Ennél olcsóbban nem lehet megúszni egy tengerparti üdülést 2025-ben

A tavalyi árakhoz képest idén 8-10 százalékkal drágulnak a magyarok által különösen kedvelt dél-európai üdülőközpontok. Ennek, valamint a forint gyengülésének is köszönhető, hogy a hazai utazók most sokkal megfontoltabban költenek, mint korábban.

A december és március vége közti előfoglalási szezon ezúttal nem volt annyira erős, mint az elmúlt években – nyilatkozta a Portfolio.hu kérdésére Termes Nóra, az IBUSZ Utazási Irodák Kft. hálózati és marketing igazgatója. „Itt is érződik, hogy az emberek jobban átgondolják a költéseiket” – ecsetelte hozzátéve, hogy 2024-hez képest hozzávetőleg 8-10 százalékkal lettek drágábbak a külföldi utak a magyar közönség által különösen kedvelt dél-európai üdülőparadicsomokban. A trend nem csupán a forint gyengülésével magyarázható, hiszen a légitársaságok, a külföldi szállásadók és az éttermek egyaránt feljebb srófolták az áraikat.

2025-ben egyébként a görög, a spanyol és a török utak a legnépszerűbbek a magyar utazók körében. Az idegenforgalmi szakemberek szerint a passzív pihenés szerelmeseinek most Törökországot érdemes célba venniük, míg azoknak, akik nézelődnének, kirándulnának is, inkább a spanyol tengerpartot ajánlják.

Molnár Judit, a Magyar Utazási Irodák Szövetségének elnöke is megerősítette, hogy a hazai turisták továbbra is a dél-európai desztinációkat részesítik előnyben, ugyanakkor hozzátette, hogy az egy fokkal egzotikusabb afrikai helyszíneket (Egyiptom, Tunézia és Marokkó) is sokan választják. Míg egy 4 csillagos görög vagy spanyol nyaralás egy hétre fejenként 300 és 500 ezer forint között mozog félpanziós ellátással, addig az imént felsorolt országok esetében 350 ezer forinttól kezdődnek a minimum összegek – igaz, ennyi pénzért már kifejezetten jó minőségű, ellátást is kínáló szállásokat lehet találni. „Az ultra all inclusive ellátás egy 5 csillagos török szállodában azonban már inkább egymillió forint felé közelít” – fűzte hozzá Molnár Judit.

A klímaváltozás miatt egyre több (főként idősebb) turista fordítja figyelmét az észak-európai régió (Lengyelország, Svédország, Norvégia, Izland) felé. Ezekben az országokban viszont szinte kivitelezhetetlen a klasszikus tengerparti nyaralás, hiszen a Balti-tenger még nyáron is kifejezetten hűvös. Ennél is nagyobb probléma, hogy a felsorolt országok szállodái sem árban, sem kapacitásban nem vehetik fel a versenyt a dél-európai nyaralóparadicsomok infrastruktúrájával. Vagyis ha valaki Norvégiában, Svédországban, vagy esetleg Izlandon üdülne a nyáron, annak (esetenként) másfélszer többet kell fizetnie a dél-európai tengerpartokhoz képest. Molnár Judit rámutatott: természetesen az északi országok árszínvonala közt is adódhatnak óriási különbségek. Lengyelország jellemzően olcsóbb, míg a skandináv országokban egy egyhetes nyaralás fejenként már az egymillió forintos határt is elérheti – feltéve, hogy magasabb nívójú szállodát és félpanziós ellátást választ a turista -, ugyanakkor vannak olyan apartmanok, melyek már 400 ezer forintos áron lefoglalhatók, igaz, ebben az esetben nem számíthatunk ellátásra.

Termes Nóra kiemelte: az év minden szakaszában élénk kereslet mutatkozik a városlátogató utak, valamint a körutazások iránt. A tematikus lehetőségek száma gyakorlatilag a végtelenhez közelít – a nagyvárosokban most kifejezetten népszerűek az irodalmi és gasztronómiai felfedezőtúrák -, ráadásul a magyarok nem csupán az európai, de az ázsiai és a közép-amerikai nyaralásaik során is lelkesen vadásznak az efféle megoldásokra.

Molnár Judit a speciális üdülések kapcsán megemlítette: a minimum kéthetes tengeri hajóutak ma felkapottabbak, mint valaha. „Ezek persze nem tartoznak az olcsóbb nyaralások közé. A földközi-tengeri hajóutak 1,5 millió forint körül vannak, de aki közép-amerikai, vagy ázsiai körútra vágyik, esetleg Ausztrália környékén kapcsolódna ki, az 3,5 millió forintos árral kalkulálhat fejenként” – árulta el a szakember.