Digitális kijárási tilalom: a fiatalok besokalltak az internettől

A 16 és 21 év közötti fiatalok fele egyetértene az internethasználat korlátozásával, 70 százalékuk pedig rosszabbul érzi magát, miután időt tölt a közösségi médiás felületeken.

A British Standards Institution friss kutatásában 1293 fiatal internethasználattal kapcsolatos szokásait, illetve véleményét mérték fel, s az eredmények kijózanítóak: a megkérdezettek fele támogatna egy olyan digitális kijárási tilalmat, mely este 10 óra után korlátozná a hozzáférésüket bizonyos applikációkhoz és weboldalakhoz, 70 százalékuk pedig rosszabbul érzi magát, miután időt tölt a különböző közösségi médiás felületeken – írja a The Guardian. Legalább ennyire elgondolkodtató, hogy a 16-21 év közöttiek 46 százaléka szívesebben lenne fiatal egy olyan világban, ahol nem is létezik internet.

A megkérdezettek 25 százaléka naponta legalább négy órát tölt különböző közösségi médiás platformok böngészésével, 42 százalékuk pedig elismerte, hogy már hazudott a szüleinek, illetve a törvényes gondviselőinek arról, hogy mit művel az online térben.

Az interneten a válaszadók 42 százaléka hazudott már az életkorával kapcsolatban, 40 százalékuk létrehozott álcázásra, megtévesztésre alkalmas fiókokat, 27 százalékukkal pedig előfordult, hogy teljesen más személynek adták ki magukat.

A kutatás eredményei nem sokkal azután váltak nyilvánossá, hogy Peter Kyle, az Egyesült Királyság technológiai minisztere közölte: a brit kormány fontolóra vette bizonyos platformok (Instagram, TikTok) kötelező leállítási időpontjának bevezetését. Rani Govender, az NSPCC online gyermekvédelmi szervezet szakértője ellenben úgy látja, hiába járna bizonyos előnyökkel, a digitális kijárási tilalom önmagában nem gátolná meg, hogy a fiatalok aggályos tartalmakat érjenek el a világhálón.

„Egyértelművé kell tennünk, hogy a digitális kijárási tilalom nem védené meg a gyermekeket az online tér kockázataitól. Más napszakokban ugyanígy ki lesznek téve ezeknek a veszélyeknek, melyek hasonló hatást gyakorolnak majd rájuk” – ecsetelte Govender, aki a kormány és a nagyvállalatok felelősségét is kiemelte.

Az imént idézett felmérés másik fontos tanulsága, hogy a 16 és 21 év közöttiek háromnegyede a világjárvány alatt a korábbinál is több időt töltött az interneten, 68 százalékuk pedig úgy érzi, az online világban való elmerülés kárt tett a mentális egészségében.

Andy Burrows, a Molly Rose Foundation öngyilkosság-megelőzési jótékonysági szervezet vezetője úgy véli, „egyértelmű, hogy a fiatalok tisztában vannak az internethasználat kockázataival, és azt szeretnék, ha a technológiai vállalatok cselekednének a védelmük érdekében.”Az algoritmusok különösen ártalmas, szorongást kiváltó tartalmak sokaságát kínálhatják a gyerekeknek. Olyan törvényekre volna szükség, melyek a fiatalok és a társadalom szükségleteit és igényeit, nem pedig az óriásvállalatok érdekeit tartják szem előtt” – tette hozzá.