2030 előtt teljesen készpénzmentessé válna az európai turisták Mekkája

Albánia az évtized végéig teljes mértékben digitalizálná a helyi pénzforgalmat. Az ország miniszterelnöke szerint az ambiciózus tervnek nincs különösebb gyakorlati akadálya, a szakemberek ellenben szkeptikusak.

Valaha úgy tartották, a nagy mennyiségű készpénz egyúttal hatalmat, pozíciót, befolyást is jelent. E nézet csak pár évtizeddel ezelőtt, a hitel- és bankkártyák globális megjelenésével vált elavulttá. Ma a modern társadalmakban az emberek egy jelentős része már nem is igen vesz a kezébe papírpénzt, s vásárlásai túlnyomó többségét digitálisan, a korszerű technológiai feltételek kihasználásával intézi. Ugyanakkor sokak számára még a jelen körülmények között is elképzelhetetlennek tűnhet, hogy egy ország száz százalékban digitalizálja a pénzforgalmát. Pedig Albánia, az európai turisták egyik legnagyobb favoritja most épp erre készül – derül ki a Time Out cikkéből. Edi Rama miniszterelnök szerint az átálláshoz szükséges technológia már ma is elérhető, a szakemberek egy részében viszont komoly kételyt érlelt az elképzelés.

Az ötlet persze egy nagyobb szabású vízió része: Rama az albániai gazdaság felvirágoztatásán munkálkodik, a fő cél ugyanis felzárkózni az Európai Unió élmezőnyéhez, s a szupranacionális közösség tagjává válni.

A miniszterelnök úgy látja, az átállás – amit 2030 előtt terveznek véghezvinni – „megszabadítaná az országot az avíttas gyakorlatok és a mindennapokat akadályozó nehézkesség terhétől.”

Csakhogy Albánia pénzügyi szektorát tekintve mindig is lépéshátrányban volt a nyugat-európai országokkal szemben. Önmagában sokatmondó az is, hogy az első bankautomaták csak 2004-ben jelentek meg az országban. A szakemberek egy része szerint szinte lehetetlen 2030-ra elérni a készpénzmentesség célját, ez ugyanis – a különböző kibertámadások elkerülése érdekében – a kiberbiztonságba való befektetések jelentős növelését tenné szükségessé. Számosan úgy látják, Albánia képtelen a feladatra, mi több, sokan akadnak, akik az ország pénzügyi infrastruktúráját is korszerűtlennek tartják.

Arben Malaj pénzügyi szakértő hozzátette: égető problémát jelent, hogy az albán lakosság egy tekintélyes része még mindig a vidéki régiókban él, ahol kifejezetten nagy a készpénzforgalom. Sőt, bizonyos szektorok (például a mezőgazdaság) szintén nagyban támaszkodnak a készpénzhasználat mindennapos gyakorlatára.

A Rama által szorgalmazott reform tehát nagy társadalmi ellenállásba is ütközne, kivált a nyugdíjasok részéről, akik jellemzően még mindig elutasítják a bankkártya-használatot.

A tervezett intézkedés már csak azért is utópisztikusnak tűnik, mert eddig még a jóval fejlettebb nyugati országoknak sem sikerült megvalósítaniuk, így hát nagyon is érthető a pénzügyi szakemberek erőteljes szkeptikussága.

borítókép: Albánia, Vlore – Unsplash