Ételfutár, autószerelő, hullamosó – hihetetlen karriertörténetek a futball világából!

Junior Messias - 2021

Lassan egy hete, hogy Messias volt a Milan megmentője. A brazil labdarúgó az Atletico Madrid elleni BL-csoportmeccsen beállt, győztes gólt fejelt, majd sírva ünnepelte, hogy találatával életben tartotta a kontinens legrangosabb sorozatába nyolc év kihagyás után visszajutó olasz sztárcsapat továbbjutási reményeit. Élettörténetét megismerve nem is csoda, hogy előtörtek belőle az örömkönnyek.

Junior Messias a nyári átigazolási időszak végén kölcsönbe érkezett a milánói piros-feketékhez, akik évek óta tudatos építkezésbe kezdtek, melynek lényege, hogy a klubot birtokló Elliott nevű amerikai tulajdonos vállalat stabil és fix anyagi szabályok mentén, egy-két rutinos klasszis mellett főként fiatal tehetségekre építkezve próbál ismét feljutni Európa elitmezőnyébe. Persze a menedzsment tagja egy bizonyos Paolo Maldini is, akit bizonyára nem kell bemutatni a játék szerelmeseinek. A sokak által minden idők egyik legjobb védőjének tartott legenda két év alatt bebizonyította, hogy jó érzékkel nyúl a tehetségekhez, de Junior Messias esete azt mutatja: nem csak hozzájuk. A brazil támadó (vagy támadó középpályás) ugyanis már nem fiatal, de nem is klasszis. „Bagóért” kölcsönbe érkezett a Rossonerihez a Crotone együttesétől, és aki a campionato meccseit szokta nézni, biztosan találkozott már a nevével, de csak a legelvetemültebb calcio-rajongók tudnak tőle felidézni emlékezetes meccseket. Maldini azonban kiszúrta és meg is szerezte a játékost, akinek élete nem volt mindig olyan boldog, mint mostanság.



Junior Messias sötét múltja

Junior Messiast ugyan már kisgyerekként is nagy tehetségnek tartották, 17 esztendősen szülőhazájában, Brazíliában le is csapott rá a Cruzeiro, ám tétmeccsen egyszer sem lépett pályára a felnőttek közt, így húszévesen, 2011-ben úgy döntött, hogy szerencsét próbál, és családjával együtt Olaszországba költözik.

A bohém életet élő tehetség ekkor kezdett megkomolyodni, pedig focistaként még messze állt attól, hogy profi szerződést kapjon. Torinóban az egykori Toro-játékos, Ezio Rossi felkarolta, és munkát szerzett neki (pizzafutár volt a belvárosban), valamint egy Casale nevű amatőr kiscsapathoz is elvitte, hogy felépítse magát. A lökés bevált, hiszen hősünk – ha nem is rögtön, de – utat talált Istenhez, idővel pedig letette a poharat is, és ettől ha nem is szélsebesen, de karrierje megindult felfelé: nyolc további év kellett ugyanis ahhoz, hogy leigazolja a Crotone, amelynek színeiben – immáron profi labdarúgóként – 70 tétmeccsen az első és másodosztályban 15 alkalommal volt eredményes, de még többször varázsolta el a játékosmegfigyelőket (brazilként igazán jó barátságban van a labdával), akik azonban életkora miatt soha sem akarták elvinni őt.

Nem úgy a Milan, amely idén nyáron lehetőséget biztosított számára – főként a már említett Maldini, valamint a kapusedző honfitárs, Nelson Dida közbenjárásának köszönhetően. Junior Messias 30 évesen az első két hónapot kőkemény munkával töltötte, amiben meg is sérült, de Isten ezúttal is fogta kezeit, és hamarosan bemutatkozhatott új klubjában, sőt, az Atletico elleni Bajnokok Ligája-csoportmérkőzésen becserélését követően – néhány szép megmozdulás után – Kessie beadásából győztes gólt fejelt.

“Nem csak a győzelemnek örülök, hanem Junior góljának is. Hónapok óta keményen dolgozik, igazán megérdemelte ezt, és nekem elhihetik, sokkal több van benne, a java még csak most jön!” – nyilatkozta a milánói piros-feketékkel épp a minap szerződést hosszabbító Stefano Pioli vezetőedző.

