IZLAND - Amikor találkoztam a Természet ezer arcával…

Volt egy álmom, úgy öt éves lehettem, amikor a TV-ben láttam egy műsort, amiben egy jelenet az Északi fényekről szólt. Nem hittem el, hogy ez a jelenség tényleg létezik, a saját szememmel akartam látni! 28 évvel később vált valóra ez az álmom – elképesztő természeti csoda.

Izland az elmúlt években egy igazán felkapott úticél lett. Szinte napra pontosan nyolc éve, hogy az Eyjafjallajökull vulkán kitört, ami húsz ország teljes légterét lezárta, illetve több mint tíz millió utazó ember terveit rövidítette meg egy héten át. Természetesen nem emiatt lett ennyire felkapott hely, azonban szerintem ez is lehetett egy ok, hogy az emberek elkezdtek jobban utánajárni ennek az országnak.

Izland vulkáni szigetország az Atlanti-óceán északi részén, Grönland és Skócia között, az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikai lemez határvonalán fekszik, amelynek egymástól való távolodását szabad szemmel is megfigyelhettük egy kirándulás alkalmával. A napi több száz (akár felszín alatti, nem érzékelhető) vulkáni kitöréseknek köszönhetően a sziget területe keletkezése óta állandóan növekszik.

A vulkánokon és krátereken kívül Izlandon rengeteg gejzír található, a geotermikus energia könnyen hozzáférhető, így a meleg víz és a fűtés rendkívül olcsó. Egyedi módon, a legtöbb városban geotermikus fűtésrendszert építettek ki az aszfalt alá, így télen a járda és a főút is fűtve van, ezért a reggeli hólapátolással a helyieknek nem is szükséges foglalatoskodni.

Utazásunk alatt egy meseszerű városnéző sétán vettünk részt, ahol a túravezetőnk történetei közül kiemelten emlékszem arra, hogy Izlandnak annyi megújuló energiaforrása van, hogy a szélenergiával már nem is „foglalkoznak”. Példaként említette, hogy egy geotermikus 50 méter mély „fúrás” 50 évre elegendő fűtést biztosít az egész szigetnek. További érdekességként említette, hogy DNS vizsgálatok alapján kimutatták, hogy az izlandi férfiak valóban a vikingek leszármazottai, míg a női ősi telepesek Skócia és Írország tengerparti részeiről származnak.
Ezen többszáz elképesztő tény közül ugyan csak párat említettem, de ha ott vagyunk, egyből meg is fogjuk érteni, hogy miről beszélek.

Ha elszántuk magunkat az utazásra, csak egy dolgot szükséges eldönteni: télen vagy nyáron akarunk utazni. Persze mindkettőnek megvan a kötelező körös részletes utánajárása, mivel bármikor is utazunk, nem mindegy mit pakolunk be és például az sem, hogy milyen autót bérlünk.

Ha sarki fényeket és havas, téli tájakat akarunk látni, akkor egyértelműen télen utazzunk.

Mindenképpen négykerék- meghajtásos autót béreljünk, szállást időben foglaljunk (Airbnb nagyon jó választás) és a termálfürdőkbe jó előre vegyünk jegyet online. A sarki fény ugyan november – március között a legaktívabb, sajnos nincs garancia arra, hogy biztosan látni fogjuk. Segítségünkre lehet több Aurora Borealis applikáció, vagy az izlandi meteorológiai honlap is. Természetesen egy tucat sarki fény csoportos túrát lehet foglalni, de ha van bérelt autó és GPS, akkor a városon kívül eső, bármilyen mesterséges fénytől távol eső helyszín is tökéletes a Fények lefényképezéséhez. Akik télen szeretnének utazni, azonban kevésbé bírják a hideget, a sarki szelet, a sűrű hóesést és a nagyon rövid nappalokat (10-15:00 óra között), azokat is biztosíthatom arról, hogy a hidegben eltöltött minden percük emlékezetes lesz!

Amennyiben a nagy kirándulások és természet szerelmesei vagyunk, úgy nyáron vegyük célba a szigetországot.

A nyári napforduló környékén a napkelte és napnyugta között több mint 20 óra telik el, ezért az éjszaka közepén is szürkületi derengés tapasztalható. Közkedvelt program ilyenkor a Hringbraut nevű országút (1500 km) körbeutazása a partok mentén, érintve Reykjavík és Akureyri településeket. A nyári időszak számít felkapott turista-szezonnak, így költségek terén is magasabb árakra kell számítani, akár repülőjegyek és szállások tekintetében is. Nem mellékesen, könnyebben tudjuk közelebbről megtekinteni a híres izlandi pónikat (megj. az izlandiak nagyon morcosak tudnak lenni, ha lepónizzuk a híres lovaikat), a túraútvonalakat és vízeséseket, amelyek a téli időszakban csak igen korlátozottan látogathatók.

Javaslom, hogy bármilyen kérdéssel, vagy egyszerűen utazási tippek gyűjtése érdekében az ICELAND – tips for travelers Facebook csoportot is kövessünk, hiszen naponta frissülő információkkal, fotókkal látnak el a helyiek vagy éppen ott levő turisták.

Útviszonyok folyamatos nyomon követése azonban mindenkinek kötelező Izlandon, az http://www.road.is/ oldalon és megadott telefonszámokon bármikor utánajárhatunk, hogy a tervezett útvonalak járhatók-e vagy sem, mivel súlyos büntetéseket szabhatnak ki, ha véletlenül egy „lezárt” úton közlekedünk.

Gasztró-rajongó létemre – annak ellenére, hogy a nyersanyagok korlátozottsága miatt a helyi konyha nem túl változatos – számomra is igazi érdekességeket tárt fel. Az ország zord időjárása miatt a fő alapanyagokat a halak, a juhok és tehenek képviselik. A kis mennyiségű hazai zöldséget geotermikusan fűtött üvegházakban termesztik. Kóstoltunk isteni báránylevest cipóban, fermentált cápahúst (nem lett a kedvencem), sózott marhahúst és hirtelen kisütött bálnahúst is, ami ízvilágban olyan, mint a tonhal és steak keveréke.

Mindezek ellenére a hír igaz, Izland az egyik legdrágább ország a világon, azonban ha jól megtervezzük az utazásunkat és a programjainkat, akkor minden költséget a pénztárcánk szerint alakíthatunk.

Biztosíthatok mindenkit, hogy akár télen, akár nyáron utazunk, a magas árakat a természet leírhatatlan ezer arca elfeledteti és örök nyomot hagy bárkiben, aki valaha is ellátogatott Izlandra. Én kipipáltam a Bakancs-listámon, Ti pedig, ha eddig nem tettétek, szerintem vegyétek fel rá!