Vegán mozgalmat épít egy húst is hússal fogyasztó társadalomban

Vida Rault nyolc évvel ezelőtt egy rejtett kamerás felvétel indította el a vegán életmód útján. Az életmódváltásból rövid időn belül misszió lett, amely köré Magyarország legnagyobb vegán közössége szerveződött.

Raul nevéhez kötődik az egyetlen magyar, vegán életmóddal foglalkozó lap, a Prove.hu és az évről évre egyre szélesebb közönséget megszólító Veganuár kezdeményezés is, amelyhez idén januárban közel 30 ezer fő csatlakozott. Vida Raul még mindig csak 25 éves, az elmúlt nyolc év alatt üzenete több millió emberhez jutott el. Vida Raullal beszélgettünk.

Mikor és mi indított el a vegán életmód útján? Mi inspirálta a magazin indítását és mi volt a személyes motivációd a Veganuár kezdeményezés kapcsán?

Lassan 8 éve, hogy meghoztam ezt a döntést, teljes mértékben az állatok életének tiszteletben tartása végett. Amikor 2016-ban megláttam egy borzalmas, rejtett kamerás, leleplező videót arról, hogy a vágóhidakon és az állattartó telepeken hogyan bánnak érző élőlényekkel, rögtön tudtam, hogy ezzel nem tudok azonosulni. Mindig is állatbarátnak vallottam magamat, de valójában sosem gondoltam bele, hogy nem lehet állatbarát, aki állatok megöléséért fizet. Tudom, ez egy megosztó kijelentés, de én így gondolom, és azt hiszem, ha mélyen belegondolunk ebbe, akkor logikus: ha valakinek a „barátja” vagyok, azt nem bántom. Ezért azonnal elhagytam a húst, majd fél évvel később már teljesen vegán volt az életmódom.

Később a Prove és a Veganuár elindítása is annak volt köszönhető, hogy a 2016-ban történt sokkhatás hatására ezt nem tudtam csendes magánügyként kezelni, hanem egy misszióvá vált számomra, hogy ezeket az alig ismert tényeket és szörnyűségeket megosszam minél több emberrel. Nem azért, mert én akartam a figyelem központjában lenni, vagy „téríteni”, hanem mert sajnáltam az állatokat, elborzasztott a terror, amit át kell élniük miattunk.

Szép lassan épült fel mindaz, amit ma a szervezetünk csinál – évek munkája van benne, hogy ma milliókat érünk el a különböző platformokkal. Valójában az első projekt egy Facebook-oldal, a Csir Kevin volt, ami mára havonta 2-3 milliós eléréssel és az elmúlt években 220 millió organikus videómegtekintéssel terjesztette az állatok védelmét, jogaikat és történeteiket.

Kép: Prove.hu

Milyen változásokat lehet megfigyelni Magyarországon az elmúlt években a vegán életmód népszerűségében?

Annak ellenére, hogy Magyarország élen jár a húsfogyasztásban és hátul kullog a zöldség- és gyümölcsfogyasztásban – mindezek hatására pedig jelentős helyet foglalunk el az elhízással, valamint szív- és érrendszeri betegségekkel küzdő népek körében -, nem annyira rossz hely a vegánoknak. Budapesten több tucat vegán vagy vegánbarát étterem, bisztró, kávézó, desszertező található, a multik folyamatosan hozzák be a vegán portfólióikat és számos magyar vállalat is fejlesztett már növényi alternatívákat – még tej- és húsipari szereplők is.

A bioboltokban, hiper- és szupermarketekben sokat javult a felhozatal, amióta én vegán lettem – főleg a fővárosban, de máshol sem kell temetni ezt az életmódot, hiszen én is vidéken élek, és az elmúlt 8 évben nem szenvedtem hiányt semmiből, sőt egyre csak könnyebb lett.

Kép: Prove.hu

Milyen hatással van a Veganuar kihívás a társadalomra, az emberek életére? Milyen eredményeket ért el a kezdeményezés az elmúlt évek során?

