Nem véletlen, hogy a Liverpool és a Manchester United is épp most lett eladó

Két legendás angol futballklub, a Liverpool és a Manchester United is eladósorba került, elemzők szerint nem véletlenül.

Novemberben először a Liverpool, majd a Manchester United tulajdonosai is megerősítették, nyitottak az új befektetési ajánlatokra és akár az angol élvonalbeli klubok teljes értékesítésére is.

A Fenway Sports Group, a Liverpoolt birtokló amerikai sportkonszern 12 évvel azután, hogy 300 millió fontért megvette a klubot, most 3,3 milliárd fontra értékelte, a Goldman Sachs és a Morgan Stanley pedig értékesítési csomagot készített az érdeklődők számára – számolt be a hírről először a The Athletic.

Eközben a Manchester United New York-i tőzsdén jegyzett részvényei 18 százalékot ugrottak november 23-án arra a hírre, hogy tulajdonosai bejelentették, hasonlóképpen nyitottak a befektetési lehetőségek előtt, a klub eladási ára pedig az 5 milliárd fontot is elérheti.

A klub többségi tulajdonosa, az amerikai Glazer család hektikus kapcsolatot ápol a szurkolókkal, amióta 2005-ben 790 millió font értékben részesedést szerzett egy ellentmondásos, erősen tőkeáttételes ügylet során, amely jelentős adóssághalmot hozott a klubnak.

A Manchester United szurkolóinak egyik visszatérő panasza a Glazer családdal kapcsolatban az, hogy nem fektetnek a klubba, sem a létesítményeket nem fejlesztik, sem a játékosállományt.

A tulajdonosok személyes motivációján túl „bizonyos piaci tényezők azt sugallják, hogy az eladások időzítése biztosan nem véletlen” – véli Dan Harraghy, az Ampere Analysis piackutató cég vezető sportelemzője, aki a CNBC kérdésére elmondta, pénzügyi szempontból a Liverpool és a Manchester United jelenlegi tulajdonosai minden bizonnyal mérlegelni fogják, hogy mekkora befektetésre van szükség ahhoz, hogy lépést tarthassanak a rivális klubokkal, akiknek mind belföldön, mind Európában jóval mélyebb zsebekkel rendelkező tulajdonosai vannak.

A Premier League-ben szereplő társklubok, mint például a Manchester City esetében például a többségi tulajdonos Manszúr bin Zayed Al Nahyan sejk, míg a Newcastle-t tavaly vásárolta meg egy szaúdiak által irányított befektetési csoport.

„Az államilag finanszírozott közel-keleti tulajdonosok lehetővé teszik a klubok számára, hogy sokat költsenek mind a klub infrastruktúrájára, mind a játékosokra, tovább javítva a futball- és pénzügyi teljesítményüket. Elképzelhető, hogy az illetékesek már nem látják fenntarthatónak a kiadásokat, tekintettel a versenyre, amellyel szembesülnek” – magyarázza Harraghy.

Az Európai Szuperliga kudarca

Az Európai Szuperliga tiszavirág életű ötlete azt a célt szolgálta volna, hogy új bevételi forrást teremtsen a klubok számára, hogy valamelyest javítani tudjanak a pénzügyi eredményeiken. A 15 alapító klub között a Liverpool és a Manchester United is ott volt, három nappal a bejelentése után viszont a szervezet hivatalosan is bejelentette, hogy újratervezik a ligát, ezzel lényegében felfüggesztve a sorozatot.

A garantált bevétel, különösen a közvetítésből származó bevétel, amely felett a résztvevő klubok jelentős mértékben rendelkeztek volna, kulcsfontosságú motiváció volt a liga gondolata mögött. A Premier League egy viszonylag nyitottabb verseny lett, ami azt jelenti, hogy a legjobb csapatok is kevésbé lehetnek biztosak abban, hogy minden évben bejussanak olyan versenyekre, mint a Bajnokok Ligája, ami jelentős bevételkiesést jelent a klubok számára – mondta Harraghy.

A befektetői érdeklődés

A befektetői érdeklődés a pandémia után ismét kezd visszatérni az európai futballklubok iránt is. Ezt csak tovább erősíti a tény, hogy az Egyesült Államok piaca, különösen az MLB, NBA, NFL, mára eléggé kiforrott, így a befektetők is elkezdték jobban keresni az amerikai típusú, sport vonatkozású lehetőségeket a nemzetközi piacokon, az európai futballklubok márkaértéke és globális rajongótábora pedig jelentős üzleti potenciált jelent.

„A Liverpool és a Manchester United esetében olyan tulajdonosokról beszélhetünk, akik viszonylag régóta állnak a klubok mögött, ez idő alatt pedig mind a márka értéke, mind a rajongótábor mérete sokszorosára nőtt. Az, hogy jó idő van-e az eladásra, meglehetősen helyzetfüggő, de általában ezek olyan eszközök, amelyeknek közép- és hosszú távon elég rugalmasnak kell lenniük” – mondta a szakértő.

Bevételi lehetőségek

A médiajogok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a ligák számára, különösen nemzetközi szinten, a Premier League globális közönségének jelentős növekedése pedig a befektetők figyelmét is felkeltette.

„A Liverpool és a Manchester United tulajdonosai is sikeresek voltak a klubok márkaértéke és nemzetközi szurkolótábor bevételekké alakításának „első szakaszában”, de az elmúlt években enyhe növekedést tapasztaltak” – magyarázza a szakértő.

A Manchester United új paradigmát állított fel a közvetítési jogok értékesítése és a globális partnerségek létrehozása terén, a japán tésztagyártótól a közel-keleti bankokig. 2022-ben a Premier League közvetítéséből származó bevételek pedig először voltak magasabbak nemzetközi szinten, mint hazai viszonylatban.

Harraghy szerint az új tulajdonosra vár a „második fázis” kidolgozása, ami digitálisan kifinomultabb bevételi stratégiát és a generációkon átívelő rajongótáborral való közvetlenebb, adatelemzésen alapuló kommunikációt jelent.

A Chelsea története

A Premier League-klubok tulajdonosai közvetlen közelről látták a Chelsea májusi gyors eladását, amelyet az Egyesült Királyság által az orosz oligarchák vagyonát sújtó szankciók bevezetését követően hajtottak végre. A Todd Boehly amerikai befektető vezette konzorcium 4,25 milliárd fontot fizetett a klubért, miután a kormány megerősítette, hogy a bevételt nem a korábbi tulajdonos, Roman Abramovics kapja.

Az eladás és a példátlan vételár is közrejátszhatott a döntésekben, hiszen a klubok tulajdonosai most valamivel nagyobb aktivitást tapasztalnak a piacon, és már van egy fix referenciapont az értékelés és az érdeklődés mértéke tekintetében is.

(Kiemelt kép: Terry Donnelly / Colorsport / DPPI)