AI-szemét árasztja el a közösségi médiát – az embereknek pedig már most elegük van belőle

Furcsa, megható, sokszor sokkoló képek és videók lepik el a közösségi oldalakat, milliós eléréssel. Az úgynevezett „AI slop”, vagyis gyorsan gyártott, alacsony minőségű mesterséges intelligencia-tartalom mára a social media mindennapjainak része lett. A kérdés már csak az, hogy milyen hatással van ránk, és meddig tűrjük.

Az elmúlt néhány évben gyökeresen megváltozott a közösségi média élménye. Egyre több olyan tartalommal találkozunk, amely első pillantásra érzelmekre hat, de közelebbről nézve zavarba ejtően értelmetlen vagy nyilvánvalóan mesterséges. Ezek a képek és videók mégis elképesztő népszerűséget érnek el, gyakran kritika és kétely nélkül.

Egy párizsi egyetemista, Théodore számára egy abszurd, mesterségesen generált kép jelentette a fordulópontot: torz, mégis „megható” jelenet szegény gyerekekkel, milliónyi lájkkal. Ez indította el azt az online mozgalmat, amely ma már százezres követőtáborral gúnyolja és leplezi le az AI-szemétként terjedő tartalmakat.

Ezt olvastad már?

Mesés időutazásra hív ez az új, páratlan eleganciájú Porsche

Robotokkal gyorsít, gesztusokkal közelít: a Starbucks irányváltása

A közösségi média harmadik korszaka

A jelenség nem véletlen. A nagy platformok nyíltan az AI-ra építik a jövőt. A Meta vezérigazgatója, Mark Zuckerberg szerint a közösségi média belépett a „harmadik fázisba”: a barátok és influenszerek után most a mesterséges intelligencia által generált tartalmak kora következik. Az Instagramon, Facebookon és a YouTube-on ma már beépített eszközök segítik a képek és videók AI-alapú előállítását.

A számok önmagukért beszélnek: kutatások szerint egy frissen létrehozott YouTube-fiók tartalmainak közel ötöde alacsony minőségű, AI-generált videó. Egyes csatornák milliárdos megtekintéseket produkálnak, dollármilliókat termelve pusztán algoritmusbarát, de tartalmilag üres videókkal.

Düh, cinizmus és „digitális agyrohadás”

A közönség azonban nem marad csendben. Egyre gyakoribb, hogy az AI-videók alatt a legnépszerűbb kommentek magát a tartalmat támadják. Sok esetben a felháborodott hozzászólások több lájkot kapnak, mint az eredeti poszt. Ez a backlash – a felhasználói ellenállás – új jelenség, de kérdéses, mennyire hatékony. Szakértők szerint a probléma túlmutat az ízlésen. Az AI-tartalmak felismerése mentális energiát igényel, és hosszú távon az emberek egyszerűen feladhatják az ellenőrzést. Ez csökkentheti a figyelmet, az igényességet és a kritikai gondolkodást, egyes kutatók ezt „brain rot”, vagyis digitális agyrohadás hatásnak nevezik.

Különösen veszélyesek azok az AI-videók, amelyek nem szórakoztatni, hanem megtéveszteni akarnak: hamis háborús jelenetek, manipulált politikai tartalmak vagy valóságosnak tűnő, de teljesen kitalált események. Egy olyan korban, amikor sokan kizárólag a közösségi médiából tájékozódnak, ez komoly társadalmi kockázat.

Van kiút az AI-szemétből?

A platformok válasza eddig ellentmondásos. Miközben nyilvánosan ígérik az alacsony minőségű tartalmak visszaszorítását, a háttérben csökkennek a moderációs csapatok, és egyre inkább a felhasználókra hárítják a felelősséget. Eközben a technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy még a gépek sem mindig tudják megkülönböztetni a valódit a mesterségestől.

Felmerül a kérdés: létrejöhet-e egy „AI-mentes” közösségi platform? Egyesek szerint csak egy új, hitelességre építő kihívó mozdíthatná meg a piacot, ahogy korábban a BeReal is hatott a nagyokra. Ám az is lehet, hogy az AI-szemét egyszerűen az online élet új normájává válik.

Théodore mindenesetre már nem harcol olyan intenzíven. Nem az AI ellen van, hanem az online tér elárasztása ellen értelmetlen, kizárólag kattintásokra optimalizált tartalmakkal. És ebben egyre többen értenek vele egyet.

Forrás: BBC

Borítókép: Freepik