2019-ben, amikor felmerült annak a gondolata, hogy a nemzetközi vegán január mozgalom sikerét Magyarországra hozzuk, nagyon ijesztőnek tűnt, hiszen nem tudtuk, mekkora tömegre számítsunk. Azt viszont tudtuk – az akkor még csak 2-3 fős csapattal -, hogy hazánkra kell szabni a recepteket, a cikkeket, az útmutatókat, mert a magyar igények és lehetőségek sokban eltérnek mondjuk a britek vagy amerikaiak szokásaitól és az ott már könnyen elérhető termékektől.

Így is tettünk, megalkottuk a Veganuárt, egy saját, független programot, ami kifejezetten a magyaroknak készült. Reméltük, hogy a több hónapos kemény, kitartó munka majd elér legalább pár száz embert – arra álmunkban sem gondoltunk, hogy már az első évben 7000-nél is többen csatlakoznak. Akkor már tudtuk, hogy ez egy izgalmas új fejezet lesz a magyar veganizmus történelmében.

Azóta átléptük a százezredik jelentkezőt, idén először óriásiplakátok hirdették Budapest forgalmasabb helyein a programot, sztárokkal működünk együtt a népszerűsítésben és az elmúlt négy Veganuár során több mint 5000 kérdőív kitöltésünk van, amiben tömegesen számolnak be az emberek jobb általános egészségről, szebb bőrről, pihentetőbb alvásról, megnövekedett általános jóllétről, illetve évről évre egyre csak nő azok aránya, akik saját bevallásuk szerint vegánok maradnának a hónap vége után is, ez tavaly 83%-a volt a kitöltőknek – ehhez nagyban hozzájárul a válaszaik szerint az is, hogy egyre komplexebb programot állítunk össze nekik, idéntől már 30 napos étrendtervvel, több száz recepttel, 26 ezer fős támogató Facebook-csoporttal és részletes cikkekkel segítünk.

Kép: Prove.hu

Melyek a leggyakoribb tévhitek a vegán életmóddal kapcsolatban?

Hosszan tudnám sorolni, de a leggyakoribb tévhit talán az, hogy nem lehet állati eredetű termékek nélkül élni – erre még ráerősítenek az antivegán, lejárató képek és cikkek is, amik sokszor hamis információkat terjesztenek, és könnyebb elhinni, mint utánajárni rendesen a témának.

Ha viszont a tudományos tények felé fordulunk, akkor azt látjuk, hogy a vezető dietetikai szervezetek – például a százezer szakembert számláló Academy of Nutrition and Dietetics állásfoglalása – szerint a megfelelően összeállított növényi alapú étrend minden életkorban, minden élethelyzetben, mindenki számára megfelelő lehet, beleértve a csecsemőkort, a terhesség időszakát, az időskort vagy az aktív, sportos életet.

Ha egy éppen aktuális tévhitet is mondanom kellene, akkor az jut eszembe, hogy újabban már „rovarevést erőltető vegánok” is lettünk, mert a különböző összeesküvés-elméleteket terjesztő oldalakon megjelent, hogy a vegánok ezt akarják elérni. Természetesen ez nem igaz: a veganizmus filozófiájának ellentmond a rovarevés is. Bár valóban fenntarthatóbb lenne, de nem etikus. Ennek gondolata éppen amiatt merült fel az EU-ban, mert a húsban gazdag étkezés fenntarthatatlanná vált, megoldást kell erre találni, de sajnos sokan foggal-körömmel ragaszkodnak az állati fehérjéhez. Legyünk óvatosak a vegánok ellen hergelő posztokkal és ellenőrizzük alaposan a forrásokat.

Kép: Prove.hu

Melyek a vegán életmód legnagyobb előnyei az egészségre és a környezetre nézve?

