Újabb rejtélyekre derült fény a titokzatos Húsvét-szigetekkel kapcsolatban
A világ egyik legrejtélyesebb, magányosan álló földdarabja újra bebizonyította, hogy még mindig tartogat meglepetéseket. A Húsvét-szigetek a misztikum és a megmagyarázhatatlan jelenségek otthona – nyár végén ismét megoldandó feladványokkal állt elő a tudományos világ számára. Vajon a régészek most megtalálták a válaszokat a sziget rejtélyeire?
Húsvét-szigetek: a rejtélyek birodalma
A Húsvét-sziget, hivatalos nevén Rapa Nui, a világ egyik legtávolabbi, mégis lakott pontja. Egy apró sziget a Csendes-óceán közepén, ami különlegességét a több mint 900 darab monumentális moai szobornak köszönheti.
Ezek az ikonikus, több tonnás alakok az őslakos Rapa Nui nép őseinek idealizált arcvonásait ábrázolják, vallási és társadalmi jelentőséggel bírtak: a településeket védelmezték, erőt és státuszt szimbolizáltak a szigetre tévedő idegenek számára. A legtöbb szobor a 13-16. században a Rano Raraku kráterben készült, ahol a kőfejtő ma is tele van félbehagyott figurákkal.
Vonzanak a rejtélyek? Akkor olvasd el ezt a korábbi bejegyzésünket a Kanári-szigetek mélyén megbúvó képződmény legendájáról.
Egy újabb figura bukkant elő
Augusztusban arról számoltak be a lapok, hogy egy újabb , ismeretlen eredetű moai szobor bukkant elő egy kiszáradt tó medréből. Ez már önmagában is szenzációnak számítana, ám a felfedezés jelentőségét az adja, hogy ilyen helyszínen korábban még sosem találtak szobrot. Az őslakókat ugyanúgy sokkolta a hír, mint a kutatókat, hiszen még ők sem tudtak a tó fenekén felbukkanó szobor létezéséről.
„Mintha a sziget maga akarná elmondani, hogy még messze nem fedtünk fel mindent” – jegyezte meg Terry Hunt régész professzor, aki szerint a nyári extrém szárazság még több hasonló meglepetést hozhat felszínre.
A most talált szobor a moaiok egyik legkisebb darabja, ami további kérdéseket vet fel: ha ez ennyire elbújt, hány apróbb, akár miniatűr moai aludhat még mélyen a tómeder üledékében?
Ezt olvastad már?
Szárnyaló részvények és az első félév sikerei – így kapaszkodik vissza a Wizz Air
9 ország, ahová ritkán térnek vissza a turisták – és ez nem véletlen
A szoborkészítés titkai: hogyan dolgoztak a Rapa Nui mesterei
A friss felfedezéssel egy időben új kutatás is látványosan átírja, amit eddig tudni véltünk a moaiok születéséről. A régészek több mint 11 000 drónfelvételt készítettek, majd gyúrtak össze egy részletes, 3D-s modellé a Rano Raraku kráterről. Ez a virtuális térkép olyan részleteket mutatott meg, amelyeket eddig a terepviszonyok miatt senki sem láthatott.
Mi a legérdekesebb felismerés?
Nem egyetlen nagy műhelyben készítették a szobrokat. A vulkáni kő oldalába vájt, félbehagyott szobrok és szerszámnyomok alapján egyértelmű, hogy a kráterben több tucat kisebb csapat dolgozott egymástól függetlenül. Mindegyiknek megvolt a saját kézjegye, stílusa, mégis ugyanazt az ikonikus formavilágot követték. A moai tehát a közösségek közös energiájából született meg.
Megoldódott a legnagyobb rejtély?
A legnagyobb rejtély az, hogy hogyan mozgathatták ezeket a több tonnás szobrokat a készítésük színteréről a jelenlegi nyugvóhelyükig. A modern kutatások végre kézzelfogható bizonyítékot hoztak arra az elméletre, hogy a moaiok nem fekve, hanem állítva kerültek szállításra a sziget egyik pontjáról a másikra.
Az út mentén talált félbehagyott figurák talpa szélesebb, testük előredől, pont úgy, ahogy egy „billegtetve sétáltatható” objektum kinézne. Az elképzelést valódi teszttel is igazolták: egy 4,35 tonnás másolatot 18 ember 40 perc alatt 100 méterre tudta előre mozgatni három kötél segítségével. Mintha egy kőóriás maga indult volna útnak.
A Húsvét-sziget századok óta provokálja a kíváncsi tömeget, most pedig bebizonyította, hogy az iszap alatt nemcsak kőszobrok rejtőznek, hanem új fejezetek egy ősi civilizáció történetéből.
Borítókép: Hal Cooks, Unsplash
Tetszett? Oszd meg másokkal is!
A szerzőről
