Ki lesz az orosz suttogó? Európa gőzerővel keresi a közvetítőt az ukrajnai háború lezárásához

Miközben az amerikai békepróbálkozások látványosan zátonyra futottak, Moszkva pedig minden eddiginél brutálisabb rakétacsapásokkal sújtja Kijevet, a színfalak mögött új diplomáciai front nyílik. Ukrajna hivatalosan is arra kéri az Európai Uniót, hogy vegye át a kezdeményezést, és mozdítsa ki a holtpontról az oroszokkal való tárgyalásokat. A kérdés húsbavágó, és az EU külügyminiszterei ciprusi informális találkozójukon már konkrét nevekről és stratégiákról egyeztetnek.

A tét óriási: ha Európa nem lép, a feje felett születhet meg egy olyan alku, ami alapjaiban rengetheti meg a kontinens biztonságát.

Merkel, Draghi vagy egy Putyin-barát lobbista?

Kijev egy teljesen új tárgyalási formátumot sürget, amelyben az európai oldal sokkal aktívabb szerepet vállalna. A kiszivárgott információk szerint a lehetséges uniós különmegbízottak között olyan komoly politikusok nevei merültek fel, mint Angela Merkel volt német kancellár vagy Mario Draghi egykori olasz miniszterelnök. Rajtuk kívül Alexander Stubb finn elnök is jelezte: készen állna a feladatra, de kizárólag azután, ha Oroszország belemegy a tűzszünetbe – amire jelenleg semmi jel nem utal.

Ezt olvastad már?

Moszkva kibertámadásokkal és szabotázsakciókkal bénítaná meg Európát

Küszöbön a történelmi alku? Trump bejelentette a megegyezést Iránnal

Vlagyimir Putyin orosz elnök állítása szerint nyitott az uniós közvetítő ötletére, feltéve, hogy az illető „korábban nem mondott csúnya dolgokat” Oroszországról. Az ő javaslata azonban finoman szólva is kiverte a biztosítékot Brüsszelben: Putyin saját barátját, Gerhard Schröder volt német kancellárt látná szívesen a pozícióban, aki régóta a moszkvai érdekek lobbistája. Kaja Kallas, az EU külügyi főképviselője azonnal visszautasította a felvetést, mondván: Schröder így „az asztal mindkét oldalán ülne”.

Megosztott Európa: erőből vagy kompromisszummal lépjen fel?

Az EU-n belül komoly törésvonalak húzódnak a Moszkvával való újra-kapcsolódás kapcsán. A svéd és a litván diplomácia szerint Oroszország sarokba van szorítva, ezért a nyomást fokozni kell, nem pedig enyhíteni. Olaszország ezzel szemben úgy véli, Európa nem maradhat tovább a pálya szélén.

Kiber- és geopolitikai elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az EU-nak el kell felejtenie a „semleges közvetítő” szerepét, mert Moszkva csak az erőből ért. Ha Európa független békéltetőként lép fel, pont úgy fog elbukni, ahogy az USA. Oroszországot el kell rettenteni, ugyanis az eddigi európai válaszreakciók az orosz agresszióra finoman szólva sem voltak meggyőzőek.

A diplomáciai időzített bomba

Miközben az EU a vörös vonalak kijelölésén és a tárgyalási formátumokon vitázik, Ukrajna a saját kezébe vette a nyomásgyakorlást: az orosz olajexport-létesítmények elleni mélységi dróncsapásokkal – az úgynevezett „hosszú távú szankciókkal” – próbálja térdre kényszeríteni ellenfelét.

Bár a valódi béketárgyalások még messze vannak, és Oroszország részéről semmilyen jel nem utal a háború befejezésének szándékára, az európai elit tisztában van vele, hogy a folyamatot fel kell gyorsítani. Nem engedhetik meg maguknak azt a luxust, hogy hónapokig csak arról beszéljenek, ki képviselje az Uniót. Európának most kell bizonyítania, hogy képes önálló globális tényezőként fellépni a saját udvarában zajló legvéresebb konfliktusban.

Forrás: BBC News

Borítókép: ALEXANDRE LALLEMAND, Unsplash