Russell Crowe sokáig meg volt győződve róla, hogy a Gladiátor lesz élete legnagyobb bukása

Az új-zélandi származású hollywoodi színész bántóan ostobának találta a ma már legendásnak számító történelmi kalandfilm forgatókönyvét, és hosszú ideig valósággal rettegett a fiaskótól.

Ma már kissé nehéz elképzelni, de Russell Crowe kezdetben úgy hitte, a 2000-ben bemutatott Gladiátorból gigantikus bukás lesz, s a ma már műfaja egyik etalonjaként emlegetett történelmi kalandfilm mind a nézők, mind a kritikusok előtt lebőg majd. A sors furcsa fintora, hogy a filmcsillag később ezért a szerepéért kapta meg pályája első – és mindmáig egyetlen – Oscar-díját, de a közvélemény nem csupán róla zengett dicshimnuszokat, hanem az egész produkciót keblére ölelte. Ugyanakkor érdemes hozzátenni, hogy Crowe aggodalma korántsem volt alaptalan. A Gladiátor rendezője, Ridley Scott az ezredfordulón már túl volt karrierje zenitjén, és az 1991-es Thelma és Louise óta egyetlen masszív filmsiker sem fűződött a nevéhez, viszont több csúfos fiaskóba is beleszaladt – gondoljunk csak az 1942: A paradicsom meghódítása (1992) és a Tomboló szél (1996) című munkáira. Ráadásul a peplum (vagyis az eposzi hangszerelésű, ókori közegben játszódó kalandfilm) pozíciói az ezredfordulóra jelentősen meggyengültek, mondhatni mozgókép-történeti anakronizmusnak, a múlt ködébe veszett műfajnak számított – idézi fel a Far Out cikke.

Ezt olvastad már?

Ez Tom Hanks egyetlen filmjelenete, amit az Oscar-díjas színész sosem képes végignézni

A Netflixhez igazol a tavalyi év Oscar-díjas horrorsikerének rendezője

„Alapjában véve nagyszerű volt a koncepció, a forgatókönyvet viszont silánynak találtam. Rendkívül silánynak” – emlékezett vissza a forgatásra Crowe 2023-ban, amikor interjút adott a Vanity Fairnek.

A színészt szintúgy bosszantotta, hogy a Gladiátor egyes részletei még csak nyomokban sem tűntek történelmileg akkurátusnak, de ennél is sokkal jobban aggódott amiatt, hogy a rendezővel együtt mindössze a forgatókönyv első 21 oldalát találták megfelelőnek, mielőtt elcsattant volna az első csapó. A szkriptet menet közben többször is újra kellett írni, ami csak fokozta Crowe frusztrációját. A színész szinte jelenetről jelenetre egyre dühösebbé és türelmetlenebbé vált, ami voltaképp kapóra jött számára, hiszen a főhős, az általa alakított Maximus lelkében szintén sötét érzelmek kavarogtak: a történet szerint a Rómában kegyvesztetté vált egykori hadvezér (immár rabszolgaként térve vissza a Colosseum arénájába) bosszút akart állni az új császáron, Commoduson (Joaquin Phoenix), amiért az őrült zsarnok lemészároltatta a családját.

Crowe annyira nem bízott a sikerben, hogy még Maximus egyik leghíresebb – és legütősebb – dialógusrészletét is hamisnak, túlzónak találta. Amikor a főszereplő – a Colosseum tomboló tömegének üdvrivalgásától kísérve – felfedi magát Commodus előtt, rögtön fenyegetést is intéz az uralkodó ellen: „Bosszút állok [a családomért], ebben az életben, vagy a következőben!” A színész úgy ítélte, e sor teljességgel mesterkélt, s a valóságban egyetlen ember sem beszélne így – Scott azonban igyekezett csillapítani a félelmét, mondván, e tiráda a dramaturgia drámai-érzelmi csúcspontján hangzik el: egy olyan pillanatban, amikor a közönség bizonyára rendkívül erőteljesen tud majd azonosulni Maximus nézőpontjával.

A rendező mindent kockára tett a siker érdekében, de az idő végül őt igazolta: a forgatókönyv többszöri újraírása, valamint a munkálatok kaotikus körülményei (ne feledjük, a Proximót játszó Oliver Reed a forgatás közben hunyt el) dacára a Gladiátor azonnal lenyűgözte a publikumot, és 503 millió dolláros globális bevételével a 2000-es év második legjövedelmezőbb mozijává avanzsált. A többi – ahogy mondani szokás – már történelem.

Forrás: Far Out

Borítókép: Patrick T. Fallon / AFP, Europress fotóügynökség