Jelentős növekedést mutat a műtárgyak iránti kereslet

Erősödött a kortárs művek iránti érdeklődés és az online árverésekkel egy olyan réteg is megjelent a vásárlók között, amely korábban nem vett részt az élő aukciókon.

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

hirdetés

kortárs műgyűjtés 2021

Miközben a korlátozó intézkedések miatt az elmúlt egy évben a műtárgypiacon az értékesítési csatornák beszűkültek, Magyarországon a kereslet nőtt.

Erősödött a kortárs művek iránti érdeklődés és az online árverésekkel egy olyan réteg is megjelent a vásárlók között, amely korábban nem vett részt az élő aukciókon.

hirdetés
hirdetés

A jelenlegi helyzet is bizonyítja, a műtárgy értékálló befektetési eszköz, melynek az aranyhoz hasonló értékmegőrző tulajdonsága van.

A tavalyi műtárgypiaci eredmények azt mutatják, hogy miközben a világ legnagyobb aukciós házai 20 százalék körüli bevételcsökkenést realizáltak, a kisebb piacok ellenállóbbak voltak a koronavírus-járvány hatásaival szemben. Az online árverésre való áttérés miatt a legmagasabb árfekvésű műveket kevésbé merték licitre bocsátani, ezek inkább privát eladással keltek el.
Az adatok szerint a magyar a globális műtárgypiac kevesebb mint fél százalékát teszi ki, így Magyarországon is a kisebb piacoknál tapasztalható tendencia figyelhető meg.

“A 2020-as adatok alig mutatnak visszaesést, a forgalmunk még úgy sem csökkent, hogy a tavaszi szezonban leállt az értékesítés. A lezárások, az utazások elmaradása miatt több elkölthető pénze maradt a műtárgypiacon jelen lévő ügyfeleknek, akik akár nagyobb összegű festményekbe is beruháztak” – fogalmazott Törő István, a Virág Judit Galéria ügyvezetője.

Bár hazánkban a gyűjtői réteg a globális arányokhoz képest elég szűk, néhány ezer ember, a 10 millió forint feletti művekért pedig 50-100 vevő versenyez, az online térnek köszönhetően egy új vásárlói réteg is megjelent a piacon. Ők azok, akik korábban a távolság miatt nem vettek részt az élő aukciókon vagy a megváltozott körülmények miatt új befektetési lehetőséget kerestek.

hirdetés

“Amikor valaki elkezd érdeklődni egy új befektetési terület iránt, akkor értelemszerűen a biztos nevekre fókuszál, azokra, akik száz éve is nagy értéket képviseltek. Ezek a klasszikusok” – magyarázza az ügyvezető, kiemelve, hogy volt olyan árverésük, ahol a legdrágább Munkácsy-festményre egy eddig számukra ismeretlen vevő licitált.

“A magyar piacon a műkincsportfólió építése jellemzően inkább hobbi, a gyűjtők saját maguk kezelik értékeiket. Általában van egy fő tevékenysége – jellemzően aktív társasági részesedések és ingatlanbefektetések formájában – azoknak, akik jelentősebb műtárgy portfólióval rendelkeznek” – vélekedik Erdei Márton, a Deloitte Private operatív vezetője.

Hazánkban a 20. század elején alkotó magyar festők gyűjtése a jellemző, viszonylag szűk réteg az, aki nemzetközi környezetben, külföldi művészek munkáiból építi gyűjteményét. A kortárssal foglalkozók a legkisebb, ám folyamatosan növekvő szegmens, ők vállalatvezetői rétegből és a középosztály tetejéből kerülnek ki.

“Ha az elmúlt mintegy 30 év tendenciáit figyeljük, folyamatosan szélesedik az a réteg, amelyik megengedheti magának, hogy műtárgyakkal foglalkozzon. Az elmúlt év növekedése nem csupán az online értékesítés áttörésével magyarázható. A lezárások miatt nagyon sok olyan területen tapasztalható fellendülés, ami az otthonunkat érinti. Mivel akár hónapokig is a négy fal között voltunk, sokan dekorációs szándékkal is elkezdtek nyitni a műtárgyak felé” – teszi hozzá a szakértő.

Ez is lehet az oka annak, hogy a kisebb nevek és az alacsonyabb értékű műtárgyak iránt is óriási kereslet tapasztalható. A műtárgynak befektetésként a legnagyobb előnye az értékálló képesség, a potenciális magas hozam és az élvezeti érték.

(MTI)

hirdetés
hirdetés

Tetszett? Oszd meg másokkal is!

Előző cikk Kalapács alá kerül a Porsche 911, amelynek első tulajdonosa Diego Maradona volt
Következő cikk Ginbe áztatott mazsolára esküszik a 105 éves hölgy, aki legyőzte a covidot