Riasztás a Királyi Obszervatóriumból: így sorvasztják el az emberi intelligenciát a készen kapott MI-válaszok

A technológia történetének egyik legidősebb és legelismertebb tudományos intézménye, a Greenwich-i Királyi Obszervatórium kongatja a vészharangot. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a komplex kérdésekre azonnali válaszokat generáló mesterséges intelligencia (MI) tömeges használata hosszú távon visszafejlesztheti az emberi intelligenciát, és erodálhatja a kritikus gondolkodást.

A probléma gyökere nem a technológia létezésében rejlik, hanem a hozzáállásunkban. Ha teljesen leszokunk a válaszok keresésének folyamatáról, elveszítjük azokat a mentális szokásokat, amelyek a valódi szakértelem és az innováció alapját képezik.

Ezt olvastad már?

A világhírű filmrendező, aki románcba bonyolódott a mesterséges intelligenciával

Elon Musk pert vesztett az OpenAI vezetője ellen

Miért nem születne meg a mai MI-vel a modern tudomány?

Paddy Rodgers, a Greenwich-i Királyi Múzeumok igazgatója egy zseniális történelmi példával világította meg a helyzetet. A 17-18. század korai csillagászai olyan gigantikus mennyiségű adatot halmoztak fel az égboltról, amelyeknek a saját korukban semmilyen gyakorlati haszna nem volt. Olyan „felesleges” és időigényes munkát végeztek, amit egy hatékonyságra optimalizált algoritmus azonnal kiszelektált volna.

A történelem fricskája, hogy ezeket a feljegyzéseket 150 évvel később használták fel a tengeri navigációt befolyásoló tényezők igazolására. A tudomány legnagyobb áttöréseihez mindig kellett a kíváncsiság, a feleslegesnek tűnő adatok gyűjtése és a váratlan, logikátlan hibákból való tanulás. Az MI ezzel szemben steril, kész válaszokat ad, de kihagyja a képletből a felfedezés folyamatát.

A „kognitív kiszervezés” ára

A London School of Economics (LSE) információrendszer-kutatója, Dr. Anuschka Schmitt szerint az emberiség történetében nem új jelenség a technológiai függőség, de az emberi stílusban csevegő MI drasztikusan lecsökkentette a szellemi erőfeszítés küszöbét. Ezt a folyamatot a tudomány „kognitív kiszervezésnek” (cognitive outsourcing) nevezi.

Amikor a Google keresési találatok listája helyett egy kész MI-összefoglalót olvasol el, vagy egy chatbotra bízod a problémamegoldást, megspórolod a kutatást. Ezzel együtt viszont távol kerülsz a forrásoktól, nem látsz alternatívákat, és nem szembesülsz olyan váratlan információkkal, amelyekből a legjobb ötletek születnek. A kutatások szerint ez a fajta kényelem villámgyorsan, negatív irányban befolyásolja a memóriát és a tanulási képességet.

Így használd az MI-t, mint egy profi

Az MI-t nem betiltani kell, hanem okosan használni. Ahelyett, hogy készen kérnéd tőle a megoldást – ami szellemi értelemben lustává tesz –, használd vitapartnerként.

Reid Hoffman, a LinkedIn társalapítója szerint az MI zseniális „gondolat-ellenállásként” működhet. Ha van egy üzleti ötleted, ne azt kérdezd tőle, hogyan kell megcsinálni. Inkább vázold fel a saját terved, és add ki neki parancsba: „Ez az ötletem. Keresd meg benne a hibákat, és érvelj ellene!”

Ha az MI-re nem gondolkodási mankóként, hanem egy könyörtelen, kritikus kollégaként tekintesz, azzal nem leépíted, hanem fejleszted a saját intellektusodat.

Forrás: BBC

Borítókép: DC Studio, Frepik/Magnific