Balatoni ingatlanpiac: eljött a szemléletváltás ideje

A 2020-as hirtelen növekedés után még az idei tavasz is élénkülést hozott a Balaton ingatlanpiacán, de a nyár eredményei már elmaradnak a tavalyi év hasonló időszakától.

Az OTP Ingatlanpont friss tapasztalatai alapján változatlanul magas árak, csökkenő kereslet és bővülő kínálat jellemzik a tó északi és déli partját is. Egyre inkább úgy tűnik, hogy elfogyott a lendület, ezért a szakértők szerint ideje a szemléletváltásnak és az ingatlanpiac ismerete még inkább felértékelődhet a jövőben.

Míg 2020-ban a Balaton északi partján közel 20 százalékos, a déli parton pedig 30 százalék feletti áremelkedést regisztráltak, addig 2021-ben már lassult a növekedés üteme.

Éves szinten vizsgálva az áremelkedés mértékét, Somogy tavaly a ranglista közepén végzett, míg Veszprém megye az utolsó helyet szerezte meg. A magyar tenger településeinek árszínvonalát tekintve beszédes, hogy 2021-ben a legdrágább járások listáján a budapesti kerületek, Budakeszi és Dunakeszi mellett ismért három balatoni járás szerepelt: a Balatonfüredi (738 ezer Ft/m2), a Fonyódi (724 ezer Ft/m2) és a Siófoki (722 ezer Ft/m2).

A KSH 2021-es adatai alapján az északi és déli part ingatlanpiaci forgalom vonatkozásában legaktívabb települései közül hétszázezer forint feletti átlagos négyzetméterár volt jellemző Zamárdira (746 ezer) és Balatonfüredre (707 ezer), míg Siófok (662 ezer) és Balatonalmádi (619 ezer) átlépte a hatszázezer forintos küszöböt. Balatonlellén (560 ezer) és Gyenesdiáson (532 ezer) félmillió forint feletti, míg Fonyódon (475 ezer), Balatonbogláron (455 ezer), Balatonkenesén (455 ezer) Vonyarcvashegyen (452 ezer), Balatonfűzfőn (445 ezer) és Keszthelyen (422 ezer) négyszázezer forint feletti átlagos négyzetméterárakkal találkozhattak tavaly az érdeklődők. A települési átlagárakat természetesen nagyban meghatározza az eladott ingatlanok összetétele is. Alacsonyabb forgalom mellett az újépítések nagyobb száma torzíthatja az adott település átlagát, ilyen például Szántód, ahol 2021-ben 826 ezer Ft/m2 volt az átlagos négyzetméterár.

„A Balaton északi partján továbbra is kitart az áremelkedés és egyre több a túlárazott ingatlan a parttól távol eső területeken is. Igaz, hogy még mindig a kereslet dominál ezen piacon, de az érdeklődők száma már a tavaszi időszakban is alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál és azóta is csökkenő tendenciát tapasztalunk. Az újlakás projektek indulására pillanatnyilag leginkább a kivárás jellemző, amit a folyamatosan emelkedő építőanyagárak és hitelkamatok mellett az építésre alkalmas telkek számának drasztikus csökkenése is indokol” – mondta Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont stratégiai partnere és a balatonfüredi iroda vezetője.

A szakértő tapasztalatai szerint a zártkerti és külterületi ingatlanok, pincék, pincenyaralók és telkek iránt továbbra is nagy a kereslet, ugyanakkor az alacsony kínálat miatt a Balaton partján is gyorsan gazdára találnak a jól árazott ingatlanok. A legnépszerűbb terület az északi part agglomerációja, a Balatonfelvidék és a Káli medence. Az északi part vásárlóközönsége túlnyomó részben továbbra is a hazai nagyvárosokból érkezik, azonban a pandémia hatására megfigyelhető leköltözést és otthonkeresést ismét a nyaralócélú vásárlás váltotta fel.

„Míg idén tavasszal még teljes lendülettel dübörgött, addig nyár elején már a tavalyi év hasonló időszaknál alacsonyabb forgalom jellemezte a Balaton déli partjának ingatlanpiacát. A kereslet csökkenését jelzi az is, hogy egyre több eladó keresi fel irodánkat és várakozásaink szerint lassan, de biztosan kínálati piac váltja fel az eddig jellemző keresleti piacot” – mondta Katona Tamás, az OTP Ingatlanpont siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadója.

Míg korábban szinte bármit el lehetett adni, addig ma az építőanyagárak, kivitelezési költségek emelkedése és a beszerzési nehézségek miatt a legkeresettebbek az újépítésű beköltözhető, vagy használt, de jó állapotú ingatlanok – tette hozzá Katona Tamás. Ahogyan az északi, úgy a déli parton is a magyar vásárlók a legjellemzőbbek, azonban a járványidőszakhoz képest emelkedett a külföldi vásárlók száma is. A partmenti települések árszínvonala, a milliós határt közelítő négyzetméterárak ma már egyáltalán nem számítanak kiugrónak, és a viszonylag szűkös kínálat miatt – ahogyan tavasszal, úgy most is – megfigyelhető, hogy egyre jobban tágul a nyaralóvásárlók által preferált települések köre és ezzel növekszik a déli part agglomerációja.

Az OTP Ingatlanpont szakértőinek egyöntetű véleménye szerint a 2020-tól hirtelen bekövetkezett és jelentős mértékű áremelkedés után a balatoni ingatlanárak mára már közelítik vagy el is érték a csúcsukat, ezért további számottevő áremelkedésre az északi és déli parton sem lehet számítani. Amennyiben a kereslet sem indul hirtelen növekedésnek – és erre utaló jelek egyelőre nem látszanak -, úgy feltételezhető, hogy elindul a piac öntisztulása, amikor az eddigieknél jóval nagyobb szerepet kell kapnia az ingatlanpiaci szakértelemnek, legyen szó akár vételről, akár eladásról.