Az új KRESZ 7 alappillére: ismerkedj meg vele!

Az Építési és Közlekedési Minisztérium jövőre öntheti a kormány által beterjeszthető formába az új KRESZ-t. Noha a részletes változtatásokról egyelőre nem tájékoztatták a nyilvánosságot, a jogszabálytervezet hét fontos alapelvét már körvonalazták.

Az Építési és Közlekedési Minisztérium a Magyar Közlekedéstudományi és Logisztikai Intézet (KTI) munkatársaival és más külső szakértőkkel együtt, öt munkacsoportban dolgozza ki az új KRESZ-t: bár a részletes változtatásokról egyelőre nem tájékoztatták a nyilvánosságot, a jogszabálytervezet szellemiségét meghatározó alapelveket nemrégiben több szakújságíróval is megismertették – írja a Vezess.hu.

Egy néhány nappal ezelőtti – a sajtó képviselőinek bevonásával rendezett – háttérbeszélgetésen elhangzott: a jogalkotók több száz javaslatot kaptak a különböző civil szervezetektől, de a magánszemélyek sem fukarkodtak a konstruktív ötletekkel.

De térjünk is rá az új KRESZ-nek világos keretet adó alappillérek részletezésére. A jogszabálytervezet fundamentumának számító első alapelv, a Személy és vagyonbiztonság rendelkezései csak részben újak. Ez utóbbiakat vastagon szedtük:

„1. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,
a, úgy kell közlekednie, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne sértse, és ne veszélyeztesse;
b, tilos szándékosan hátráltatnia más forgalmi műveletét, tilos a résztvevők közötti távolságot veszélyes mértékűre csökkentenie, és tilos a közlekedés rendeltetésével ellentétes magatartást tanúsítania;
c, haladéktalanul és hatékonyan cselekednie kell a közúti közlekedés körében kialakult veszély elhárítására, az elkerülhetetlen sérelem vagy kár mértékének a csökkentése érdekében.”

Az új mondatok kétségkívül fontosak, egyúttal nem nehéz melléjük párosítani a másik autójának „letolását”, a kormány ráhúzását vagy a büntetőfékezést, azaz a közúti veszélyeztetés több ismert módszerét – állapítja meg a Vezess.hu.

A második alapelv a Szabálykövetés. Fontosabb új rendelkezései a következők:

„2. § (2) Közúti jelzés utasítása és jogszabályi rendelkezés eltérő tartalma esetén, az utasítás szerint kell eljárni.
(3) A közúti utasításoktól és a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályi rendelkezésektől abban az esetben lehet eltérni, ha annak betartása jelentősen sértené a továbbhaladáshoz fűződő érdeket és
a, az adott jelzés vagy észlelt egyéb akadály minden kétséget kizáróan üzemzavarból fakad, vagy
b, a közúti közlekedésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések más általi megszegése miatt nem tarthatók be.”

A szakértők példaként a buszsávban műszaki hiba miatt, a bal oldalán záróvonal mellett álló busz megkerülését említették, azaz annak a másik járműnek a kikerülését, mely vészvillogóval, de szabálytalanul várakozik a mi sávunkban, szintúgy záróvonal mellett.

A harmadik alapelv az Együttműködés nevet kapta. Fülöp Ágnes nyugalmazott bíró, az új KRESZ megalkotását segítő külső szakértő ezen a ponton az úgynevezett cipzárelvre emlékeztetett. Ennek lényege, hogy a közlekedési tábla szerinti elsőbbségre jogosult engedi maga elé besorolni annak a járművét, akit elsőbbségadási kötelezettség terhel. Sőt, az új KRESZ állítólag ki is mondja majd, hogy „elsőbbségben lévő is enyhén fékezzen, ha kell”. Az alapelv leginkább figyelemreméltó részletei a következők (az új rendelkezéseket ez alkalommal is vastagon szedjük):

„3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,
b, a forgalom észszerű és biztonságos menetének biztosítása érdekében türelmes, előzékeny és együttműködő viselkedést kell tanúsítania a forgalom más résztvevőjével szemben, valamint
c, úgy kell eljárnia, hogy a forgalomban való jelenléte, mozgása, közlekedési szándéka a forgalom más résztvevője számára ne legyen megtévesztő, továbbá egyértelműen felismerhető és megfelelően észlelhető legyen.”

„Ha mindenki így közlekedne, nem lennének balesetek az utakon” – utalt Major Róbert, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKM) tanszékvezetője a higgadt és együttműködő járművezetésre, kerékpárosokra és gyalogosokra. Sajnos nem ez a valóság, így aztán a fenti részletszabály rögzítése elengedhetetlen.

