Az első részben a szülés utáni szexet női szemszögből vizsgáltuk, most nézzük meg a pár másik felét, a férfit, vagyis az újdonsült apát!
Mi lehet az oka annak, hogy a nőt tartózkodó vagy visszautasító férj fogadja a hálószobában a szülés utáni időszakban?
A férj látszólagos elhidegülése előtt a nő gyakran értetlenül áll, gyakran még féltékenység is gyötri, mivel arra gyanakszik, hogy a férj máshol keresi az örömöket.
A férfiak eddig csak a szeretni és kívánni való nőt látták párjukban, most pedig a szülés után kénytelenek másként (is) tekinteni feleségükre – sokszor csak az anyát képesek ilyenkor felfedezni. Az anyaság pedig, – mivel a saját anyjukhoz fűződő, tabuk által elfojtott érzések visszatérését indukálja – bénítóan hat a nemi vágyra és a szülés utáni szexualitásra. Hiszen egy anya nem lehet egyben a szerelmi vágyainak tárgya is, így az apa ebben a merőben új helyzetben párját – gyermekének anyját – nem tudja szexuálisan vonzó, izgató nőnek látni.
Természetesen mindez nem tudatosan fogalmazódik meg bennük, ezért a férfiak is tanácstalanul állnak a jelenség előtt. Nem értik a változást, amely az érzelmeikben, nemi vágyuk csökkenésében bekövetkezett. Ilyen esetben nem tanácsos erőltetni a dolgot, vagy faggatni őket, sokkal inkább olyan intim légkört kell teremteni, ahol végre kettesben lehetnek, és a gyerek körüli tennivalók a háttérbe szorulnak.
Mire érdemes odafigyelni a szülés utáni időszakban?
1. Próbáljuk kerülni az Apa, Papa, Mama, Anya megszólításokat. Ha megszokják, hogy házastársukat szülőként szólítják, és nem a nevükön, becenevükön, ezzel csak erősítik a tudattalan tabuk felerősödését önmagukban és a párjukban is.
2. Idézzük vissza azokat az időket, amikor még nagyon fontos volt, hogy a pár tagjai tetszenek egymásnak! Az egész napos otthonlét, konyha és gyerekszoba közötti futkosás során sok nő, – érthető kényelmi szempontok miatt – hajlamos elhanyagolni a külsejét. Egyszerű házi – ruhában, kényelmes és kinyúlt pólóban, papucsban, smink nélkül fogadja nap-mint nap a párját, és fel sem merül benne, hogy esetleg mindez a másik számára egy idő után nem túl vonzó. Az anyák az elhúzódó otthonlét alatt gyakran elengedik magukat, kényelmesen „hátradőlnek”, mondván: ha a férjem szeret, így is jó vagyok neki. Lehet, hogy anyának valóban kiválóak, de nőként veszthetnek vonzerejükből, ha nem élnek a nőiesség eszközeivel: úgymint csinosság, ápolt külső, egy kis kacérság stb.
Amikor a feleség sértőnek találja, ha a férj szóba hozza a külsejét, esetleg megkéri, hogy többet foglalkozzon magával…
Ha egy nő belátja, és tudatosan szeretne változtatni a párja által kifogásoltakon, de ez valahogy mégsem megy, – a gondolatot nem követi a tett – lehet, hogy arról (is) szó van, hogy az állandó készenlét és bezártság miatt sérelmek halmozódtak fel a lelkében. Tudattalanul irigyli a férjét, aki minden nap kimegy a „világba”, üzleti ebédeken, vacsorákon vesz részt, ő pedig csak otthon teljesít szolgálatot. Rejtett ellenállás indul tehát a másik kívánságaival szemben: nem teszem meg neked még azt is, hogy teljesítem azt az elvárásodat is, hogy engem szépnek láss.
A visszautasítottság, kitaszítottság érzése csökkentheti a nemi vágyat. Fontos, hogy a nő éreztesse a párjával, hogy a kisbaba érkezése közös élmény, melyben mindkettőjüknek része van, és a párja nem marad ki semmiből. Éreztesse továbbá azt is, hogy attól, hogy időközben hárman lettek, számára ugyanolyan fontos a párja, és az intimitás, mint azelőtt volt. Ne tekintse lezártnak a nemi életüket, csupán azért, mert sikerült a gyermekáldás.
Mindhármuk érdeke, hogy a szülők hosszú távon is boldog, szexuálisan is kielégítő kapcsolatban éljenek.
