Ez az oka, hogy Anthony Hopkins negyedszer már nem akart Hannibal Lecter bőrébe bújni

Bár pályája során tengernyi más szerepben is kimagaslót alkotott, Anthony Hopkins nevéről a nagyközönség máig az emberevő pszichiáterre asszociál. Vajon minek köszönhető, hogy a színésznagyság negyedszer már nem kívánta megformálni a briliáns, de ördögi tömeggyilkost?

A kétszeres Oscar-díjas Sir Anthony Hopkins 1991 és 2002 között három alkalommal személyesítette meg a mozgókép-történet talán leghíresebb sorozatgyilkosát, az egyszerre megnyerő modorú és sátáni Dr. Hannibal Lectert. Először az 1991-es kultklasszikusban, A bárányok hallgatnakban keltette életre a kannibál pszichiátert (amivel rögtön Hollywood csúcsára katapultált, és első aranyszobrocskáját is begyűjtötte), majd egy évtized múlva jött a barokkosabb, egyszersmind cinikusabb folytatás, a Hannibal (2001), illetve az előzményfilmnek tekinthető A vörös sárkány (2002). Bár e két utóbbi alkotás a bemutatója idején vegyes fogadtatásban részesült – és később maga Hopkins is azt nyilatkozta, hogy nem kellett volna szerepet vállalnia bennük -, végül mégis kiállták az idő próbáját, s máig lenyűgözik a Lecter-mítosz iránt fogékony közönséget. (A Hannibal ragyogó stílusú, mesterien felépített, kellően dinamikus thriller, amit a jóval nagyobb játékteret- és időt kapó Hopkins fergeteges játéka koronáz meg, A vörös sárkány pedig iparosi precizitással felépített, színvonalas és szórakoztató – ha nem is kimagasló – zárlata a trilógiának.)

Ezt olvastad már?

Ez a skandináv thrillersorozat hasít most a Netflixen: a magyar nézők képtelenek betelni vele

Kiderült, mikortól streamelheted a Avatar harmadik részét

2007-ben aztán mozikba került a Hannibal ébredése című, a későbbi tömeggyilkos gyermek- és fiatalkorát feltérképező prequel, mely – a korábbi darabokhoz hasonlóan – Thomas Harris regényét vette alapul.

Ebben a filmben már nem Hopkins, hanem a tragikusan fiatalon elhunyt francia színész, Gaspard Ulliel játszotta Lectert, ugyanakkor sokáig tartotta magát az a pletyka, miszerint a színészóriás is csatlakozik a szereplőgárdához, mégpedig narrátorhangként. Később maga Ulliel vallotta be, hogy noha egy ideig tényleg napirenden volt Hopkins szerződtetése, az elképzelés végül eléggé gyorsan meghiúsult, sőt a színész nem is volt hajlandó találkozni Ulliellel. „Beszéltem a producerekkel, akik azt mondták, tető alá hoznak egy találkozót Anthony Hopkinsszal és velem. Erre végül nem került sor. De mindegy is, mert nem hiszem, hogy segítséget jelentett volna számomra, hiszen minden színésznek megvan a saját közelítésmódja, és azt sem tudom, hogy Mr. Hopkins elárulta volna-e nekem, hogyan dolgozott ezen a karakteren, sőt kétségeim vannak afelől, hogy ezt megosztaná bárkivel is” – fogalmazott az ifjú Hannibal bőrébe bújó filmszínész.

Hopkins a kétezres évek derekára valószínűleg az egész franchise-tól megcsömörlött, ezért is zárkózott el a Hannibal ébredésétől. Az elmúlt évek során készült interjúkban is kizárólag A bárányok hallgatnak nagyszerűségét méltatta, ami arra utal, hogy a széria későbbi darabjaira szeretne fátylat borítani. Nagy kár, mi ugyanis a trilógia két másik fejezetét is kedveljük, az viszont kétségtelen, hogy a Hannibal ébredése látványos – és fájdalmas – színvonalbeli mélyrepülést jelentett: egyáltalán nem véletlen, hogy a premierje óta eltelt 19 évben a feledés sűrű homályába merült.

Borítókép: ANGELA WEISS / AFP, Europress fotóügynökség