Tuti mindannyian ismeritek az érzést: unom az egészet, belefásultam az életembe. Legtöbben ilyenkor nyelnek egy nagyot, és némán üvöltve viszik tovább a vállalt terheiket. Én is megéltem ezt a szituációt, de nálam az ellenreakció nem átlagosra sikeredett: mindent felrúgva az autó/motorsport és a média világában eresztettem gyökeret és a Forma-1 lett az életem.

Ha jól belegondolok, az írás sosem vonzott különösebben, sőt, finoman fogalmazva sem kerekekkel a lábam alatt születtem – végül mégis ebben találtam meg önmagam, a kommunikáció és az újságírás lett az életem. Ebben nagy szerep jutott a véletlennek, nem kevés a tudatosságnak, de a szerencsét is érdemes kiemelni. Hogyan kerül be egy átlagos magyar srác a Formula-1 zárt világába és hogyan lesz Magyarország egyik legnépszerűbb Dakar motorversenyzőjének és a Motorsport Szövetség tereprali szakágának sajtófőnöke?

Kezdjük az elején!

Sokáig csak éltem bele a vakvilágba, sablonosan teltek a hetek, a hónapok. Tudjátok, unalmas napi rutin, senkiházi főnökök, sekélyes párkapcsolatok, gyorsan lebomló instant „boldogság”, a mindannyiunk által kipróbált túlélő cirkusz.

Minden perce elvesztegetett idő volt, de vallom, hogy céllal zajlott. Megtanított arra, kiket kerüljek, ki NE legyek, hogyan kezeljem majd azokat a lehetőségeket, amik szembe jönnek velem.

Egy szörnyű munkanapon véletlen figyeltem fel egy internetes játékra. Részt vettem rajta, (életuntan kattingattam) és VIP belépőt nyertem egy menő autóversenyre. Ez lett a sorsomat megváltoztató momentum: kilátogattam a pályára, ahol az autók hangja, a versenybenzin illata, és a sztárok közelsége áramütésként ért – szinte mágnesként vonzott magához. Egyetlen alkalom kellett, és eldöntöttem: nem érdekel kivel, nem érdekel hogyan, de részese akarok lenni mindennek.

Először szimulátor versenyzőnek álltam, később csatlakoztam egy online közösséghez, ahol PR-osként igyekeztem a virtuális versenyzést közelebb hozni a valódihoz. Ekkor támadt a példátlanul vad ötletem: szervezni fogok egy közönségtalálkozót, méghozzá a Forma-1 előszobájában edződő sztárokkal. A nem mindennapi eseménynek nagy visszhangot akartam, de mivel a rendezvényre a Magyar Nagydíj hetében került sor, ezért a sajtó a leterheltsége miatt nem küldött tudósítókat. Viszont többen is felajánlották, ha kész anyagot adok a kezükbe, akkor segítenek.

Ekkor ragadtam először tollat a kezembe

Mire feleszméltem, már egy szaklap gyorsasági rovatát terelgettem, és arra is hamar rájöttem, hogy nem csupán kizárólag a benzingőz iránti vak szerelem vezérel.

Megfogalmazódott, később pedig letisztult bennem a karrierépítés gondolata: folyamatosan kerestem a helyem a rendszerben, mellette igyekeztem megragadni a lehetőségeket, majd kipréselni a legjobbat belőlük.

Közben egyre közelebb kerültem a vérkeringéséhez, több autó/motorsport csapat sajtóügyeivel is foglalkoztam, barátságokra és jelentős kapcsolati tőkére tettem szert. Ez idő alatt szinte minden nemzetközi autósport sorozatba belekóstoltam akkreditált újságíróként, és gyorsan egyértelmű célommá vált a sportág abszolút csúcsa, a Forma-1.

Ahogy az élet minden területén, az autósport médiában is létezik hierarchia, megvannak a lépcsőfokok. Az igazi nagyokhoz képest még rengeteget kell tanulnom, de hiszem, hogy sikerrel veszem az akadályokat.

Ennek megfelelően az életem teljesen átalakult: volt idő, amikor még menekültem az eredménycentrikus szemlélettől, manapság pedig már jellemzően belehajszolom magam.

Magyarország egyik legnépszerűbb Dakar motorversenyzőjének és a Motorsport Szövetség tereprali szakágának sajtófőnöke lettem, a Flyerz Magazin autó/motorsport szekcióját vezetem, ahol saját nyomtatott Forma-1-es és online rovatom is van. A tárgyhoz tartozik, hogy a legendás Marco Simoncelliről elnevezett MotoGP csapat magyar fiataljainak is én terelgetem a sajtóját, ami ugyancsak különleges megtiszteltetés.

Számomra komoly visszaigazolás és büszkeség, hogy a fanatizmusom, valamint a munkába vetett hitem már a sporton kívül is elismerik. Ennek okán lehetek a szívemnek oly kedves, kutyák részére gyógyszermentes kiegészítőket gyártó Quebeck vállalatának médiása. Mostanság már televíziós és rádiós műsorokban is gyakran szerepelek, hol riporterként, hol meghívott vendégként – sőt, a Kiss Norbert és Puzsér Róbert nevével fémjelzett „Hölgyek és gyorsak” című női autóversenyzésről szóló dokumentumfilmben is szerepet kaptam.

Természetesen eközben az álmomról sem feledkeztem meg, a Formula-1 zárt világába is sikerült bejutnom. Nem tagadom, mindez mélyen megérintett és magával ragadott, az F-1 pedig bizonyos értelemben átszakította a szalagot, vele együtt pedig a gátakat is. Az eddig megtett utamon már sok mindent összeszedtem, de megyek tovább, mert csak egyetlen irány kapcsolható: az ELŐRE. További ambícióm, hogy egyre több futamra eljussak, és saját, egyedi szemszögemből számolhassak be a száguldó cirkuszról.

A sikerért meg kell dolgozni

Az évek távlatából szemlélve természetesen nem kizárólag csak csodás dolgok történtek velem. A gyorsan jött sikereket sokaknak – nevezzük őket elegánsan „jóakaróknak” – nehezére esett feldolgozni, azonban néhány hullámvölgy és bukkanó után túlléptem rajtuk. Ma már olyan erős emberek támogatásával végezhetem a munkám, akik minden megmozdulásukkal motiválnak, építenek engem – és akikre minden szempontból felnézek!

A történetem nem egy diadalmenetet akar bemutatni, sokkal inkább rávilágít arra, mennyit ér a magadba vetett hit, és a kőkemény elhatározás.

Vésd az eszedbe, soha semmi sem lefutott, mert mindig nálad van a gyeplő: Önmagadba vetett acélos hittel és kitartással a legreménytelenebb helyzetben is dönthetsz egy másik irány mellett, megújulhatsz emberként, megváltoztathatod az életed, csupán néhány év leforgása alatt. Bárki is állítja neked az ellenkezőjét!