A játszma történelmi film, romantikus dráma és feszült kémthriller egyszerre, amelyben Kulka kézen fogva vezet, Köbli megzavarja a fejed, és Staub Viki megdobogtatja a szíved.
A vizsga elképesztő sikerének titka, hogy meghonosította a közönségbarát thriller zsánerét a kétezres évekhez felnőni igyekvő magyar filmiparban. Köbli Norbert, aki addigra túl volt a Made in Hungária pazarul sikerült vászonra adaptálásán, egy olyan cselekményorientált forgatókönyvvel állt elő 2010-ben, amelyben a karaktereket és a politikai szálat is alárendelte a történetnek. A vizsga karcossága az alacsony költségvetés eredménye, de nagyon jól állt e fordulatokban bővelkedő közönségfilmnek, amely – Gigor Attila egyébként szenzációs A nyomozójával vagy a Dobó Kata és Kern András Halálkeringőjével szemben – mellőzte a szerzői filmes attitűdöket.
A vizsga szerény lehetőségeihez mérten is kiválóan megidézte az ’56 utáni időszak nyomasztó légkörét, amelyben a nemzeti hős Markó Pál az embersége miatt kényszerült pokoljárásra.
Ez a korszak azonban rendkívül mostohán bánt a hőseivel – hogy mennyire, erről szól A játszma. Akárcsak az előzményének, úgy jelen opusznak is a középpontjában a Kulka János alakította Markó áll, akit öt évvel később sem ereszt a rendszer. Pedig elvettek tőle mindent: fényes karriert, közeli barátot, testi egészséget, de még a szerető hitvest is. Eközben protezsáltja, Jung András ördögi magasságokba küzdötte föl magát feleségével, Gáti Évával egyetemben az Állambiztonság ranglétráján.
Jungi családi kör (Hámori Gabriella és Nagy Zsolt)
Jungék élete azonban korántsem olyan idilli: ez akkor válik András számára is nyilvánvalóvá, amikor a várt előléptetés helyett Markó szelleme bontakozik ki a múlt ködéből, és kezdi el kísérteni a jelenét. Kezdetét veszi a játszma, de hiába vonja a lehető legszorosabb megfigyelés alá Jung Markót, csakis a film legvégére derül ki, hogy ki játszik kivel, és valójában mire megy ki a játék.
Köbli A vizsgát követően számos sikeres tévé- (A berni követ, Félvilág, Szürke senkik), és mozifilmben (Örök tél, Apró mesék) közreműködött íróként, amely óriási népszerűséget hozott a számára. Fazakas Péter rendezővel a Szabadság különjárat és az Árulók tévéfilmek forgatásán csiszolódtak össze. Harmadik közös filmjüket Köbli Kulkának és Kulkára írta. A színész 2016-os stroke-jának következményeként afáziától szenved. Épp ezért A játszmában Markó is átesik egy agyvérzésen.
Van valamije a számomra? (Kulka János)
Kulka János egészen elképesztő teljesítményt nyújt. Beszédes csendjeit tanítani kellene. Rövid tagmondatait gesztusaival toldja meg. Itt nincs helye részvétnek, mert nincs kit sajnálni. Amit a nagyvásznon látunk, az teljes értékű, kiemelkedő színészi játék. Markó karaktere A vizsgához képest csak gazdagodott, ahogy Kulka játéka is tovább érett. Nem érzem, hogy ezt a történetet bárkire is írták volna. Nem is lehetett volna másképp folytatni.
Köbli és Fazakas a folytatásban nagyobb hangsúlyt fektettek a karakterekre és a drámára. Így Markó, Jung és Éva, valamint az új szereplő, Abigél ezúttal előlépnek a csavarok és fordulatok sűrűjéből. Különösen a Jung Andrást alakító Nagy Zsolt vetkőzik ki önmagából (lásd a film plakátját). A vizsga papírfigurája A játszmában új dimenziót kap. Haragját és dühét a félelem táplálja. Elégedetlenségének alfája és ómegája Markó, akiben a bűntudata ölt testet, és megmérgezi az életét.
Hámori Gabriella falak között A játszmában
Éva tragédiájában a modern nő drámája kap helyet: figuráját szétszakítja a karrier és a család egymásnak ellentmondó intézménye, melyeket alapjaiban ás alá a bigott politikai rendszer. Éva lényét mindinkább összenyomják a pártérdekek, és ezzel veszély fenyegeti női mivoltát. A bizalmatlan kor bizonytalanná teszi a szerelmet. Hámori Gabriella ezúttal nemcsak szép és párthű, mint A vizsgában, hanem igazi nő, minden emberi oldalával.
A játszma nagy felfedezettje Staub Viktória, aki a világot jelentő deszkákról érkezett előbb a képernyőre, aztán a szélesvászonra. A játszmában bedobják őt a mély vízbe, de így ismerszik meg a jó úszó: nemcsak hogy a felszínen marad, de együtt is úszik a cápákkal. Abigél az orrunk előtt borul virágba, és a szende vidéki lánnyal együtt mi is szerelembe esünk. Hiszem, hogy nemcsak múló románc ez, finom gesztusai messzebbre mutatnak: találkozhatunk még vele az elkövetkező magyar sikerfilmekben. Olyanokban, mint A játszma. A hamvas Abigél szemszögéből képet kapunk a beszervezésről, ami felér egy tisztességtelen ajánlattal – mégis lehetetlen neki ellenállni. Elvégre az ember “a dolgozó népet szolgálja”!
Nagy Zsolt és Staub Viktória kémjátszmában
A folytatás jóval nagyobb költségvetésből gazdálkodhatott, mint az előzmény: több mint egymilliárd forintból készült el a produkció. Meg is látszik a végeredményen: kinyílik a tér, Budapest nemcsak az atmoszférájában idézi meg a ’60-as éveket. A film első fele inkább csak alapoz: karaktereket és az egymás közötti viszonyokat festi föl, a történelmi érával egyetemben. A sztori és a nézők A vizsgára jellemző megkavarása inkább az utolsó harmadában indul be, de akkor kapaszkodhatunk tíz körömmel, mint a ringlispílen. A játszmának ugyan nincs akkora lendülete, mint az előzményének, de sokkal letisztultabb mind karaktereiben, mind történetében. Viszont nekem pont A vizsga nyersessége hiányzik egy kicsit belőle. Nagy bánatom, hogy Scherer Péter kevesebb vászonidőt kap A játszmában: rövid, bár fontos szerepet játszik az eseményekben.
Vajon ki cserkész be kit A játszmában? (Nagy Zsolt és Kulka János)
A saját magát és az állampolgárait előszeretettel sanyargató politikai berendezkedés előbb-utóbb felzabálja önmagát. Az embernek azonban addig is élnie kell napról napra, évről évre, korszakokon át. Tízmillió Markó Pál igyekszik sztoikus nyugalommal valahová az üveghegyen túl. Oda, ahol nincs vizsga, és nincs játszma. Bizalom van. A film premierje június 9-én lesz Veszprémben, a Magyar Mozgókép Fesztivál nyitófilmjeként, és aznaptól látható a mozikban is.
Bányász Attila
