Kijózanító adatok láttak napvilágot: brutálisan megnövekedett az orosz államadósság

Oroszország államadóssága 2025-ben 21 százalékkal 35,1 ezer milliárd rubelre (vagyis átszámítva nagyjából 146 ezer milliárd forintra) emelkedett – derül ki a TASZSZ orosz hírügynökség kedden közzétett adataiból.

Az orosz számvevőszék jelentése alapján közölt információkból egyebek mellett az is kitűnik, hogy a belföldi államadósság 6,9 ezermilliárd rubellel (29,1 százalékkal) 30,7 ezermilliárd rubelre növekedett, míg a külső államadósság 818,4 milliárd rubellel, vagyis 15,4 százalékkal 4,5 ezermilliárd rubelre mérséklődött. Az államadósság finanszírozására 3200 milliárd rubelt fordítottak, s a számvevőszék kijelentette: sem a belső és külső adósságplafonokat, sem az állami garanciák felső határát nem lépték túl. A Reuters 2025 szeptemberében úgy kalkulált, hogy az orosz államadósság idén újabb 22,5 százalékkal fog növekedni. A hírügynökség akkor kiemelte: az adósságszolgálat aránya 2021-hez mérten idénre megduplázódhat a költségvetésen belül.

Ezt olvastad már?

Erre senki sem számított: súlyos tévhit dőlt meg az amerikai vámokról

Magasabb fokozatra kapcsol a háború: Ukrajna óriási támadást indított Oroszország ellen

Az oroszok tavaly ősszel 20-ról 22 százalékra emelték az általános forgalmi adó mértékét, továbbá visszavezettek egy, az ukrajnai háború kezdetén hatályon kívül helyezett jogszabályt is, melynek értelmében évente csökkenne az a határár, melyen túl a kőolajbevételek a költségvetési hiány pótlása céljából létrehozott tartalékalapba folynak be. Ez idén 60 százalékkal egyenértékű.

A Reuters nemrégiben arról írt, hogy Oroszország 2026-ban 10 százalékos kiadáscsökkentést tervez az úgynevezett „nem érzékeny” területeken, a szociálisan kényes kiadásokat viszont megkímélnék a lakosság hangulatának szinten tartása végett. A hadikiadásokon szintén nem faragnának – írja a HVG.

Az orosz gazdaságot tavaly fájdalmasan érintette, hogy drasztikusan csökkent az energiahordozók világpiaci ára, sőt a folyamatos ukrán dróntámadások miatt a kőolaj-finomítói- és az exportkapacitásai szintúgy visszaestek. Az iráni konfliktus következtében látványosan megugró olajár, illetve az orosz kőolajra vonatkozó amerikai szankciók enyhítése viszont új helyzetet teremtett. Ugyanakkor jelzésértékű, hogy az év első két hónapjában az orosz energiaexportból származó bevétel a felére zsugorodott, az összes bevétel pedig 11 százalékkal csökkent. A kőolajár a jelzett időszakban negyedével maradt el attól a szinttől, mely fölött a többletbevétel a már említett tartalékalapba folyna.

Források: HVG, TASZSZ, Reuters

Borítókép: Artem Shuba, Unsplash