Kalandos úton került Elon Muskhoz a Cybertruckot is inspiráló James Bond autó

Musk csalódott volt, hogy a megvásárolt Lotus valójában nem képes az átalakulásra, ezért azt tervezte, hogy elektromos hajtással szereli fel és tényleg működőképessé teszi, azonban a híres filmes kellék végül más módon vált a Tesla-sztori részévé.

1989-ben mindössze 100 amerikai dollárt fizetett egy Long Island-i házaspár egy lezárt raktár tartalmáért úgy, hogy fogalmuk sem volt, mi rejtőzik a zárt ajtók mögött. Miután felnyitották, a lomok alatt egy fehér színű 1976-os Lotus Espritre bukkantak, azonban még ekkor sem tudták mire is leltek valójában, ugyanis egyetlen James Bond filmet sem láttak korábban. A furcsán átalakított járműről azt hitték, hogy egy kísérletező kedvű előző tulajdonos házilag barkácsolt szerkezete, vagy valamilyen félbemaradt tudományos kísérlet kelléke lehetett csupán. A mai áron számítva kb. 200 dollárért megszerzett autót valószínűleg alkatrészként, minimális profittal értékesíthették volna, ha a szerencsés véletlennek és a filmrajongó kamionosoknak köszönhetően nem derül fény a valós eredetére.

A raktár kiürítése után a Lotus Espritet ugyanis egy nyitott szállítójárműre emelték, és így indultak útnak hazafelé. Az út során a mellettük elhaladó kamionosok felismerték a filmes kelléket, és CB-rádión keresztül osztották meg lelkesedésüket az újdonsült – és rendkívül meglepett – tulajdonosokkal. A pár ezt követően az Ian Fleming Alapítvány társalapítójához, Doug Redeniushoz fordult segítségért, aki később hitelesen tudta igazolni a jármű eredetét.

Giorgetto Giugiaro 1972-ben mutatta be először a Lotus Espritet a torinói autószalonon, majd a típus három évvel ezt követően került a piacra. A Lotus PR menedzsere egy élőszériás példánnyal szándékosan a Pinewood Studios közelében parkolt le, amikor megtudta, hogy itt zajlanak a legújabb James Bond film előkészületei. A terve bevált, az ügyes „termékelhelyezéssel” sikerült is megragadnia Albert R. Broccolinak, a film producerének figyelmét.

A Lotus ezt követően két autót biztosított a produkcióhoz, amelyeket a közúti jelenetek felvételéhez használtak. Ezeket csupán extra kartervédő burkolattal látták el, hogy Szardínia kavicsos útszakaszain száguldozva is biztonságosan tudják teljesíteni a rájuk váró feladatok. A két működő példányon felül további hét üvegszálas karosszéria készült, amelyekből egyet félbe vágtak, hogy Roger Moore és Barbara Bach külön külön is könnyebben filmezhető legyen, hat pedig a víz alatti jelenetek megalkotásában vett részt. Egyet használtak a kerekek behúzásának felvételéhez, egyet az uszonyok kiengedéséhez, egyet a rakéták kilövéséhez, egyet a partról a vízbe ugratáshoz, egyet az előző tartalék egységeként, egyet pedig úgy alakítottak át, hogy képes legyen a víz alatt is mozogni.

A Wet Nellie becenévvel illetett, tengeralattjáróvá alakítani kívánt példányt Floridába szállították, ahol a Perry Oceanographic műhelyében ballaszt tartályokkal, négy hajócsavarral, vízálló akkumulátorokkal és a látványos, egyedi uszonyokkal szerelték fel. Ennek a változatnak egyáltalán nem voltak kerekei, így a normál értelemben vett közlekedésre alkalmatlan volt. A teljes átalakítás költsége akkoriban nagyjából 100.000 dollárba (mai értéken kb. 450.000 dollárba) került.

A 007-es sorozatban megszokott módon Wet Nellie füstgenerátort és előre néző rakétavetőket is kapott, a képernyőn látható buborékokat pedig egy csomag egyszerű pezsgőtabletta segítségével állították elő. A víz alatti jeleneteket a Bahamákon forgatták, amelyek során egy visszavonult U.S. Navy Seal katona vezette a járművet, akit teljes búvárfelszerelésbe öltöztettek, mivel a tengeralattjáróvá konvertált Lotus közel sem volt vízhatlan.

A film 1977-es bemutatása után ezt a példányt New Yorkba szállították, ahol az első kiállítás előtt még arra sem maradt idő, hogy a Bahamákon rárakódott portól megtisztítsák. A New York Auto Showt követően Clevelandben, Chicagóban, Denverben és Los Angelesben is megcsodálhatták a mozirajongók a történet szerint kétéltű jármű víz alatti változatát, végül Long Islandben egy raktárban helyezték el. A bérleti díjat 10 évre előre rendezték, majd a lakat mögött magára hagyták a Lotust, a kifizetett időszak lejárta után pedig a korábban már említett szerencsevadász házaspár láthatta meg következőként Wet Nellie-t.

Az új tulajdonosok 2013-ban az azonosítást és a származás hitelesítését követően, néhány apróbb javítás és egy esztétikai felújítás után több kiállításon is szerepeltették a látványos Lotust, majd az RM Sotheby’s segítségét kérték az értékesítésben. A filmes ereklye felbukkanása természetesen a Tesla vezetőjeként híressé vált Elon Musk érdeklődését is felkeltette, aki a James Bond sorozaton nőtt fel, és mindig nagy rajongója volt a filmeknek. Az árverésen szoros versenyben, anonim vásárlóként végül 616.000 angol fontért jutott hozzá, személyazonosságát pedig csak később fedte fel.

“Dél-Afrikai gyerekként fantasztikus volt látni, ahogy James Bond A kém, aki szeretett engem című filmben lehajt a mólóról a Lotus Esprittel, majd egy gombnyomással tengeralattjáróvá alakítja a járművet” – nyilatkozta Musk, akinek ekkor már kész tervei voltak arra, hogyan épít modern elektromos hajtást a megszerzett autóba.

“Kicsit csalódott voltam, amikor kiderült, hogy valójában mégsem tud átalakulni. Az a tervem, hogy a Tesla elektromos hajtásláncát építem bele, és megoldom, hogy valóban át tudjon alakulni autóból víz alatti közlekedésre képes járművé”. Nyilatkozata természetesen a filmrajongók hangos ellenkezését váltotta ki, akik szerint a fellelt ereklyét az eredeti állapotában kellene megőrizni.

Ez a projekt vélhetően meg is rekedt a tervek szintjén, és az Espritből végül nem lett a valóságban is üzemképes, gombnyomásra üzemmódot váltó kétéltű jármű, mert ha így lenne, azt valószínűleg már láthattuk volna az Elon Musktól megszokott módon, a Twitter-üzenetei között.

Mivel azonban a legelső Tesla egy Lotus Elise alapjaira épült, egyáltalán nem meglepő, hogy az Esprit is nagy hatással volt Musk egyéb terveire is. A Giorgetto Giugiaro által megrajzolt formanyelv bevallottan inspirációként szolgált a Tesla Cybertruck megalkotása során:

Cybertruck design influenced partly by The Spy Who Loved Me https://t.co/HKBzxFNfzm

— Elon Musk (@elonmusk) 2019. november 21.