Nem a tokiói olimpia az első, ahol a történelem átírta a forgatókönyvet

Több nyári és téli olimpia hiúsult meg, szervezték más helyszínre a versenyeket, olyan azonban még nem fordult elő, hogy halasztással rendezzék meg a sportvilág legnagyobb eseményét – ahogyan azt tették most.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 42
    Shares

hirdetés

tokiói olimpia - elmaradt olimpiák

Nem a tavalyi-idei az első alkalom, hogy az ötkarikás játékok sorsa nem úgy alakul, ahogyan azt mindenki várta.

Több nyári és téli olimpia hiúsult meg, szervezték más helyszínre a versenyeket, olyan azonban még nem fordult elő, hogy halasztással rendezzék meg a sportvilág legnagyobb eseményét – ahogyan azt tették most. Sorra vesszük, mikor és miért maradtak el korábban az ötkarikás játékok.

hirdetés
hirdetés

Világégések árnyékában

Amikor 1896-ban először rendezték meg a modern kori olimpiát, a terv az volt, hogy a játékokat minden negyedik évben megismétlik. Csak az első pár alkalommal ment simán a dolog, a huszadik században a történelem több alkalommal is közbeszólt.

A hatodik modern kori olimpiára készülődött Berlin: az 1916-ra tervezett játékokra hamar elkezdték építeni a stadionokat, sportpályákat. A város nyugati részén, Grünewaldban például 30 ezer főt befogadó stadiont építettek, számos más sportlétesítménnyel együtt. A készülődést a szarajevói merénylet szakította félbe, az első világháború miatt pedig egyértelművé vált, 1916-ban nem lesz olimpia a német fővárosban. (A felépült létesítményeket később elbontották, helyükre a későbbi, 1936-os ötkarikás játékok helyszíneit húzták fel, ezek az épületek még ma is állnak.)

Néhány évtizeddel később, 1940-re tervezték a világ első, Ázsiában megrendezett olimpiáját. A helyszín Tokió, a japánok pedig nagyon készültek, az esemény méltó ünneplése lett volna a a császárság fennállásának 2600. évfordulójára. De csak lett volna: három évvel az esemény előtt kitört a második japán-kínai háború, a NOB pedig úgy döntött, a helyszín nem Tokió, hanem Helsinki lesz. A történelem azonban újra közbeszólt, a második világháború miatt elmaradt az olimpia.

hirdetés

(A helyzet pikantériája, hogy a japán–kínai konfliktus miatt nem csak a nyári, de a téli olimpia szervezését is elvették 1937-ben a szigetországtól: az eredetileg Szapporóba tervezett játékokat előbb St. Moritzba, később Garmisch-Partenkirchenbe tették át. Csakhogy a háború miatt végül ezt az eseményt sem tarthatta meg végül senki.)

1939-ben döntött úgy a NOB, hogy az 1944-es olimpiát a brit fővárosban rendezik majd. Berlinnel és Tokióval ellentétben Londonban nem örülhettek sokáig a sikernek: a nyertes város kihirdetése után néhány hónappal kitört a második világháború, újfent megakadályozva a világ legnagyobb sporteseményének megszervezését. Ebben az évben természetesen nem csak a nyári, de a téli olimpia is elmaradt, amit Olaszországban, Cortina d’Ampezzoban tartottak volna.

Amikor csak a helyszín változott

Többször előfordult az is, hogy a rendezés jogát megszerző városok hoppon maradtak – nem sokkal a játékok előtt helyszínt változtattak. Így történt például 1904-ben is, amikor csak a város változott, az ország nem: a házigazda Egyesült Államok úgy döntött, Chicago helyett inkább St. Louisba hívja a sportvilág legjobbjait, hogy a világkiállítással egy helyszínen rendezhessék meg az olimpiát.

Négy évvel később már az ország is változott. 1908-ban Róma helyett Londonba utaztak a sportolók, az olasz kormány ugyanis a Vezúv 1906-os kitörése után úgy döntött, az olimpiára szánt pénzt inkább a károk helyrehozására fordítja.

Az első világháború pedig még a lezárása után is érintette az olimpiát. Az 1920-as játékokat elvileg Budapesten tartották volna, ám 1919-ben módosított a NOB és a helyszín végül Antwerpen lett. Nem csak házigazdák nem lehettünk, de mint vesztes ország, meg sem jelenhettünk az olimpián.

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!
  • 42
    Shares

Előző cikk Sérült lélek, sérült láb - miért nehéz bizonyítani az olimpián a Covid-magány után?
Következő cikk Esteban Ocon első diadala