Zelenszkij Trumpra számít: a gázai tűzszünet lendületét Ukrajnába vinné

Zelenszkij a gázai tűzszünet diplomáciai lendületét vinné át Ukrajnába; Trumppal a Tomahawk-rakétákról, a légvédelem megerősítéséről és az orosz vagyonok felhasználásáról egyeztetett – a beszélgetés középpontjában a kelet-európai háború deeszkalációja és Ukrajna védelmi képességeinek további erősítése állt. Az ukrán elnök célja, hogy a nemzetközi diplomáciai lehetőségeket kihasználva csökkentse a háború intenzitását, miközben a fronton és a hátországban egyaránt fokozódó nyomás érezhető.

Volodimir Zelenszkij szombati telefonbeszélgetésén Donald Trump amerikai elnököt arra kérte, hogy a Közel-Keleten elért tűzszünet tapasztalatát és lendületét használják fel az ukrajnai békeközvetítés előmozdítására. A hívás során szóba került a légvédelem megerősítése, a Tomahawk robotrepülőgépek kérdése, valamint az orosz vagyonok felhasználása a háborús erőfeszítések támogatására. Mindeközben az orosz légicsapások új szintre léptek Ukrajnában, és a civil lakosság védelme, különösen az energetikai infrastruktúra biztonsága, egyre nagyobb kihívást jelent.

A fronton és a hátországban is növekvő nyomás látszik: egyre több drón és rakéta éri az energetikai létesítményeket, ami áramszüneteket és a tél közeledtével fokozott civil aggodalmat okoz. Ebben a helyzetben minden diplomáciai ablak értékes, és a kérdés az, hogy sikerül-e most új lendületet adni a tárgyalásoknak.

Ezt már olvastad?

Ukrajnai háború: már beláthatatlan messzeségben a béke délibábja

Trump egyetlen szóval jelezte, kinek az oldalán áll az ukrajnai háborúban

Mit kért Zelenszkij Trumptól?

A Guardian tudósítása szerint Zelenszkij azt kérte, hogy a Közel-Keleten elért tűzszünet tapasztalata és lendülete az orosz–ukrán háború rendezésében is hasznosuljon. Kiemelte: ha egy régióban sikerül megállítani a fegyvereket, másutt is van esély a deeszkalációra – a lényeg, hogy legyen hozzá politikai akarat.

A beszélgetés nem csupán a békeközvetítésről szólt. Az ukrán elnök egyeztetett a légvédelem további erősítéséről, valamint az energetikai rendszerek védelméről, amelyek az elmúlt napokban célkeresztbe kerültek. Zelenszkij a közösségi oldalain úgy fogalmazott: „pozitív és eredményes” egyeztetésen vannak túl, gyakorlati megállapodások kilátásával – ami a hadi valóságban ritka, de annál fontosabb jel.

Tomahawkok és az eszkaláció tétje

Az egyik legérzékenyebb kérdés a Tomahawk robotrepülőgépek ügye. Az Axios értesülései szerint a felek áttekintették, hogy az Egyesült Államok engedélyezné-e a fegyver eladását NATO-tagoknak, akik továbbíthatnák azt Ukrajnának. Trump korábban utalt rá, hogy „nagyjából döntést hozott” ebben a kérdésben – ami Kijev számára a mélységi csapásmérő képesség erősítését jelentené.

Ugyanakkor minden ilyen lépés eszkalációs kockázatot hordoz. Vlagyimir Putyin orosz elnök már jelezte, hogy a Tomahawkok megjelenését „teljesen új” szintnek tekintené. A fegyverszállítás körüli vita kettős: egyrészt életeket menthet és visszatartó erőt épít, másrészt újabb lépcsőt jelenthet a konfliktusban.

Felerősödő orosz légicsapások, szűkülő mozgástér

A telefonhívás időzítése sem véletlen. Az elmúlt napokban Oroszország számos drónt és rakétát indított Ukrajna ellen, kiemelten az energetikai infrastruktúrát célozva. Kijevben és más nagyvárosokban ismét kiterjedt áramszünetek voltak, ami jelzi: a tél közeledtével az áram- és hőellátás válik a háború egyik fő frontvonalává.

Olekszandr Szirszkij főparancsnok szerint az orosz légitámadások száma és minősége nőtt, miközben az ukrán légvédelem hatékonysága továbbra is magas, nagyjából 74 százalék körüli. Mégis, a tömeges rajtaütések – több száz Shahed-típusú és csaliként használt drón, valamint cirkáló- és ballisztikus rakéták – jelentős része a védelmi zónák réseit keresi. A tét a hátország védelme: erőművek, alállomások, logisztikai csomópontok.

Légvédelem: stratégiai tartalék és türelemjáték

A légvédelem ma nem egyetlen rendszer, hanem rétegek összehangolt működése. Minden új eszköz, radar és rakéta időt és mozgásteret nyer. A döntések hátterében a következetes munka áll: a katonai tervezésben a tudatosság és a fegyelem legalább annyira számít, mint a látványos bejelentések.

Orosz vagyonok: pénzügyi nyomás a front mögött

A katonai kérdések mellett a pénzügyi nyomás is erősödhet. Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár közös nyilatkozatban jelezték, hogy készek összehangoltan továbblépni az „immobilizált orosz szuverén vagyon” értékének felhasználása felé, hogy ezzel támogassák Ukrajna fegyveres erőit és tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Moszkvát. Mindezt szoros amerikai együttműködésben tennék.

A lépés jogi és politikai kérdéseket is felvet, de jelzi a trendet: a háború ára nemcsak a fronton, hanem a pénzügyi rendszerben is megjelenik. A szankciók, vagyonbefagyasztások és a hozzájuk kapcsolt mechanizmusok lassú, de tartós hatású eszközök.

Miért sürget Zelenszkij?

Zelenszkij esti beszédeiben egyre nyíltabban fogalmaz: úgy látja, a világ figyelme „szinte teljes egészében” a Közel-Keletre irányul, Ukrajna pedig könnyen háttérbe szorulhat. Épp ezért szorgalmaz erősebb légvédelmet, szigorúbb szankciókat és a befagyott orosz vagyonok felhasználását a védelemre és az újjáépítésre.

A két elnök közötti telefonhívás a kapcsolatok melegedésének jele lehet. Az ilyen pillanatokban különösen fontos az egyensúly – katonai, diplomáciai és belpolitikai értelemben is. A külpolitikában a tartós eredményekhez egyensúly kell a célok és a lehetőségek között.

Mi jöhet ezután?

A labda most nagyrészt Washington térfelén pattog. Ha a Tomahawk-ügyben döntés születik, az gyorsan átírhatja a hadszíntér dinamikáját – legalábbis a mélységi csapásmérés terén. Ugyanakkor az eszkalációs kockázat valós, így a politikai kommunikáció és a gyakorlati végrehajtás minden lépése számít.

A diplomáciai térben a gázai tűzszünet lendületének átvitele jelképes és gyakorlati értelemben is üzenet: ha van közvetítői elszántság, mozgástér van a kelet-európai fronton.

Forrás: The Guardian

Borítókép: Anastasiia Krutota, Unsplash