A dán miniszterelnök felszólította Trumpot: hagyjon fel a fenyegetésekkel Grönland ügyében

Élesen reagált Mette Frederiksen dán kormányfő Donald Trump legújabb kijelentéseire, miután az Egyesült Államok elnöke ismét felvetette Grönland amerikai annektálásának lehetőségét. Koppenhága szerint az elképzelés nemcsak abszurd, hanem egy NATO-szövetséges szuverenitását is sérti.

Mette Frederiksen nyilatkozatában egyértelműen fogalmazott: „Teljesen értelmetlen arról beszélni, hogy az Egyesült Államoknak át kellene vennie Grönlandot.” A dán miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az USA-nak semmilyen joga nincs „annektálni a Dán Királyság három nemzetének bármelyikét”, vagyis Dániát, a Feröer-szigeteket és Grönlandot. Frederiksen megszólalását az váltotta ki, hogy Katie Miller – Stephen Miller, Trump egyik közeli tanácsadójának felesége – egy amerikai zászló színeire festett Grönland-térképet posztolt a „SOON” felirattal.

„Grönland nem eladó” – Koppenhága határozott üzenete Washingtonnak

A dán kormányfő a kormány hivatalos oldalán közzétett közleményében „nagyon közvetlenül” az Egyesült Államokhoz szólt. Emlékeztetett arra, hogy Dánia – és így Grönland is – NATO-tag, vagyis a szövetség kollektív védelme alá tartozik. Emellett már most is érvényben van egy amerikai–dán védelmi megállapodás, amely lehetővé teszi az USA katonai jelenlétét Grönlandon, miközben Dánia az elmúlt években jelentősen növelte az északi térség biztonságára fordított kiadásait. Frederiksen szerint ezért különösen elfogadhatatlan, hogy Washington fenyegető hangnemet üt meg egy történelmi szövetségessel szemben.

Ezt olvastad már?

Zelenszkij kész bármilyen formátumú találkozóra Putyinnal a béke érdekében

Trump Venezuela olaját akarja, de valóban megvalósítható ez a terv?

Stratégiai érdekek és szuverenitás: miért éleződik a vita Grönland körül

Donald Trump azonban nem hátrált. Az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva kijelentette: az Egyesült Államoknak „nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra”, és szerinte Dánia nem képes önállóan garantálni a térség biztonságát. Az amerikai elnök korábban sem zárta ki egyértelműen az erő alkalmazását, és rendszeresen Grönland stratégiai elhelyezkedésére, valamint a high-tech ipar számára kulcsfontosságú ásványkincsekre hivatkozik. A vita nem előzmények nélküli. A dán washingtoni nagykövet „baráti emlékeztetőben” reagált az amerikai posztra, hangsúlyozva, hogy a két ország szövetséges, és Dánia elvárja területi integritásának tiszteletben tartását. Közben Grönland – amelynek mintegy 57 ezer lakosa van – 1979 óta széles körű önkormányzattal rendelkezik, bár a kül- és védelempolitika továbbra is Koppenhága hatáskörébe tartozik. Bár a grönlandiak körében erős az igény a Dán Királyságtól való hosszú távú függetlenedésre, a közvélemény-kutatások szerint elsöprő többségük határozottan ellenzi, hogy a sziget az Egyesült Államok része legyen.

A grönlandi vita egy tágabb geopolitikai kontextusba is illeszkedik. Az éles szóváltás nem sokkal azután bontakozott ki, hogy az Egyesült Államok katonai műveletet hajtott végre Venezuela ellen, Nicolas Maduro elnököt és feleségét pedig New Yorkba szállították. Trump ezt követően arról beszélt, hogy az Egyesült Államok „irányítaná” az országot, miközben miközben amerikai vállalatok lépnének be az olajkitermelésbe. Az események Európában tovább erősítették azokat az aggodalmakat, amelyek Trump területi és gazdasági érdekek mentén formálódó külpolitikájával kapcsolatban már korábban is megjelentek.

Az ügy jól mutatja, mennyire érzékeny geopolitikai térséggé vált az Északi-sarkvidék, és azt is, hogy Grönland szerepe messze túlmutat saját méretén és lakosságán. Dánia mindenesetre egyértelművé tette: Grönland nem eladó, és nem is alku tárgya.

Forrás: BBC News

Borítókép: Visit Greenland, Unsplash