A FIFA átigazolási szabályzata szembe megy az uniós joggal

A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) nemzetközi átigazolásokra vonatkozó egyes szabályai ellentétesek az uniós joggal, azok ugyanis akadályozzák a játékosok szabad mozgását, és korlátozzák a klubok közötti versenyt – közölte döntését az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága pénteken.

Az ügy előzménye, hogy a korábbi francia válogatott Lassana Diarra a FIFA által elfogadott bizonyos szabályokat vitat arra hivatkozva, hogy ezek akadályát képezték annak, hogy a belga Charleroi-hoz igazoljon. Részleteket közölve emlékeztettek: a szóban forgó szabályokat többek között abban az esetben kell alkalmazni, ha valamely klub úgy ítéli meg, hogy egyik játékosa a munkaszerződését annak rendes lejárta előtt „alapos ok” nélkül szüntette meg.

Ilyen esetben a játékos és az őt szerződtető új klub felelős a korábbi klubnak járó kártérítés megfizetéséért. Az új klub bizonyos helyzetekben olyan büntetéssel is sújtható, hogy meghatározott időre megtiltják számára új játékosok igazolását.

Végezetül pedig annak a nemzeti szövetségnek, amelyhez a játékos korábbi klubja tartozik, mindaddig meg kell tagadnia a nemzetközi átigazolásról szóló tanúsítvány kiállítását, amíg a korábbi klub és a játékos között a jogvita fennáll.

Az uniós bíróság pénteken kihirdetett ítéletében kimondta: ezen szabályok ellentétesek az uniós joggal.

Indoklása szerint a szóban forgó szabályok alkalmasak arra, hogy akadályozzák a szabad mozgást azon hivatásos labdarúgók esetében, akik tevékenységüket azáltal kívánják előmozdítani, hogy egy új, az unió valamely másik tagállamában letelepedett klubnál folytatnák munkájukat.

Ami a versenyjogot illeti, a bíróság azt állapította meg, hogy a vitatott szabályok célja az unióban letelepedett hivatásos labdarúgóklubok között esetlegesen fennálló verseny korlátozása, sőt megakadályozása.

Az uniós bíróság arra emlékeztetett, hogy a hivatásos labdarúgás ágazatában alapvető szerepet játszik a már képzett játékosok leigazolásáért folyó verseny. Azon szabályok tehát, amelyek általános jelleggel korlátozzák a verseny e formáját, a munkaerő elcsábítását megakadályozó megállapodásokkal mutatnak hasonlóságot – mondták. Végezetül a bíróság megállapította azt is, hogy a szóban forgó szabályok nem tűnnek sem elengedhetetlennek, sem szükségesnek.

(MTI)