Magyar neoavantgárd alkotók Rembrandt-reflexióival tiszteleg a 350 éve elhunyt hollandiai mester előtt a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) péntektől Az önarckép fantomja – Rembrandt 350 című kamaratárlata, amely egy Rembrandt-rézkarcot is bemutat.

Immár a második kiállítás nyílt meg az 1800 utáni Nemzetközi Gyűjtemény terében kialakított kabinetteremben, amely lehetőséget nyújt arra, hogy kortárs és klasszikus művészek munkái lépjenek egymással párbeszédbe.

Fehér Dávid kurátor elmondása szerint a kamaratárlat neoavantgárd munkái egyfelől Rembrandt művészetére, másrészt a holland mester által olyannyira kedvelt önarckép műfajára reflektálnak, de az anyagban helyet kapott Rembrandt 1633-ban alkotott, Sálas, sapkás önarckép ellenfényben című rézkarca is.

A fény fontos motívum Lakner László Rembrandt-parafrázisaiban is, hívta fel a figyelmet a kurátor: a Rembrandt tanulmányok című vászon nemcsak a festészet, hanem a félhomályban létezés szimbólumává is teszi a holland mestert.

A Lakner László egyik főműveként számon tartott olajfestmény mellett egy litográfia és egy rézkarc is látható a neoavantgárd alkotótól. Birkás Ákos életművében szintén fontos szerepet tölt be a kiállításon látható, Rembrandt, az önarckép fantomja című munka, amely egymásra vetített Rembrandt-portrékból hozza létre a tárlat címében is szereplő “fantomképet”. Birkás Ákos másik munkája – kamerával “festett” önarcképe – egy olajfestmény rétegzettségét adja vissza egy másik médium, a fotográfia eszközeivel, azaz egymás mellé helyezett portréváltozatokkal. Forgács Péter Idő/közben: Rembrandt morfok című videoinstallációja egy számítógépes program segítségével 37 Rembrandt-önarcképet “folyat át” egymásba, ezzel milliószámra létrehozva olyan Rembrandt-portrékat is, amelyek eddig soha nem léteztek – számolt be Fehér Dávid A Rembrandt-évforduló előtt tisztelgő kiállítás szeptember 22-ig látható a Magyar Nemzeti Galéria C épületében.

(Forrás és kép: MTI/Mónus Márton)