Rohammentő: Michael Bay életet ment és bankot robbant

A Rohammentővel Michael Bay leforgatta a Féktelenül és a Vészhelyzet saját verzióját. Sokkal jobban áll neki ez a nagyvárosi zúzda, mint a Transformers anyagkifáradásig tartó robotharca.

Will Smith Hollywoodot lázban tartó pofozkodása kapcsán kérdezték a napokban Michael Bayt, mire ő tükröt tartott a filmesek elé és így fogalmazott a Variety kérdésére: „Hollywood egyre inkább csak magával van elfoglalva. Ukrajnában csecsemőket robbantanak fel. Inkább erről kellene beszélnünk.” Majd beült egy mentő volánja mögé, és leamortizálta fél Los Angelest. Bay az akciófilmjeivel újra és újra felszántja és besózza a világot. Csak most esett le, hogy részéről ez nem szórakoztatás, hanem küldetés. Ezek után nem lepne meg, ha kiderülne, hogy derék rendezőnk Roland Emmerich katasztrófagyárossal karöltve tagjai valami világmegváltó szektának vagy szabadkőműves páholynak.

Bay olyan filmet keresett, amelyet le tudna forgatni Los Angelesben a járványügyi korlátozások alatt.

Ekkor került a kezébe a Chuck tévésorozat alkotójának, Chris Fedaknak a forgatókönyve, amelyet Laurits Munch-Petersen író-rendező dán eredetijéből dolgozott át. Fedak csak az alapötletet tartotta meg (két bankrabló az elbaltázott meló után egy mentőautóval menekül), aztán teleírta azzal, ami épp szembejött vele: a társadalom által elhanyagolt, Irakot és Afganisztánt megjárt háborús veteránnal, az egymás hátát védő zsarukkal vagy a rendkívül pragmatikus, szociális munkás feleségével. Faltól falig akciófilmet vizionált bankrablással, lövöldözéssel, utcai harccal, túszdrámával, autósüldözéssel, orvosi műtéttel és megannyi drámai pillanattal. Csupa olyasmivel, ami után minden valamirevaló akciófilm-rendező megnyalná a tíz ujját. A partedli Michael Bay nyakába került.

Tesó-tusa (Yahya Abdul-Mateen II és Jake Gyllenhaal) Fotó: Universal Pictures

Bay pont olyan elánnal fogott bele a forgatásba, mint amilyennel a címszereplője repeszt. Korábbi filmjeihez képest bagóért (negyven millió dollárból) látványos akcióorgiát kent a vászonra, amelynél a zsigereinkben érezzük, ha valami törik vagy reped. Legyen az karosszéria, vasbeton tartóoszlop vagy emberi lép! A rendező időközben beleszerelmesedett a drónkamerákba, amitől az akciószcénái valóban dinamikusabbak és intenzívebbek lettek. Táncolva pörög-forog körülöttünk egész Los Angeles!

Pusztít és rombol – Michael Bay elemében Fotó: Universal Pictures

A film tizenöt percnyi alapozás után – amelyben pont megfelelő arányban kap helyet a családi idill, csipetnyi társadalomkritika és a szélben belassítva lengedező amerikai zászló – már bele is csap a lecsóba. A gajra ment bankrablás egy baromi hatásos utcai harcba torkollik, ami nem sokban marad el a Szemtől szemben zajos realitásától. Ugyan nem mindig teljesen tiszta, hogy ki, miért és merre próbálja automata fegyvereivel átvágni magát a rendőrgyűrűn, de tulajdonképpen miért is várnánk átláthatóságot a spontán kirobbanó lövöldözés káoszától?

Felmossa a srácokkal a mentő padlóját? (Eiza González) Fotó: Universal Pictures

Hőseink mentőautóba vágják magukat, hogy aztán a végkifejletig ne is nagyon szálljanak ki belőle. Féktelenül robognak bele a nagyváros utcai forgatagába, és a rend éber őrei szolgáltatnak díszkíséretet számukra. Közben törnek a járművek és sérülnek az egók, de nincs, nem lehet megállás: a Rohammentő tényleg ezerrel pörög, alig van benne üresjárat, sőt, helyenként sikerül pattanásig nyújtania a feszültséget. A cselekmény több meglepetést is rejt magában, amit nem kívánunk lelőni. Elég legyen annyi, hogy a mentősöknél is életet menthet a távoli asztali munkamenet.

