Nem a tokiói olimpia az első, ahol a történelem átírta a forgatókönyvet

tokiói olimpia - elmaradt olimpiák

Nem a tavalyi-idei az első alkalom, hogy az ötkarikás játékok sorsa nem úgy alakul, ahogyan azt mindenki várta.

Több nyári és téli olimpia hiúsult meg, szervezték más helyszínre a versenyeket, olyan azonban még nem fordult elő, hogy halasztással rendezzék meg a sportvilág legnagyobb eseményét – ahogyan azt tették most. Sorra vesszük, mikor és miért maradtak el korábban az ötkarikás játékok.

Világégések árnyékában

Amikor 1896-ban először rendezték meg a modern kori olimpiát, a terv az volt, hogy a játékokat minden negyedik évben megismétlik. Csak az első pár alkalommal ment simán a dolog, a huszadik században a történelem több alkalommal is közbeszólt.

A hatodik modern kori olimpiára készülődött Berlin: az 1916-ra tervezett játékokra hamar elkezdték építeni a stadionokat, sportpályákat. A város nyugati részén, Grünewaldban például 30 ezer főt befogadó stadiont építettek, számos más sportlétesítménnyel együtt. A készülődést a szarajevói merénylet szakította félbe, az első világháború miatt pedig egyértelművé vált, 1916-ban nem lesz olimpia a német fővárosban. (A felépült létesítményeket később elbontották, helyükre a későbbi, 1936-os ötkarikás játékok helyszíneit húzták fel, ezek az épületek még ma is állnak.)

Néhány évtizeddel később, 1940-re tervezték a világ első, Ázsiában megrendezett olimpiáját. A helyszín Tokió, a japánok pedig nagyon készültek, az esemény méltó ünneplése lett volna a a császárság fennállásának 2600. évfordulójára. De csak lett volna: három évvel az esemény előtt kitört a második japán-kínai háború, a NOB pedig úgy döntött, a helyszín nem Tokió, hanem Helsinki lesz. A történelem azonban újra közbeszólt, a második világháború miatt elmaradt az olimpia.

(A helyzet pikantériája, hogy a japán–kínai konfliktus miatt nem csak a nyári, de a téli olimpia szervezését is elvették 1937-ben a szigetországtól: az eredetileg Szapporóba tervezett játékokat előbb St. Moritzba, később Garmisch-Partenkirchenbe tették át. Csakhogy a háború miatt végül ezt az eseményt sem tarthatta meg végül senki.)

1939-ben döntött úgy a NOB, hogy az 1944-es olimpiát a brit fővárosban rendezik majd. Berlinnel és Tokióval ellentétben Londonban nem örülhettek sokáig a sikernek: a nyertes város kihirdetése után néhány hónappal kitört a második világháború, újfent megakadályozva a világ legnagyobb sporteseményének megszervezését. Ebben az évben természetesen nem csak a nyári, de a téli olimpia is elmaradt, amit Olaszországban, Cortina d’Ampezzoban tartottak volna.

Amikor csak a helyszín változott

Többször előfordult az is, hogy a rendezés jogát megszerző városok hoppon maradtak – nem sokkal a játékok előtt helyszínt változtattak. Így történt például 1904-ben is, amikor csak a város változott, az ország nem: a házigazda Egyesült Államok úgy döntött, Chicago helyett inkább St. Louisba hívja a sportvilág legjobbjait, hogy a világkiállítással egy helyszínen rendezhessék meg az olimpiát.

Négy évvel később már az ország is változott. 1908-ban Róma helyett Londonba utaztak a sportolók, az olasz kormány ugyanis a Vezúv 1906-os kitörése után úgy döntött, az olimpiára szánt pénzt inkább a károk helyrehozására fordítja.

Az első világháború pedig még a lezárása után is érintette az olimpiát. Az 1920-as játékokat elvileg Budapesten tartották volna, ám 1919-ben módosított a NOB és a helyszín végül Antwerpen lett. Nem csak házigazdák nem lehettünk, de mint vesztes ország, meg sem jelenhettünk az olimpián.

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!