Rekorddöntésre készül a NASA: áprilisban megkezdődik a visszaszámlálás az új holdutazáshoz

A NASA Artemis II küldetése akár már április elején elindulhat, és bár nem lesz holdraszállás, mégis ez nyithatja meg az emberiség következő űrkorszakát.

Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy emberek utoljára elhagyták a Föld közvetlen környezetét. Most a NASA Artemis-programjának következő lépése újra a Hold felé viszi az emberiséget, méghozzá minden eddiginél messzebbre. Az Artemis II négyfős legénysége egy közel tíznapos küldetés során megkerüli a Holdat, és olyan mélyűri környezetben gyűjt adatokat, amelyet emberek 1972 óta nem tapasztaltak.

Ezt olvastad már?

Az Eiffel-torony egy darabja kalapács alá kerül – ennyiért lehet tiéd a történelem egy szelete

12 tonna csokoládé tűnt el nyomtalanul: gigantikus KitKat-rablás rázta meg Európát

Az Apollo után most a „maradás” a cél

A küldetés jelentőségét nem az adja, hogy leszállnak a Holdra, azt a program későbbi fázisaira tartogatják. Az igazi cél sokkal ambiciózusabb: tartós emberi jelenlét kiépítése a Holdon, majd innen továbblépés a Mars felé. Míg az Apollo-program a „menjünk el a Holdra” kihívását teljesítette, az Artemis már a „hogyan éljünk ott hosszú távon” kérdésére keresi a választ.

Az Artemis II a 2022-es, személyzet nélküli tesztrepülés után az első emberes küldetés lesz az új generációs Orion űrhajóval és az SLS szuperrakétával. A négy űrhajós – Reid Wiseman parancsnok, Victor Glover pilóta, valamint Christina Koch és Jeremy Hansen küldetésspecialisták – évek óta készülnek a küldetés minden részletére, a műszaki hibáktól egészen a mikrogravitáció pszichológiai hatásaiig.

Tesztrepülés, ami a jövőt készíti elő

Az Artemis II egyik kulcsszerepe a rendszer tesztelése. A korábbi küldetés során például problémák merültek fel az Orion hőpajzsával, ami a Föld légkörébe való visszatéréskor véd a szélsőséges hőtől. A hibák kijavítása, az akkumulátorok és rendszerek cseréje mind azt szolgálják, hogy a jövőbeli holdraszállások maximális biztonság mellett történhessenek meg.

A repülés során az űrhajó a Hold körül egy úgynevezett „szabad visszatérési pályán” halad majd, ami biztosítja, hogy a rendszer meghibásodása esetén is visszatérhessen a Földre. A legénység akár 9 ezer tengeri mérfölddel is túljuthat a Hold túlsó oldalán, ez pedig minden eddigi emberes űrutazás rekordját megdöntheti.

Az emberi test a legfontosabb „kísérlet”

A küldetés nemcsak technológiai, hanem biológiai mérföldkő is. Az űrhajósok szervezetét részletesen vizsgálják majd: hogyan változik az egyensúlyérzék, az alvás, a látás, a csontsűrűség vagy a hormonháztartás a mélyűrben. A fedélzeten mini „emberi szövetchipek” is utaznak, amelyek segítenek megérteni a kozmikus sugárzás hatásait. Ez a tudás kulcsfontosságú lesz a hosszabb küldetések – különösen a Mars-utazás – szempontjából.

Emberi szemmel a Hold túlsó oldala

A misszió egyik legizgalmasabb tudományos célja a Hold megfigyelése. Bár a Hold felszínét robotok már teljesen feltérképezték, az emberi szem még mindig képes olyan finom szín- és textúrakülönbségeket észlelni, amelyeket a kamerák nem. A legénység akár a Hold túlsó oldalának 60 százalékát is olyan perspektívából láthatja, amelyet korábban senki.

Ez a küldetés tehát nem látványos holdraszállással, hanem egy új korszak megalapozásával írhat történelmet. Az Artemis II megmutathatja, hogyan válhat a Hold a következő nagy emberi ugrás, és végső soron a Mars – ugródeszkájává.

Forrás: National Geographic

Borítókép: NASA, Unsplash