonban szabályozási problémákba ütközhet, különösen Európában, attól függően, hogy meddig tesz erőfeszítéseket a tartalmi korlátozások lazításáért.)
A tartalom moderálásán kívül Musk számos egyéb lehetséges változtatást is előrevetített a platformon, kezdve a végpontok közötti titkosítás engedélyezésétől a Twitter közvetlen üzenetküldő funkcióján át egészen addig, amíg a közelmúltban azt javasolta, hogy a Twitter az X nevű „minden” alkalmazás részévé váljon a népszerű kínai WeChat alkalmazás stílusában.
Annak ellenére, hogy saját állítása szerint “nyilvánvalóan túlfizet” és több hónapon át próbált kiszállni a cég felvásárlásából, Musk megpróbált optimistának tűnni a Twitter lehetőségeivel kapcsolatban.
„A Twitter hosszú távú potenciálja véleményem szerint nagyságrendekkel nagyobb, mint a jelenlegi értéke” – mondta a Tesla múlt heti konferenciahívásán.
