Mihez kezdenek a szponzorok a katari VB korrupciós botrányaival?
Az idei katari labdarúgó-világbajnokság körül egyre több etikai kérdés merül fel a megelőző munkálatokban résztvevő emberek munkakörülményeitől kezdve a korrupciós botrányokig, ezek felett a problémák felett pedig a szponzorok sem hunyhatnak egyszerűen szemet.
A katari labdarúgó-világbajnokság előkészületeit ugyanis aggasztó munkakörülmények, kérdéses halálesetek és etikai fenntartások árnyékolják be, a kérdés pedig adott: mihez kezdenek mindezzel a szponzorok?
Sportszinten semmi sem előzi meg a labdarúgó-világbajnokságot, ezzel a világ legnépszerűbb szakágának globális ünnepe, a márkák számára pedig jelentős üzleti potenciál
A sportesemény kereskedelmi lehetőségeiről szóló Nielsen-jelentés szerint a labdarúgó-világbajnokság még mindig a világ egyik legismertebb sporteseménye, amit a legnagyobb figyelem és várakozás övez, így nem csoda, hogy a felmerülő etikai kérdésekre Katar és a FIFA is az aggodalmak elfojtásával igyekezett reagálni. Egyesek szerint viszont ez a “sportwashing” csúcsa.
Ennek ellenére a szponzoroknak döntést kellett hozni. Számukra két egyértelmű motiváció van ezzel a versennyel kapcsolatban. Az első az elérhetőség – a lehető legtöbb nézővel való kapcsolatteremtés. A második az etika – függetlenül attól, hogy a FIFA-val és Katarral való együttműködés erkölcsileg megkérdőjelezhető-e. Ha viszont egy szponzor egy megkérdőjelezhető sportolót, csapatot vagy ebben az esetben eseményt támogat, a márka megítélése is visszaeshet.
Habár vannak márkák, akik az “elérés mindenekfelett” elvét vallják, a brand safety megjelenés egyre fontosabb kérdés a szponzorok számára is. A szponzoroknak ráadásul hatalmas szerepe van abban, hogy milyen tevékenységek számára nyújtanak lehetőséget támogatásukkal a megjelenésért cserébe.
A világbajnokság idei menetrendje miatt nehéz elképzelni, hogy a FIFA vagy Katar fenyegetve érezze magát
De ahogy már korábban megtörtént, a márkák felrázhatják az állóvizet. Kim Skildum-Reid szponzorációs szakértő és bestseller-író szerint olyan nevek vették fel a harcot, mint a Coca-Cola, a Fly Emirates, a Hyundai, a Sony és a Visa a korrupció miatt felháborodó rajongók nevében, amikor 2010-ben Oroszország, majd Katar elnyerte a házigazda jogát.
Ebből az ötből a Fly Emirates és a Sony elhagyta a FIFA-buborékot. Ez némi változást hozott, mégis több lehetőség van a tiltakozásra, és már nem a korrupció az egyetlen tét, hiszen a munkáshalálok vitatott száma és a velük kötött szerződések tovább árnyékolják a képet.
„Sokáig azt hittem, továbbra is felhasználják pénzügyi befolyásukat a helyzet javítására, de nem tették” – teszi hozzá a szakértő.
Vegyes kép
„A legtöbb szponzor mostanság nyájas nyilatkozatokat ad ki” – mondja, rámutatva a Coca-Cola példájára a 2026-os emberi jogi ígéretekről. Mélyre kell ásni, hogy megtaláljuk a választ. Az ilyen bejelentések inkább a kipipálási gyakorlatokra utalnak, semmint a FIFA-ra és Katarra adott koordinált válaszra.
A vállalati lelkiismeret tekintetében összességében vegyes a kép. A belga, dán és holland szponzorok különösen szókimondóak voltak, úgy döntöttek, hogy elhatárolódnak az eseménytől, annak ellenére, hogy az érintett országok idén mind részt vesznek a tornán.
Például az ING, a holland válogatott szponzora azt mondta, hogy az „emberi jogi helyzet” miatt elkerüli a világbajnokság témájú reklámokat. Eközben néhány belga és holland szponzor nem fogadta el a vállalati jegyek kiosztását a döntőkre.
Néhány intézkedés ellenére a nagykereskedelmi bojkott nem jött létre. Mégis, bár ez tűnik a legszélsőségesebb eredménynek, nem ez az egyetlen módja a vészharangok megkongatásának.
Érdemes megjegyezni, hogy a szponzorok és a partnerek nem kulcsfontosságúak a FIFA bevétele szempontjából, mivel a televíziós közvetítési jogok több bevételt biztosítanak, mint bármely más forrás. A FIFA 2014-es pénzügyi jelentése szerint csaknem 2,5 millió eurót tett ki a rendezvényekkel kapcsolatos bevételéből az előző három évben. 2018-ban ez a szám valamivel több mint 3,1 milliárd euróra nőtt, ami körülbelül a teljes bevétel felét jelenti.
A FIFA helyzete
A versenyek rendezését illetően a FIFA eddig bármilyen kereskedelmi visszhanggal megbirkózott. Ám ez a testületet a hazai vagy ázsiai szponzorok felé kényszerítette, amelyek jobban érintettek, mint az európaiak. A FIFA elismerte a kínai szponzorok fokozott jelenlétét a legutóbbi világbajnokságon.
A FIFA fő partnerei – akik a szokásos szponzoroknál többet tesznek az esemény népszerűsítéséért – az Adidas, a Coca-Cola, a Hyundai-Kia, a QatarEnergy, a Qatar Airways és a Visa.
A kockázatok egyértelműek, de a futball mindig is mágnesként vonzotta a közönséget, bármi is történt vagy történik körülötte. Mindig lesz szponzori érdeklődés, mert ez a világbajnokság, legfeljebb a megkötött üzletek értéke lesz alacsonyabb és nagyobb alkupozícióba kerülhetnek a márkák.
“A futball a szenvedélyről, az érzelmekről szól, különösen igaz ez a világbajnokságokra. Egy ilyen eseménynek mindig óriási lesz az elérése, ha viszont nem lenne ennyire ellentmondásos, sokkal erősebb márkaimázs is lehetne. Úgy gondolom, hogy a márkához való társítás imázshatása sokkal gyengébb, mint a múltbeli eseményeknél” – összegzi Kim Skildum-Reid hozzátéve, hogy ez önmagában vészjelző a szponzorok számára.