Közhelyes, de igaz: mindössze egy kis figyelmesség, egy mozdulat, ami semmibe nem kerül – de ha mindenki helyesen cselekszik, életet menthet az utakon. A biztonsági folyosó (vagy a köznyelvben mentősáv) itthon is kötelező, de a gyakorlatban csak lassan válik rutinszerűvé.

Európa több országában kötelező a helyi, KRESZ-szel egyenértékű rendeletek szerint, van ahol csak ajánlás, van ahol nem foglalkoznak vele a jogszabályok. Német nyelvterületen sok helyen látható az út mellett a “Rettungsgasse” kialakítására vonatkozó felszólítás, az utóbbi időben pedig itthon is feltűntek az autópályákon a biztonsági folyosóra, vagy mentősávra figyelmeztető molinók.

Mikor érvényes, kire vontakozik, és mi a pontos teendő a gyakorlatban?

A pontos szabályozás

Magyarországon 2012. szeptember 1. óta az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 37. § (8) szerint az alábbi hivatalos megfogalmazás van hatályban:

“Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében – a (4) bekezdés b)-e) pontjában meghatározott járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében –

a) a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni,

b) az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni,

és – ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi – a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.”

Biztonsági folyosó - mentősáv

Forrás: Allianz Autowelt

Leegyszerűsítve, köznyelven: torlódás esetén a bal szélső (belső) sáv mellett szabad sávot kell kialakítani a balesethez érkező mentő járművek szabad elhaladása érdekében.

A gyakorlati alkalmazás

Hogyan?

A bal szélső (belső) sávban haladó járműveknek balra, a többi sávban haladó járműnek pedig jobbra kell húzódnia, függetlenül attól, hogy az adott menetirányban kettő vagy több sávon halad a forgalom.

Mikor?

A biztonsági folyosót nem a megkülönböztető jelzéseket használó egységek közeledésekor kell kialakítani, hanem azonnal, ahogy a forgalom lelassul, feltorlódik, és a kocsisor megáll. Egy már beállt, több sávos dugó esetén sokkal körülményesebb és lassabb folyamat a mentősáv megnyitása, így törekedni kell arra, hogy az már szabad legyen, amikor a sorok megállnak.

A leállósávon?

A leállósávot alapvetően szabadon kell hagyni, azonban ha máshogyan nem biztosítható a mentő jármű szabad elhaladása, úgy a jobb szélső sávban haladó járművek a lehúzódáshoz igénybe vehetik a leállósávot is.

Előre lopakodhatok?

Nem! A fent idézett jogszabály alapján a biztonsági folyosót kizárólag az használhatja, aki a forgalmat ellenőrzi; útfenntartást, úttisztítást végez; a továbbhaladásra képtelen jármű elszállítását vagy a műszaki meghibásodásának elhárítását végzi; megkülönböztető jelzést használva közlekedik.

És a motorosok?

Ők sem. A szabály sem a biztonsági folyosó, sem a leállósáv esetén nem tesz kivételt a motorkerékpárokkal, azokat folyamatos haladásra nem használhatják.

Tényleg kötelező? Bírságolnak érte?

Bár arról még nem hallottunk, hogy itthon a biztonsági folyosó szabadon tartásának elmulasztása miatt bírságot szabtak volna ki, külföldön jelentős büntetési tételekre számíthatnak a szabálysértők. A szabály betartása mindenki számára kötelező, annak figyelmen kívül hagyása szabálysértésnek minősül, így elviekben a magyar utakon is büntethető.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. és az ORFK-Országos Balesetmegelőzési Bizottság az elmúlt időszakban kampányt indított az autósok figyelmének felkeltésére, ennek köszönhetően előbb az M1-es autópálya több pontján, majd később már az M3 és M7 autópályán is találkozhattunk a felüljárókra kifeszített molinókkal.

Biztonsági folyosó - mentősáv

Tényleg számít?

Igen, számít. Az alábbi videófelvételen látható, hogy abban az esetben, ha a dugóba került autósok már előre felkészülnek a mentésre érkező járművek érkezésére, és nem csak a sziréna hallatán kezdenek mozgolódni, akkor mennyivel hatékonyabban és gyorsabban juthat el a segítség a bajba jutottakhoz, ezáltal:

  • megrövidül a mentési idő, ezen pedig életek múlhatnak
  • nem csak a mentők, de rendőrök, tűzoltók, autómentők is hamarabb eljuthatnak a balesethez, így a forgalom is gyorsabban indulhat majd újra
  • a leállósávval szemben itt nincs meg annak a veszélye, hogy a mentősávban műszaki hibás jármű tartózkodjon

 

És mi a helyzet külföldön?

Biztonsági folyosó - mentősávNyugat-Európában, főleg a német nyelvterületen nagyobb hagyománya van a bizonsági folyosónak, nem csak a szabályozást, hanem a tájékoztatást tekintve is. Az autópályák mellett gyakran találkozhatunk a “Rettungsgasse” figyelemfelkeltő tábláival, de még különböző matricák is forgalomban vannak, amelyeket az önkéntesek a saját autójukra ragasztva felhasználhatnak a jó gyakorlat népszerűsítésére.

A szabályozás ennek ellenére országonként eltérő:

Németországban kötelező a mentősáv szabadon hagyása, azt ezt figyelmen kívül hagyók pedig 200 eurótól 320 euróig terjedő bírságra számíthatnak.

Ausztriában szintén kötelező a kettő-, vagy több sávon autóutakon és autópályákon a biztonsági folyosó kialakítása, a szabályszegőkre azonban itt még jelentősebb díjtételek vonatkoznak. Az alap bírság 726 euró, azonban ha a hatóság úgy ítéli meg, hogy az autós a mentésre érkező csapatok elhaladását akadályozta, a büntetés akár 2180 euróra is rúghat.

Csehországban, Svájcban és Szlovéniában alapvetően a magyar KRESZ előírásaival azonos a mentősáv kialakítására vonatkozó szabály.

Luxemburgban a korábban leírtakhoz hasonlóan a bal szélső (belső) sáv mellett kell bizonsági folyosót kialakítani, annyi könnyítéssel, hogy itt a leállósávot is szabadon elfoglalhatják a jobb szélső sávból félrehúzódó autósok.

Franciaországban és Spanyolországban nincs a nálunk érvényben levőhöz hasonló, kötelező érvényű szabályozás, azonban a mentésre igyekvő járműveknek a helyzetnek megfelelően lehetővé kell tenni a továbbhaladást.

Olaszországban és Hollandiában nincsenek kifejezetten erre a szituációra vonatkozó külön előírások.