A következő alapelv az Esélyegyenlőség. Íme a leglényegesebb részletei:

„4. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,
a, közlekedése során figyelemmel kell lennie a nála védtelenebb biztonságának a megóvására,
b, minden helyzetben fokozott óvatosságot kell tanúsítania a legvédtelenebb közlekedési résztvevők biztonsága érdekében.”

Az ötödik alapelv a Bizalmi elv névre hallgat. Először tekintsük át az eddig nem ismert részleteket, majd a mobilhasználattal kapcsolatban említünk egy jellemző példát:

„4. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz,
a, közlekedése során figyelemmel kell lennie a nála védtelenebb biztonságának a megóvására,
b, minden helyzetben fokozott óvatosságot kell tanúsítania a legvédtelenebb közlekedési résztvevők biztonsága érdekében.”

A járművezetők egyre gyakrabban vonják ki magukat a közlekedés éber figyelésének kötelezettsége alól fülhallgató használatával, a kapucni fejre húzásával, a kézben tartott mobiltelefonjuk böngészésével (videók nézésével, podcastműsorok hallgatásával), és napestig sorolhatnánk még a jellemző példákat.

Ezen a ponton került említésre a zebra melletti útpadkán álló gyalogos esete, aki – tíz centiméterre az úttest csíkjaitól – teljesen elmerül a mobiltelefonjában. Az autós figyeli, jó esetben óvatosan közelít, de megtippelni persze nem tudja, hogy a gyalogos lelép-e, vagy még hosszú percekig ugyanebben a pozícióban marad. „Nem kívánjuk korlátozni a gyalogos mobilhasználatát” – reagált a szemléletes példára Major Róbert. Fülöp Ágnes úgy fogalmazott: „A lelépési szándéknak is elsőbbséget akarunk adni”.

„Legvédtelenebb” közlekedési résztvevő esetén itt – a zebránál maradva – a labdát pattogtatva a gyalogátkelő mellett álló gyereket hozták fel példának. Nyilvánvaló, hogy benne – az előírt bizalmi elv dacára – kevésbé bízhatunk, mint egy felnőtt személy szabálykövető magatartásában.

A soron következő alapelv, a Fenntarthatóság Nyugat-Európában a közlekedési szabályrendszer integráns része. Bizonyos országokban már azért is büntetés jár, ha a Tesco parkolójában huzamosabb ideig egy helyben álló autó vezetője folyamatosan járatja a motort, másutt pedig azt szankcionálják, ha valaki egy lakóövezetben ivóvízzel tisztítja a járművét. Az ehhez az alapelvhez kapcsolódó rész a legrövidebb:

„6. § Aki a közúti közlekedésben részt vesz, minden helyzetben úgy kell eljárnia, hogy kerülje a szükséges mértéket meghaladó környezeti terhelést.”

Első blikkre a hetedik, Elvárható döntés névre keresztelt alapelv tűnik a legnehezebben megragadhatónak. Legérdekesebb része az első mondat második fele:

„7. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a tőle elvárható biztonságos vezetéshez szükséges tudással és képességekkel rendelkezzen.”

Ez persze magától értetődőnek tűnik, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a forgalomirányítási eszközök folyamatosan változnak, a közúti közlekedés újabb és újabb járművekkel telítődik, egyes sofőrök pedig 30-40 évvel ezelőtt – egészen más feltételek mellett – sajátították el az akkor érvényben lévő szabályokat. Major Róbert emiatt úgy foglalt állást, hogy minden sofőrnek lépést kell tartania a változásokkal, és a közlekedési ismerek folyamatos bővítése is kívánatos volna. „Az orvostól is elvárjuk, hogy ne 30 éves módszerrel gyógyítson, ha van újabb” – magyarázta az NKM tanszékvezetője.

Az eddigiekben összefoglaltuk az új KRESZ leglényegesebb irányelveit. Arról, hogy maga a szabályrendszer mikor lép életbe, egyelőre nincsenek konkrét információink. Ha a jogszabálytervezet 2025 márciusának végére a kormány által beterjeszthető formában lesz, akkor is eltelik még valamennyi idő az elfogadásáig, aztán következik egy hosszabb hatálybalépési időszak, amely alatt a járművezető-képzésnek is alkalmazkodnia kell a változáshoz. Ez – jövő tavasztól számítva – nagyjából 6-12 hónapot ölelhet fel. Legkorábban tehát 2025-2026 fordulójától lesznek szankcionálhatók a sofőrök az új KRESZ szerint.