Olyan cégek is habozás nélkül vonják ki vagyonukat az egyre komolyabb gazdasági nehézségekkel küzdő ázsiai országból, melyek döntő fontosságú piacként tekintenek Kínára, ahol a koronavírus-járvány időszaka óta rengeteg vállalat küzd kisebb-nagyobb nehézségekkel.
Szeptember vége óta összesen 11,8 milliárd dollárral több pénzt vontak ki Kínából a befektetők, mint amennyit behoztak az országba – értesült róla a BBC. Ez az arány 1998 óta nem volt ennyire aggasztó. A cégeket a növekvő geopolitikai kockázat és a lassuló növekedés ösztönzi arra, hogy egyre jelentősebb tőkét vonjanak ki a helyi piacról.
“Kínában lassul a növekedés, a folyamatok korrekcióra szorulnak” – fogalmazott az Oerlikon nevű svájci ipari gépgyártó vállalat szóvivője. A cég 2022-ben 250 millió frankot vitt ki az országból, ahol 2000 embert foglalkoztat, sőt az eladásai egyharmadát is a helyi piacon bonyolítja.
A BBC cikke emlékeztet rá, hogy az Oerlikonhoz hasonló cégek a koronavírus-járvány időszakában kerültek nehéz helyzetbe Kínában. A világ második legnagyobb gazdaságát alapvetően megsebezték a világviszonylatban is roppant szigorúnak tekinthető járványügyi korlátozások, de a nagyobb nyugati cégek működésében is fennakadásokat okoztak. Törés keletkezett számos óriásvállalat ellátási láncában. A probléma olyan techóriásokat is érzékenyen érintett, mint mondjuk az Apple. A helyzet már csak azért is súlyos, mert a vállalat iPhone-jainak döntő többségét Kínában gyártja. A Covid-éra óta az Apple diverzifikálta az ellátási láncát, s a gyártás egy részét kihelyezte Indiába.
A kanadai repülőgép-elektronikai cég, a Firan Technology Group az elmúlt években körülbelül 10 millió kanadai dollárt fektetett be Kínában, tavaly óta viszont az imént említett összeg több mint egyötödét kimenekítette az országból. Brad Bourne, a vállalat elnöke és vezérigazgatója a BBC-nek kifejtette: továbbra is Kínában maradnak, de más célokra használják fel a “felesleges” készpénzüket.
Bizonyos vállalatok azért kezdték el felszámolni kínai érdekeltségeiket, mert az amerikai kereskedelmi szankciók meggátolják, hogy az ország hozzáférjen a chipgyártáshoz szükséges nyersanyaghoz és technológiához. Mindeközben egyre mélyülni látszik a kínai gazdasági válság, az ingatlanpiac pedig sosem látott hullámvölgybe került.
Az Európai Unió Kínai Kereskedelmi Kamarája leszögezte: a kínai vállalkozások immáron nem forgatják vissza bevételeiket az országba, hanem máshol költik el a vagyonukat. Sőt, sok magánember, aki befektetési hajlandóságot mutatna, inkább máshová helyezi át a megtakarításait.
Michael Hart, az Amerikai Kereskedelmi Kamara elnöke szerint bizonyos piaci szereplők akkor vettek ki nyereséget kínai vállalkozásaikból, amikor projektjeik elértek egy meghatározott mértéket, ez viszont nem jelenti szükségszerűen, hogy az érintett cégek elégedetlenek lennének az ország viszonyaival.
Az elemzők szerint a jövő sem rózsás Kína számára. Ha a központi bank kamatlábat csökkent, azzal talán javíthat a gazdaság állapotán, de egy ilyen lépés egyúttal nyomást helyezhet a már amúgy is gyengélkedő kínai fizetőeszközre, a jenre. “Jelenleg nagyon szűk tere van a monetáris könnyítésnek, méghozzá a jen elértéktelenedése miatt” – mondta Dan Wang, a Hang Seng Bank pénzügyi elemzője, majd hozzátette: “Ha a gazdasággal kapcsolatos megítélés a jövő hónap folyamán javul, jó esély van a kamatláb-csökkentésre. Ha azonban a javulás nem következik be, a központi bank szorult helyzetbe kerül.”
