6 tévhit a szájápolásról

Kedves Igényes Férfiak!

Írásaink célja kissé közelebb hozni a fogászatot, eloszlatni néhány kételyt és általános tévhitet a fogorvosi kezelésekkel, szájüregi betegségekkel kapcsolatban.
Szó lesz dohányzásról, fogágybetegségről, implantációról, fogfehérítésről, a szájüregi rákok megelőzéséről, az egyre divatosabb „fájdalommentes” fogászatról és remélhetőleg egyre inkább a Ti kérdéseitek alapján összeállított témákról. Várjuk leveleiteket, hogy valóban arról írhassunk, ami Titeket érdekel!

Elsőként pedig nézzük, melyek a leggyakoribb tévhitek a fog-, illetve a szájápolással kapcsolatban!

1. Tévhit: Ha a fog nem fáj, nem lehet szuvas.

Valóság: A szuvasodás egy krónikus folyamat, fokozatos keményszövet veszteséggel jár. Az a fázis, ahol már erős fájdalom jelentkezik, legalább egy közepes mértékű szuvasodásnak felel meg. Sok esetben a fájdalom megjelenésekor a szuvasodás kiterjedése miatt már a fog gyökérkezelése is szükségessé válik.

2. Tévhit: Csak feketés-barna zománc esetén lehet szuvas a fog.

Valóság: A fog zománcának színe nem feltétlenül lesz sötét szuvas folyamat meglétekor. Lehetséges, hogy csupán a fogzománc transzparencia változik meg, míg a mélyebb dentin rétegben akár nagy kiterjedésű szuvasodás található. A transzparencia alapos vizsgálata és röntgenfelvétel segíti a észrevételt.

3. Tévhit: Pár napig nagyon erősen fájt a fog, aztán a fájdalom megszűnt. A fog „meggyógyult”.

Valóság: Pár napig tartó nagyon erős fájdalom, majd annak megszűnése a fog elhalását is jelentheti. Az elhalt fog bele (pulpa) baktériumokkal fertőzött. A fertőzés előbb-utóbb a fog gyökércsúcsa körül gyulladást fog okozni. A gyulladás következtében észrevétlenül akkora csontveszteség is kialakulhat a fog gyökércsúcsa körül, hogy gyökérkezeléssel a fog már nem lesz megmenthető, el kell távolítani. Ilyenkor az implantáció is nehezített lehet a csontveszteség mértékétől függően.
Rosszabb esetben a gyulladás a fog gyökércsúcsa felől tovább terjedhet, súlyosabb állapotokat eredményezve.

4. Tévhit: Foghúzás után ajánlott szájvízzel öblögetni.

Valóság: Fogeltávolítás után egy csontkráter marad a fog helyén. A seb csontfeltöltődése egy az üregben képződő vérgumóból fog kiindulni. Bármiféle öblögetés, köpés, a seb szívogatása a vérgumó kiesését, ezáltal a seb gyulladását okozhatja. A foghúzás napján már fogat kell mosni, de öblögetni tilos. A fogkrémes vizet kiköpni nem szabad, finoman kell kicsorgatni a szájból. A foghúzás helyét és az esetleges varratokat pedig a foghúzás másnapjától ujjbegyre rakott fogkrémmel finoman dörzsölni, tisztítani kell.

5. Tévhit: Pár szál cigaretta nem árt foghúzás után.

Valóság: A direkt károsító hatásokon kívül akár egy cigaretta elszívása is az előbb említett vérgumó kieséséhez vezethet. A seb igen fájdalmas gyulladása (alveolitis) alakul ki. A gyógyulás csak naponta cserélt fenol és kámfor alkoholos oldatával átitatott gyógyszeres csíkkal, vagy a terápia sikertelensége esetén érzéstelenítésben végzett kürettálással érhető el. Az erős fájdalom átlagosan öt napig tart.

6. Tévhit: Egy fog hiánya nem okoz későbbi problémát.

Valóság: A bölcsességfogak hiányát leszámítva, egy fog hiánya is jelentős problémákhoz vezet hosszú távon. Sorközi fogak a két szomszédos foggal kontaktpontban érintkeznek. A kontaktpont a fogakat ért optimális erőeloszlást és az ételbeékelődés megakadályozását szolgálja. Egy fog elvesztésénél a mellette lévő két fog a hiány felé fog dőlni akár már pár hónap után. A fogak hossztengelye megdől, így a rágásból származó függőleges erők már nem a fog tengelyével párhuzamosan fognak hatni, ami a fogak túlterhelését fogja eredményezni. A túlterhelődés következtében a fogágy sérülni fog, hosszú távon a fogak meglazulhatnak vagy elhalhatnak. Emellett a foghiánnyal szemben lévő fog ki fog emelkedni a normális rágósíkból.
A foghiányok nem csak az egyes fogak, hanem az állkapocsízület túlterhelését is eredményezhetik. A állkapocsízületi diszfunkció krónikus betegség. Ízületi kattogás, a rágóizmok fájdalma, fáradása étkezés közben hívhatja fel rá először a figyelmet. Sajnos a betegek csak akkor fordulnak orvoshoz vele, amikor már kifejezett fájdalom van az állkapocsízületben, a rágóizmokban vagy fejfájás, arcfájdalom jelentkezik.