Bolya Imre: A karizma igenis fejleszthető!
Hogyan lehetséges az, hogy valaki kiáll a színpadra és leköti több száz vagy akár több ezer ember figyelmét órákon keresztül – miközben egy felnőtt ember fókuszált figyelmi ideje ma mindössze néhány perc?
Bolya Imre szerint a fenti kérdésre a válasz a karizmában rejlik és meggyőződése, hogy a karizma fejleszthető. De hogyan lehet fejleszteni egy olyan dolgot, ami a hivatalos megfogalmazás szerint egy különleges képességet, vallási értelemben pedig kegyelmi ajándékot jelent. Ennél a kérdésnél már csak talán az érdekesebb, hogy vajon hogyan kezd el valaki mérnökinformatikus diplomával a tarsolyában vezetők fejlesztésével foglalkozni és segít sikerre vinni több ezer vezetői előadást.
Minél magasabb szinten van egy vezető, annál többet kommunikál. Ezt nem lehet megúszni, az pedig rajtad áll, hogy miként fognak emlékezni a biológiai névjegykártyádra – az előadásodra, a prezentációdra vagy éppen a bemutatkozásodra. Bolya Imre karizmakutatóval beszélgettünk a karizma fejlesztésének lehetőségeiről, az előadói készségről és a nyilvános beszéd egyik, talán legnagyobb félreértéséről, mely szerint a lámpalázat mindenáron le kell győzni.
Mi az első, nyilvános beszédhez köthető személyes élményed?
Az első színpadi emlékeim egészen óvodás koromig nyúlnak vissza. Szinte nem volt olyan anyák napi ünnepség, ahol ne én kaptam volna a leghosszabb verset, a sorozat pedig az iskolai évek alatt is folytatódott. Soha nem tolongtam a lehetőségért, és akkor nem is tartottam nagy dolognak a nyilvános szereplést.
Az iskolai évek után befutott, közel egy évtizedes multis karrier után mi vezetett vissza a nyilvános beszéd izgalmas világába?
Mindig is biztos voltam abban, hogy saját céget szeretnék építeni, viszont azt is tudtam, hogy ehhez rengeteget kell tanulnom. Ezért is kezdtem el egy multinacionális cégnél dolgozni, majd az elért sikerek egy vezetői karriert eredményeztek, ami az alkalmazotti létben tartott. Egy nap aztán arra eszméltem, hogy már nem elégít ki ez az életpálya, ezért feladtam a biztos karriert. A váltás viszonylag éles volt, a nagyvállalatoknál töltött kilenc év viszont sok mindenre megtanított.
A vállalkozást sokan kicsiben kezdik el építeni, én viszont annyira vágytam a szabadságra, hogy miután kiléptem a cégtől, több hónapig csak utaztam, pihentem – és különböző képzésekre jártam. Mindeközben pedig megfogalmazódott és megérett bennem a gondolat, hogy tulajdonképpen az elmúlt kilenc év alatt is végig jelen volt az életemben a nyilvános beszéd: számtalan előadást, prezentációt tartottam – és ekkor éreztem igazán elememben magam.
Bár nem szeretem a sztereotípiákat mégsem tudom megkerülni a kérdést: mérnökinformatikusként hogyan kezdtél el vezetők fejlesztésével foglalkozni?
Igen, ez érdekes (nevet – a szerk.), bár a kettő nem áll annyira távol egymástól. A gyakorlatban ugyanis nem csináltam mást, mint elemeire szedtem a választ arra a kérdésre, hogy hogyan válhat valakiből karizmatikus előadó, ezáltal jobb vezető is.
Régóta foglalkozom önmagam mélyebb megismerésével, és ennek keretein belül jutottam el 2010-ben egy Tony Robbins szemináriumra. Ha valaki ismeri vagy volt esetleg szerencséje élőben is hallani őt, elképesztő előadó! Több ezer ember figyelmét képes lekötni úgy, hogy senki nem akar egy percre sem kimenni a teremből. Ha belegondolsz abba, hogy ma a fókuszált figyelem átlagos ideje mindössze néhány perc, az esemény pedig négy napos volt, ez különösen nagy teljesítmény! Végig az járt a fejemben, hogy mi Tony Robbins titka, vagyis mi az előadói képesség csúcsa. Végül arra jutottam, hogy ez nem más, mint a karizma.
Rögtön jött is a következő kérdés: hogyan lehet fejleszteni egy olyan dolgot, ami a hivatalos megfogalmazás szerint egy különleges képességet, vallási értelemben pedig kegyelmi ajándékot jelent? Valószínűleg a mérnöki vénámnak köszönhető, hogy a karizmát, a karizmatikus előadást elkezdtem alkotóelemeire bontani. A karizma egyes elemei tapasztalatom szerint hatékonyan fejleszthetők, ez pedig jelentős hatással van az összbenyomásra is.
Vagyis a biológiai névjegykártyára, ahogyan a Karizma című könyvedben is szerepel?
Pontosan.Benkő Vilmos fogalmazta meg a vele készült interjúban, hogy amikor előadunk, valójában kiosztunk mindenkinek egy biológiai névjegykártyát, és csak rajtunk múlik, hogy ez a névjegykártya milyen lesz, fényes, csillogó vagy gyűrött, fakó.