2018-ban egy tanulmány, ami 119 ország 38.000 gazdaságából 40 féle ételt vizsgált, arra jutott, hogy az egyénileg megtehető legjobb megoldás a klímaváltozás megakadályozására a növényi étrendre való tömeges átállás. De ha már csak a marhahúst elhagyná mindenki, akkor is elképesztő változást érhetnénk el, hiszen a marhák által termelt metán bár kevesebb ideig marad a légkörben, de légkörmelegítő hatása huszonnyolcszorosa a szén-dioxidnak, a hatalmas földterület- és vízigényről nem is beszélve.

Egy másik érdekes tanulmányban pedig azt vizsgálták, hogy hogyan állíthatnánk elő elegendő ételt a következő évtizedekben úgy, hogy az ne járjon további erdőirtásokkal és figyelembe vegye a változókat, mint például a termőföldek minősége, a szélsőséges időjárás, a klímaváltozás és még sok más. Itt közel 500 féle „forgatókönyvet” vizsgáltak meg a kutatók, és kizárólag a VEGAN nevű forgatókönyv volt az, ami hosszú távon fenntarthatónak bizonyult, a húsban gazdag forgatókönyvek egyike sem tűnt járható útnak.

Ami az egészséget illeti, javaslom az „Az vagy amit eszel: Az Ikerkísérlet” vagy a „What The Health” című dokumentumfilmek megnézését, mert nagyon érdekes adatokat, kutatásokat mutat be arról, hogy hogyan hat a testünkre a növényi alapú és az állati eredetű étrend. Ha pedig egy konkrét tanulmányt kellene kiemelnem, akkor az a Pécsi Tudományegyetem Dietetikai Karának publikációja lenne, ami szintén megerősíti, hogy a növényi étrendre bárki áttérhet és nagy valószínűséggel elkerülhetőek lennének a leggyakoribb egészségügyi problémák, mint a túlsúly, a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség vagy bizonyos daganatos betegségek.

Kép: Prove.hu

Milyen változásokat látnál szívesen a magyar társadalomban a vegán életmód elfogadottságával kapcsolatban a következő években?

Személy szerint nagyon örülnék, ha a magyarok előítéletektől mentesen, nyitottan állnának ehhez a témához (is), és nem menekülnének – különösen a férfiak – az érzéseik kifejezése elől. Semmi gond nincs azzal, hogy empatikusak vagyunk, esetleg ha megkönnyezzük a szomorú témákat, ha férfiként kiállunk a gyengébbek mellett, ha feláldozunk kényelmes dolgokat, hogy mások ne szenvedjenek. A tudatosság férfias, elismerésre méltó és szükséges a mai világban.

Évekkel ezelőtt egy külön posztot is szenteltem annak, hogy köszönetemet fejezzem ki a vegán férfitársaimnak, akik voltak olyan bátrak, hogy a toxikus társadalmi elvárásokkal szemben a könyörületességet választották, az állatok védelmezőivé váltak, pedig ezért sok gúnyolódást kapnak. Általában azt látom, hogy a férfiak nehezebben nyitnak, mert „lányos dolognak” tartják az érzékenységet. A maszkulin szerep van kiosztva nekünk gyermekkorunktól kezdve, halljuk már kiskorunkban, hogy „ne picsogj”, vagy „nőj fel”, de ezeket el kell engedni és időnként hallgatni a szívünkre és az érzéseinkre, mert nem véletlen léteznek. Ha valami alapjaiban rossz, mint az állatok bántalmazása, arra ne magyarázatot és kiskaput keressünk, hanem szüntessük meg gyökerestől. Tudom, ez is valakinek felháborító kijelentés lesz, de vállalom, hogy én így gondolkodom.

Kép: Prove.hu

Hogyan látod a vegán életmód és a fenntarthatóság kapcsolatát, milyen szerepe lehet ennek a jövő generációk életében?