Persze a brazil támadó is tudja, most kell majd igazán megmutatnia, hogy nem csak a szerencse kegyeltje, hiszen most már igazán megismerte őt a futball világa, amelyben amilyen gyorsan felemelnek valakit, olyan gyorsan el is felejtenek.

“Ez a gól az életet jelenti számomra, nem vitás, hogy eddigi pályafutásom csúcspontja. Külön öröm, hogy nem csak egy sima gól, hanem egy nagyon fontos találat, amelynek köszönhetően még tovább is juthatunk ebből a pokolian nehéz csoportból. Ne szépítsük, amikor a labda a kapuban landolt, egyből sírva fakadtam. Eszembe jutott, hogy mi mindenen kellett átesnem, hogy milyen rögös és hosszú volt az út, ami idáig vezetett” – mondta Messias, akinek a szezon végéig lesz lehetősége arra, hogy bebizonyítsa: Maldini tényleg érti a dolgát, hiszen a Milannak az idény végén opciós joga lesz a játékos megvásárlására.

Hihetetlen karriertörténetek a futball világából

Nem Messias példája az egyetlen – mondjuk így – nem szokványos karriertörténet, a labdarúgás világában számos hasonló megesett már. Ez az írás talán sosem érne véget ha minden egyes hihetetlen történetet végig vennénk, de azért néhány igazán különleges esetet megéri felidézni.

Jamie Vardy

Jamie Vardy a tipikus szigetországi futballsztár, a nép gólvágója, aki a semmiből lett gólkirály és bajnok a Claudio Ranieri által irányított csodacsapattal, a Leicester Cityvel. Az angol válogatott támadó huszonévesen még a kocsmákat rótta, és a pult mindkét oldalán megfordult, hiszen sokáig csaposként is dolgozott. Aztán ahogy egyre jobban ment a foci, ő is jelentős életmódváltáson esett át (Messiashoz hasonlóan saját bevallása szerint is alkoholista volt), és manapság már csak a nevétől hangosak az angol pubok.

Moreno Torricelli

Moreno Torricellit a ’90-es évek Juventusának rettegett védőjeként tartották számon a drukkerek és bizony az ellenfelek támadói is. Marcello Lippi mester egyik kedvenc játékosa volt, akit annak idején autószerelőként fedeztek fel. A megjelenésével is tekintélyt parancsoló bekk aztán olyan csodás karriert futott be, hogy a Fiatok motorháztetőjének sűrű nyitogatását egyre inkább felváltották az edzések, a profi meccsek, egy álomszerződés a Juvénál, majd a meghívó a talján válogatottba.

Dino Zoff

Hozzá hasonlóan autószerelő végzettsége volt Dino Zoffnak is, a legendás világbajnok olasz kapus (majd edző) azonban saját elmondása szerint kiegészítésként tanulta ki a szakmát, mert akkoriban még nem mozogtak olyan hatalmas pénzek a sportágban, mint manapság, és ő még játékos pályafutása elején gondolt arra, mi lesz vele, ha majd egyszer befejezi az aktív futballt (annyit azért elárulhatunk, soha nem dolgozott a szakmában).

Amaral

Még nála is hihetetlenebb (sőt, bizarabb is) Amaral története, aki az éhhalált elkerülve néhány hónapig hullamosóként kereste a kenyerét szülőhazájában, Brazíliában, mígnem 19 évesen leigazolta a Palmeiras. A védekező középpályás négy szezont követően áttette székhelyét Európába (előbb a Parma, majd a Benfica, később pedig a Fenerbahce és a Fiorentina játékosa lett), és tíz alkalommal a selecaóban is pályára léphetett. Olimpiai bronzérmesnek is mondhatja magát, miután a brazil U21-es csapattal a harmadik helyen zárt az atlantai ötkarikás játékokon. A magyar válogatott elleni, 3-1-re megnyert csoportmeccsen is pályára küldte őt Mario Zagallo kapitány, a 79. percben Rivaldo helyett.

Természetesen hazánkban is akad jó néhány szakmát tanult labdarúgó, aki komoly pályát futott be a zöld gyepen, de ennek talán majd érdemes lesz egy másik írást szentelni…

Hirdetés

Hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on whatsapp
Share on email
Share on print