Gyerekek, a mentő marad! Fotó: Universal Pictures

Persze Bay nem lenne az, aki, ha időnként ­– drámai helyzetekben, akciójelenetekben és a Tony Scott-os szuperközelikben – nem esne át a ló túloldalára. Hiszen mi mindent bele lehet látni egy belassított ajtónyitásba, nem igaz? Szerencsére kárpótol minket a színes-szagos Los Angeles, a számtalan eredeti helyszínével. Na meg a számítógéppel megbuherált képkockák minimalizálása! Elhiszem, milyen hatalmas élmény lehetett a színészeinek százharminccal végigrepeszteni Los Angeles belvárosán!

Imádnivalóak – a százados és a mobil irányító (Garret Dillahunt és Olivia Stambouliah) Fotó: Universal Pictures

A Rohammentőt két drámai vénájú színész vezeti: az Oscar-díjra jelölt Jake Gyllenhaalt nem kell bemutatnunk senkinek. Szerepét tekintve még az is érthető, mi vonzotta a film fekete-fehér párosának pszichopata karakteréhez. A fogadott tesóját megformáló Yahya Abdul-Mateen II a Mi horrorjának apafigurájaként, A chicagói 7-ek tárgyalása Bobby Seale-jeként, Kampókézként, valamint az új Mátrix-film, a Feltámadások Morpheusaként tette le a névjegyét az asztalra. Mindketten rutinosak és hitelesek az egyébként klisésen elkoptatott szerepeikben, mégis, mindkét drámai színészt lemossa a színről a mentős csaj karaktere.

Akit Bay célba vesz, abból sztárt lesz Fotó: Universal Pictures

Cam magabiztos és karakán figurájának legérdekesebb jellemvonása az a gyakorlatias szenvtelenség, amivel bárkire ráfókuszál abban a húsz percben, amíg az autójának az utasa, majd rideg közömbösséggel meg is feledkezik róluk, miután elhagyták a járművet. „Ami az ő életük legborzalmasabb napja, az neked egy átlagos kedd délután!”, oktatja zöldfülű kollégáját. Ez a távolságtartás azonban hosszú távon nem kifizetődő. Stockholm-szindróma kell hozzá, hogy lerombolja benne a falakat. Eiza González az egyik legmeggyőzőbb alakítását nyújtja.

Akiket mindjárt elvisz a mentő: Jake Gyllenhaal, Yahya Abdul-Mateen II, Michael Bay és Eiza González Fotó: Universal Pictures

A mentőautó kényszerűen egymás mellé sodródó triumvirátusa mellett a rendőr mellékszereplők is jól elkülöníthető karaktereket kaptak. Mi több, hozzájuk fűződnek a film legjobb egysorosai. Odavoltam a flegma mobil irányítóért, de a Cheetost zabáló százados figurája is bejött. Az easter eggek pedig mindent visznek: valószínűleg nem mindenkinek esik majd le, hogy a két rendőrtiszt által kitárgyalt Sean Connery-s A szikla klasszikus Michael Bay-produkció vagy hogy a háttérben szélfútta lobonccal időnként feltűnő kommandós maga a rendező. Bay sem dughatja homokba a fejét: az akciófilmeket is utolérte a szociális érzékenyítés, ennek kiváló példája a film FBI-ügynökének homoszexuális karaktere, aki szépen belesimul a narratívába.

A Rohammentőben – a kaszkadőrjeleneteken túl – kár keresni a realitást, hazavágnánk vele a filmélményt. Hosszú idő óta ez a legszórakoztatóbb Michael Bay-produkció, ráadásul a legutóbbi két filmjének (a Transformerses Az utolsó lovagról és a Netflixes Six Undergroundról van szó) mindössze a töredékéből készült. Most bebizonyosodott, hogy a rendező az Autobotok és az Álcák bűvöletében töltött évtizede nem volt több időpocséklásnál. Akkor már inkább forgasson újra további európai sikerfilmeket, amerikai teatralitással.

Bányász Attila

https://youtu.be/TZufvPtdnH0