Spanyol csoda: így robbant be a gazdaság

Spanyolország gazdasági fejlődésének üteme minden képzeletet felülmúl: a dél-európai állam lassan minden versenytársát maga mögé utasítja, a nagyszámú bevándorló munkaerő és a külföldi befektetések pedig csak tovább fűtik a növekedést.

Spanyolország továbbra is az eurózóna legdinamikusabban fejlődő gazdasága: az előrejelzések szerint idén 2,5 százalékos GDP-növekedésre számíthat, míg Franciaország, Németország és Olaszország esetében kifejezetten gyászosak (0,6 százalék, 0 százalék, illetve 0,7 százalék) ugyanezek a számok. A spanyoloknál a bruttó hazai termék növekedése még az elemzői várakozásokat is túlszárnyalta az idei második negyedévben – hívja fel rá a figyelmet a CNBC. A Reuters ugyanis erre az időszakra csak 0,6 százalékot gyarapodást prognosztizált, szemben a végső eredménnyel (0,7 százalék), ami azt azt megelőző három hónap teljesítményénél is kedvezőbb.

A spanyol gazdaság diadalmenete a magas belső fogyasztásnak, az élénk beruházásoknak, a turizmusnak és a nagyszámú bevándorló munkaerőnek köszönhető.

„Nem csak a turizmusról van szó, hanem az ahhoz nem kapcsolódó szolgáltatásokról is. Valójában több figyelmet fordítunk az IT, a tanácsadás és a pénzügyek területén működő cégek számára nyújtandó szolgáltatásokra, mint a turizmusra. (…) Ez a spanyol gazdaság modernizációjának egyik fontos eleme” – fogalmazott Carlos Cuerpo gazdasági miniszter.

Mindezek dacára Spanyolországnak rengeteg kihívással szembe kell néznie – köztük a rohamosan emelkedő megélhetési költségekkel, a klímaváltozással, a belpolitikai feszültségekkel, valamint a ténnyel, miszerint az EU-n belül jelenleg a dél-európai államban a legnagyobb a munkanélküliség mértéke.

A turizmus egyébként még mindig 12 százalékkal járul hozzá az ország GDP-jéhez, ami részben a koronavírus-járvány utáni gyors és látványos visszapattanásnak, részben pedig a nyugat-európainál kedvezőbb árszínvonalnak köszönhető. A továbbra is csúcson pörgő idegenforgalom ugyanakkor egyre szélsőségesebb indulatokat vált ki a helyiekből. Barcelona lakosai tavaly vízipisztolyokkal és italosdobozokkal támadtak az utazókra, s a nagyjából 3000 főből álló tömeg azt követelte a város vezetésétől, hogy vessen véget a riasztó mértéket öltő tömegturizmusnak, és korlátozza a külföldi látogatók számát.

A szektor dinamikus bővülése részben a kedvező munkaerőpiaci viszonyokra vezethető vissza. 2024-ben már csaknem 3 millió ember dolgozott a turizmus területén, ami 9,7 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.

A munkahelyteremtést az intenzív bevándorlás könnyíti meg. Míg az európai államok többsége lezárja a határait, Spanyolországban csaknem egymillió külföldről érkező munkavállaló telepedhet le a következő három év során.

„2021 óta a munkaerőpiaci növekedés 90 százalékát a bevándorlás szolgáltatja” – magyarázza Miguel Cardoso, a BBVA Research vezető közgazdásza. „Mindez lehetővé teszi, hogy bővüljön a szolgáltatási szektor. A vállalatok megőrzik versenyképességüket, a bérköltségek növekednek, a szolgáltatások árszínvonala pedig visszafogott marad a magas inflációs környezetbn” – teszi hozzá a szakember.

Tavaly egyébként Kolumbiából, Venezuelából és Marokkóból érkezett a legtöbb bevándorló. A felsorolt latin-amerikai és afrikai gazdaságokat az utóbbi években válságok sora rázta meg, az innen külföldre áramló munkaerő pedig egyre nehezebben tudja megvetni a lábát az Egyesült Államokban, így aztán alternatív úti célok felé fordulnak.

Spanyolország már a kétezres évektől fogva tudatosan invesztál a zöld energiába, s még az utóbbi években is sokat profitált a kifejezetten alacsony energiaköltségekből. Ezek után nem meglepő, hogy az ukrajnai háború után kibontakozó európai energiaválság sem sebezte meg. A csekély előállítási költségek rendkívül vonzó perspektívát jelentenek a nagyvállalatok, illetve a külföldi befektetők számára, akik komoly mértékben járulnak hozzá a szektor stabilitásához.

A napelem- és napkövető-gyártásra szakosodott kínai vállalat, az Arctech 2024-ben, Madridban nyitotta meg első európai egységeit. Az úgynevezett fotovoltaikus energia olyan technológia, mely a napsugarakból származó energiát (félvezető anyagok, például szilícium segítségével) elektromos energiává alakítja. A forradalmi megoldás – amit világszerte egyre nagyobb érdeklődés övez – segít alacsonyan tartani az energiaköltségeket. Jelenleg Spanyolország Európa azon régiója, ahol a leggyakrabban alkalmazzák a fotovoltaikus energiát, de az Arctech a jövőben Kelet-Európa felé is terjeszkedne.

Persze számos más cég is akad, mely igyekszik hasznot húzni a kedvező helyi energiapiaci viszonyokból. A Stellantis nevű autóipari óriás és a CATL akkumulátorgyártó tavaly év végén jelentette be, hogy egy közös, 4,3 milliárd dolláros beruházás keretében építenének akkumulátorgyárat Zaragoza városában.

Általánosságban véve is elmondható, hogy Spanyolország továbbra is élvezi a külföldi befektetők kitüntetett bizalmát. Kína nemrégiben közölte, hogy idén 11 milliárd euró értékben szándékozik befektetni a dél-európai országban, melynek gazdasága a következő években még magasabban szárnyalhat.