A jelenleg fejlesztés alatti vagy piacra lépési szakaszban lévő innovatív vegán késztermékek – mint a sejt alapú húsok, növényi tejek, tojáspótlók, stb. – mind jelentősen fenntarthatóbbak az állati eredetű változatoknál. Vannak olyan termékek, amik 99%-kal kevesebb vizet és 95%-kal kevesebb földterületet használnak, valamint 90-95%-kal kevesebb üvegházhatású gázkibocsátással járnak. Ezek óriási lépések egy fenntarthatóbb élelmezési rendszer felé, ezért nyitottnak kell lennünk a jövő alternatíváira. De ha valakinek ez nem szimpatikus, a jó hír, hogy ott vannak a fantasztikus növények is: zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, gabonafélék, gombák végtelen tárháza. A fiatalok körében szerencsére nincs probléma a nyitottsággal, a tavalyi több mint 50 előadásom alatt ezt személyesen is megtapasztalhattam.

Milyen tervei vannak a vegán életmód magazinnak és a Veganuar kezdeményezésnek a következő évekre?

A magazinunk elsődleges feladata az edukáció, tehát a cikkeink minőségét, gyakoriságát és a témák fontosságát még magasabbra szeretnénk emelni, új írókat felvenni és folyamatosan növelni havi olvasóink számát. A következő nagy mérföldkő azt hiszem a havi félmillió oldallátogatás vagy az egymillió oldalletöltés lesz.

A Veganuárt pedig még több emberhez szeretnénk eljuttatni, bevonni egyre több céget és innovatív új kampányelemeket bemutatni, amik új szintre emelik a résztvevőknek nyújtott segítségünket.

Kép: Prove.hu

Milyen tanácsokat adnál azoknak, akik fontolgatják a vegán életmód kipróbálását, de még bizonytalanok?

Nulladik lépésként szánjunk időt a tanulásra: olvassunk cikkeket, nézzünk dokumentumfilmeket, lépjünk be vegán csoportokba, próbáljunk ki pár egyszerű növényi alapú receptet.

Akkor érdemes aktívabban belekezdeni, amikor már van egy alapfogalmunk arról, hogyan kell jól csinálni és mi az értelme ennek, így élvezni fogjuk a váltást, nem pedig teherként, lemondásként kezelni. Illetve legyen egy erős motivációnk: tapasztalataim szerint az állatok védelme és az egészség megóvása a leggyakoribb okok, amiért a többség belevág.

Mi a legfontosabb üzenet, amit a kétkedők számára mindenképp átadnál?

A bulvármédia rémtörténetei és prekoncepciók helyett adjunk esélyt a változásnak. Gondoljunk bele abba, hogy Indiában generációk nőttek fel hús nélkül. Világszerte több tízmillió vegán és több százmillió vegetáriánus él, vannak, akik soha nem ettek még állati termékeket, mégis egészséges, boldog, kiegyensúlyozott életet élnek. Kérdezzük meg nagyszüleinket, ha még élnek, hogy milyen gyakran ettek húst, akár csak 50-60 évvel ezelőtt, és azt fogják válaszolni, hogy jó esetben heti egyszer-kétszer.

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy már az ősember is napi háromszor fogyasztott húst, és enélkül vége lenne a világnak. Pedig nincs: az emberi test képes több forrásból is bevinni a tápanyagokat, és ha ezt megtehetjük, akkor miért ragaszkodnánk egy élelmezési rendszerhez, amihez 75 milliárd szárazföldi és 2,7 billió vízi élőlénynek kell szenvednie minden évben? A mai világban már van lehetőségünk kiterjeszteni az empátiánkat más fajokra is, éljünk vele.

Kép: Prove.hu

Mi a kedvenc vegán ételed, recepted?

A Prove-nál dolgozik két fiatal, tehetséges receptfelelős lány, akik szívvel-lélekkel alkotnak ételeket, és gyakran én is tőlük tanulok. Az egyik kedvenc ételem az általuk készített indiai csicseriborsós curry, amit az olvasóink is nagyon sokat dicsértek már. Mindenképp érdemes kipróbálni.