Szóval azt állítod, hogy a karizma fejleszthető – hogyan?
Abban hiszek, hogy a dolgok nemcsak feketék vagy fehérek lehetnek, így nem hiszek abban sem, hogy valakinek vagy van karizmája vagy nincs. A magabiztosság, az önértékelés, az önbecsülés, annak a képessége, hogy bonyolult dolgokat egyszerűen át tudsz adni vagy éppen, hogy minden helyzetben képes vagy önmagadat adni egy átlátszó szerepjáték helyett – mind olyan elemek, amelyek külön-külön fejleszthetők. Ezáltal pedig jelentős pozitív változás érhető el az összképet tekintve a prezentációkban, nyilvános szereplésekben, ezáltal a karizma fejlesztésében is.
A fentiek fejlesztése tulajdonképpen az élet minden területére pozitív hatással lehet.
Nagyon sokak számára az előadói készség fejlesztése a komfortzónán kívül esik. Épp ezért, ha ezen a területen tudsz fejlődni, akkor az olyan magabiztosságot, önbizalmat, önbecsülést és erőt adhat, amely az életed egyéb területére is pozitív hatással bír. Erről szól a karizmatikus előadó tréningem, amelyet az elmúlt években már közel ezer résztvevő végzett el.
Hogyan kell elképzelni egy karizmatikus előadó tréninget?
A két napos képzés célja a résztvevők karizmájának növelése az előadói készség fejlesztése által. Ezt gyakorlati alapon érjük el, vagyis a résztvevők beszédeket tartanak, amelyekre számtalan visszajelzést kapnak írásban, szóban és videó formájában is. A szerepléseket rögzítjük, amelyeket a tréning végén megkapnak. A tréning részeként tisztázzuk azt is, hogy a lámpalázat nem kell legyőzni, hanem elég csak kezelni, hiszen a lámpaláz egy biológiai folyamat eredménye.
Fontos kiemelni, hogy egy nyilvános szereplés sokszor az igazság pillanatát is jelenti gyakran a mennyet és a poklot is meg lehet járni. Egy előadásban megjelenik minden, amit egyébként a szőnyeg alá sepernél – nem vagyok elég jó, nem vagyok elég szerethető, le fogok lepleződni, hogy nem értek hozzá, hogy nem hiszek a cégben. Hiába van a kezedben minden eszköz a tökéletes előadáshoz, ha nem hiszel saját magadban, a közönség sem fog. Épp ezért van transzformatív ereje az előadói készség fejlesztésének. Ha a színpadon fejlődsz, az az életed egyéb területeire is pozitív hatással bír.
Milyen gyakorlati tipped van a lámpaláz legyőzésére?
A legegyszerűbb, ha megváltoztatod a testtartásod, mert az azonnal hat az érzelmi állapotodra is. Ugrálsz néhányat, vagy csípőre tett kézzel sétálsz párat, esetleg táncolsz a kedvenc zenédre. Az is sokat segít, ha tudatosítod magadban, hogy az előadás nem rólad, hanem a közönségről szól. Ha a hallgatóságot helyezed a fókuszba, nem csak a lámpaláz csökken, de az előadás is hatásosabb lesz.
Hogyan választottad ki azt a 12+1 inspiráló előadót, akik végül a könyvedben is szerepelnek?
Több amerikai előadót figyelek és követek, de egy idő után felmerült bennem, hogy nézzük meg mi a helyzet itthon. Mit lehet tanulni a legjobbaktól?
Végül egy több hónapos szűrés után kiválasztottam azt a 13 embert, akit én a legkarizmatikusabb előadónak tartok Magyarországon, és mindenkivel készítettem egy mélyinterjút. Volt szerencsém négyszemközt beszélgetni Pál Ferivel, Szily Nórával, Böjte Csabával vagy dr. Aczél Petrával, hogy néhány nevet említsek. A könyvben az interjúk legizgalmasabb részein túl a karizma fejlesztésének azon stratégiáit, eszközeit fejtettem ki, amelyekre rájöttem a beszélgetések során, és amelyeket bárki tud alkalmazni. Életem eddigi legszebb projektje volt a könyv elkészítése, és nagyon büszke vagyok az eredményre.
Te hogyan készülsz egy előadás előtt?
Szeretem tudni, hogy hogyan kezdek és az előadás végére hova akarok eljutni, illetve mi az a 2-3 olyan állomás, amit közben érintenem kell. És közben a közönséget helyezem fókuszba. Az a szándékom minden egyes előadással, workshoppal, tréninggel, hogy értéket adjak a közönségnek, a résztvevőknek, hogy pozitív irányba változzon az életük.
Ami pedig a legfontosabb és ez egy megfontolandó gondolat lehet mindenkinek, hogy egy nyilvános szereplést, egy előadást lehet élvezni. Ráadásul, ha az előadó jól érzi magát, akkor a közönség is jól fogja és nem a hibákra fog figyelni, hanem együtt él az előadással. Ilyenkor jöhet létre egy olyan különleges kapcsolódás, amit újra és újra át akarunk majd élni.