Március elején mutatták be a Creed harmadik részét, ami azért is különleges, mert a főszereplő, Michael B. Jordan foglalta el egyúttal a rendezői széket is, csakúgy, mint 1979-ben, a széria alapjául szolgáló Rocky-sorozat második részében Sylvester Stallone. Ugyan Stallone már nincs a franchise-ban, jelentősége mégsem csökkent, sőt.
A Creed III Michael B. Jordan rendezői debütálása, azonban nem csak emiatt jelentős a franchise. A Creed-sorozat több szempontból is hollywoodi csoda, hiszen nemcsak sikeresen folytatatta az évtizedes hagyománnyal és kult státusszal rendelkező Rocky-szériát, de saját, modern stílusával érzékeny a témára és a közegre, amit feldolgoz.
Mellékszálból főszereplő
“Michael B. Jordan csodálatos tévésorozatokban és filmekben dolgozott. Mindig is mondtam, hogy a legjobb filmes iskola a forgatáson való részvétel. Szerintem csak idő kérdése volt, hogy mikor ugrik a kamera mögé” – mondta Shawn Edwards filmkritikus, aki tagja a Critics Choice Association elnökségének, és társalapítója az Afroamerikai Filmkritikusok Szövetségének.
A Creed spinoff ötletével Ryan Coogler kereste meg először Stallonét. Cooglernek akkor még nem jelent meg az első, debütáló filmje, a Fruitvale Station, amiben szintén Michael B. Jordan vitte a főszerepet. Néhány évvel később végül Stallone beadta a derekát, és az első két filmben visszatért ikonikus szerepében Rocky-ként, sőt, a Creed II forgatókönyvének megírásában is részt vett, azonban a legújabb részből teljesen kimaradt – amire talán magyarázat lehet, hogy nemrég jelent meg első sorozata, a Tulsa King, valamint hamarosan kiöregedett szuperhősként köszönthetjük a filmvásznon.
Az első film, a 2015-ös Creed Adonis, Rocky régi riválisának és későbbi barátjának, Apollo Creed fiának nyomába eredt. Az árván maradt fiú a bokszlegenda árnyékában cseperedett fel, miközben egyszerre próbál megbirkózni saját kilátástalan helyzetével és apja nyomdokaiba lépni a ringben. Tehát míg az eredeti Rocky-filmekben a fekete bokszoló, Apollo Creed csak az ellenfél/barát mellékszerepet tölthette be, ma már a történet főszereplője is lehet.
A Creed nagyrészt követte az eredeti Rocky-filmek narratíváját, hogy az esélytelen és lenézett fél miként jut a csúcsra az elkötelezettség és kemény munka révén, az új franchise azonban a fekete tapasztalatokkal és a fekete férfiassággal kapcsolatos kérdéseket is feszeget, amit blockbusterekben ritkán látni.
“Üdítő látni, hogy a fekete reprezentációról való hagyományos felfogás helyett a diszkrimináció és elnyomás elleni múltbéli és történelmi küzdelmekre összpontosítunk” – mondta Brandy Monk-Peyton, a Fordham Egyetem fekete médiareprezentációra szakosodott professzora. “Szerintem ezek beágyazódnak abba, ahogyan a film szereplői a világban mozognak… ugyanakkor nem ez áll a történet középpontjában. A történet középpontjában az átlagember áll, aki küzdelem árán diadalmaskodik”.
Ez csak úgy megvalósítható a történetmesélésben, ha a fekete művészek részt vesznek a gyártási folyamatban, és ők is vezetői pozícióba jutnak a stúdiókban – mondják az iparági bennfentesek és szakértők a CNBC cikke szerint.
Sheldon Epps, az egyik legkiemelkedőbb fekete TV-s és színházi rendező szerint, csupán az elmúlt évtizedben történt elmozdulás Hollywoodban a sokszínűség irányába. “Elég régóta vagyok jelen ahhoz, hogy bizonyos helyzetekben a kevés fekete rendező vagy művészeti intézmény fekete vezetői közé tartozzam” – mondta. “Bizonyos években én voltam az egyetlen fekete szereplő az olyan televíziós sorozatokban, mint például a Jóbarátok és a Frasier. És ez sajnos sok-sok éven át így volt”.
Epps szerint ez lassan megváltozott, ahogy egyre több fekete rendezőt alkalmaztak az egyórás drámai televíziós szériák irányítására, köztük Paris Barclay-t (Döglött akták, Az elnök emberei) és Eric Laneuville-t (Lost). Rámutatott az olyan fekete írókra is, mint Ava DuVernay, akik hatalmi pozícióba emelkedtek, és ezt a pozíciót mások felemelésére használták. DuVernay Queen Sugar című, hét évadot megélt sorozatában például az volt a szabály, hogy csak női rendezők dolgozhattak a sorozatban.
A fekete hősök pedig ugyanolyan jól teljesítenek a jegypénztáraknál.
A The Woman King – A harcos című film Viola Davis főszereplésével tavaly közel 100 millió dollárt hozott világszerte a mozikban, és Coogler két Fekete párduc filmje a Marvel égisze alatt együttesen több mint 2 milliárd dollár bevételt generált. A Comscore adatai szerint a Creed és a Creed II is több mint 100 millió dollárt hozott az amerikai filmszínházakban.
“Izgatott vagyok emiatt, mert jó látni néhány olyan sokszínű filmet, ahol ezek a fiatal férfiak és nők valóban láthatják magukat a vásznon főszereplőként és színésznőként” – mondta Rolando Rodriguez, a National Association of Theatre Owners elnöke. “Lehetsz valaki, aki remélhetőleg vezérigazgató vagy filmsztár, producer vagy rendező lesz… Szerintem ez egy nagyon fontos társadalmi üzenetet közvetít.”
Rodriguez számításai szerint, míg a feketék a lakosság 13%-át teszik ki, addig a Creed III nézőinek 20%-22%-át jelentik majd, míg a spanyolajkú közösség a lakosság 19%-át adja, de az eladott mozijegyek 25%-28%-át ők vásárolják meg.
