A digitalizáció korának 9 legfontosabb szabálya az ember számára

Jövőbiztos címmel megjelent Kevin Roose, a New York Times technológiai szakírójának könyve.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

digitalizáció - könyvajánló

A robotokkal kapcsolatos régi kérdésfelvetés, mely szerint elveszik-e a munkánkat vagy sem, alapvetően téves – állítja Kevin Roose, a New York Times technológiai szakírója, aki szerint sok esetben el is kellene venniük, hogy ne vesztegessük el emberi képességeinket.

A Pallas Athéné Könyvkiadó legújabb kötete arra ösztökél, hogy a mesterséges intelligencia korában ne a gépekkel próbáljunk versenyezni, hanem emberi készségeinket fejlesszük, emellett pedig inspirációt is ad arra, miképp tehetjük jövőbiztossá a munkánkat.

hirdetés
hirdetés

A félelem, hogy a gépek elveszik a munkánkat, nem új keletű.

Arisztotelész már i. e. 350 körül arról merengett, hogy az automata szövők és az önjátszó hárfák csökkenthetik a rabszolgamunka iránti keresletet. A történelem során visszatekintve pedig látnunk kell, hogy a technológiai sokkokat (mint például ipari forradalom) mindig társadalmi fejlődés követte. A jelenlegi koronavírus-járvány szinte évtizedekkel felgyorsította az automatizálást, olyan technológiai trendek térnyerését segítve elő, amelyek a vírus eltűnése után is velünk maradnak majd. A pandémia ugyanakkor rámutatott az automatizálás korlátaira is, számos olyan fontos feladatra, amelyeket a gépek még nem tudnak helyettünk elvégezni.

A szerző, Kevin Roose szakértőkkel készített interjúk, tudományos kutatások és az ipar majd háromszáz évnyi történelme alapján, e kötetében a formabontó trendek mellett azt is feltérképezi, hogy mit tehet a munkájáért aggódó egyén napjainkban.

Lelkesítésül olyan emberek példáját is felmutatja, akik az elmúlt évszázadokban sikeresen lovagolták meg a technológiai változásokat. A jövőbiztosság meglátása szerint azt jelenti, hogy visszaszerezzük az elménk és az emberi cselekvőképességünk feletti irányítást és tudatosabbá válunk. Tennivalóinkat ennek irányába kilenc szabályként foglalta össze:

hirdetés

Légy meglepő, emberközpontú és egyedülálló!

Ne biológiai hardverként kezeljük magunkat: azokat az egyedi, emberi készségeinket kell fejlesztenünk, amelyeket a gépek nem tudnak utánozni.

Állj ellen a gépek sodrásának!

Legyünk tisztában azzal, hogy a telefonunk, a tabletünk, a laptopunk, az okosóránk, a személyi számítógépünk és az internethez kapcsolódó háztartási eszközeink gyakorlatilag kitapossák az utat a mesterséges intelligencia legfejlettebb formái számára.

Fokozd le az eszközeidet!

Mindig a mi kezünkben legyen a gyeplő, priorizálva az emberi kapcsolatokat.

Hagyj nyomot magad után!

Nem szabad – lehetetlen – versenyre kelnünk a gépekkel, helyette saját, egyedien emberi kéznyomunkat kell otthagynunk mindazon, amit alkotunk.

Ne légy végpont!

Ha egy okos szoftverrendszer irányítása alatt vagy azzal együttműködésben dolgozunk, igen jó esélyünk van rá, hogy közben be is tanítjuk a szoftvert, hogy végül teljes egészében helyettesíteni tudjon minket.

Úgy kezeld a mesterséges intelligenciát, akár egy majomsereget!

Jelenleg a legtöbb AI egy csimpánzsereghez hasonlít. Ne engedjük, hogy az algoritmusok kárt okozhassanak az embereknek.

Építs nagy és kis hálókat!

A nagy hálók azok a nagyszabású programok, amelyek enyhítik a váratlan munkanélküliségi hullámok súlyos hatásait. A kis hálók pedig az informális, helyi hálózatok, amelyek nehéz időkben mögénk állnak.

Tanulj a gépek korszakában aktuális emberi készségeket!

A jövő nem egy olyan sportesemény, amelyet passzívan kell végignéznünk!

A kötet konklúziója többek között, hogy az AI túl fontos ahhoz, hogy irányítását csupán a milliárdosokra és a fejlesztőkre hagyjuk. Nekünk is részt kell vennünk a trendek alakításában.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Hol érdemes most ingatlanba fektetni?
Következő cikk Hivatalos: Sergio Ramos távozik a Real Madridtól