Február elsején szomorú hír fogadta a cinephile-eket: 76 esztendős korában elhunyt Carl Weathers amerikai filmszínész, a Rocky-széria Apollo Creedje, a Ragadozó George Dillonja, a Mandalóri Greef Kargája, aki nemcsak a kamerák előtt, hanem a futballpályán is számot adott páratlan tehetségéről, hiszen már gyerekként is csodákat művelt a gyepen. Gyerekkorunk egyik ikonjától búcsúzunk.
Fél évszázados karrierje dacára Carl Weathers nem számított élvonalbeli hollywoodi színésznek – az A-listás világsztárok rangjáig sosem emelkedett -, az viszont jelzésértékű, hogy még a legnagyobb sztárok is mély tisztelettel adóztak a 76 éves korában elhunyt művész emléke előtt. Talán kevesen tudják, de Weathers először nem a filmvásznon, hanem a futballpályán bűvölte el a nagyérdeműt: a színész – aki 1948. január 14-én, New Orleansban látta meg a napvilágot – már kölyökként csodákat művelt a gyepen – a San Diego State Astecs csapatát erősítve aktívan részt vett az egyetemi fociban -, majd sorhátvédként elkezdte professzionális pályafutását.
Az 1970-es években két szezont töltött el az Oakland Raiders kötelékében, majd három újabb évad erejéig a kanadai BC Lionshoz igazolt. 1974-ben végleg szögre akasztotta a mezét, diplomát szerzett a San Francisco State University-n, és elkezdte építeni színészi renoméját.
Kezdetben blaxploitation filmekben bontogatta szárnyait (a szakmába való bejutását megkönnyítette, hogy barátja, Arthur Marks rendezőként dolgozott), de villanásnyi epizódokat játszott a Good Times és a Kung Fu című sorozatokban is. Ma már kevesen emlékeznek rá, de a Starsky & Hutch egyik részében szintén megfordult, ezek a szerepek azonban eltörpülnek ahhoz az áttöréshez képest, amit az 1976-os esztendő hozott Weathers számára. Ekkor bízták meg Apollo Creed szerepével Sylvester Stallone Rocky-jában: a stáb annak ellenére bizalmába fogadta a kitűnő fizikumú, energikus fiatalembert, hogy az akkor még zöldfülűnek számító színész élesen bírálta a forgatókönyvíró-főszerepő Sly színészi teljesítményét. Mindkét leendő sztár megsebesült a kultikus bokszfilm munkálatai közben: Stallone borda-, Weathers orrsérüléssel búcsúzott a forgatástól, a Rocky azonban bombasikernek bizonyult, és a folytatások még hosszú évekig ellátták munkával a páratlan párost. Apollo Creed először a protagonista ellenfeleként tűnik fel, ám az 1982-es harmadik epizódtól kezdődően barátság szövődik a két korábbi rivális között.
A figura az 1985-ös Rocky IV-ben tűnik fel utoljára, és bár a Dolph Lundgren által játszott szovjet ökölvívó halálra veri a ringben, Apollo hagyatéka a későbbiekben is tovább él. A 2015-ös Creedben ugyanis már fia, Adonis Johnson a főszereplő, akit az idős, megcsömörlött, rákbeteg Rocky vesz szárnyai alá.
Weathers számára csodás ugródeszkának bizonyult a Rocky-széria, s ha nem is tárultak előtte szélesre az Álomgyár kapui, kapott néhány nagyszerű szerepajánlatot. 1987-ben Arnold Schwarzenegger partnereként tűnt fel, méghozzá John McTiernan Ragadozójában, ahol George Dillont, a főhős régi cimboráját, a Vietnamot megjárt, szúrós tekintetű elit katonát formálta meg. (A két színésznek köszönhető a hororrelemekkel dúsított túlélőthriller egyik ragyogó jelenete: minden idők legférfiasabb kézfogása.)
Weathers később Michael Jackson Liberian Girl című videoklipjében is feltűnt, a Happy, a flúgos golfos című komédiában pedig Adam Sandler partnereként mutathatta meg komikusi vénáját. A következő évtized derekán vígjátéki színészként próbálta újradefiniálni a karrierjét, méghozzá olyan sorozatokban és nagyjátékfilmekben, mint az Arrested Development, a The Sasquatch Gang és a The Comebacks.
Popkulturális hagyatéka azonban végül a Star Warsszal vált teljessé: a Mandalóri című sorozat első évadjában ő formálta meg Greef Karga karakterét. 2019-ben a Toy Story negyedik epizódjához is a hangját kölcsönözte: stílszerűen Kommandós Carl figuráját szólaltatta meg.
A család közleménye szerint a színész otthonában, békés körülmények között hunyt el, álmában érte a halál.
Arnold Schwarzenegger így búcsúzott tőle: “Carl Weathers mindig is legenda marad. Rendkívüli sportoló, fantasztikus színész és nagyszerű ember. Nélküle nem tudtuk volna megcsinálni a Ragadozót. És biztosan nem éreztük volna ilyen jól magunkat a forgatáson. Minden vele töltött perc – a forgatáson és azon kívül is – tiszta öröm volt. Az a fajta barát volt, aki arra ösztönöz, hogy a legjobbat hozzuk ki magunkból, csak azért, hogy lépést tudjunk tartani vele. Hiányozni fog, és gondolataim a családjával vannak.”
Sylvester Stallone pedig a következő szavakkal regált régi pályatársa és barátja halálhírére: “A mai nap hihetetlenül szomorú számomra. Annyira összetörtem, hogy el sem tudom mondani. Csak próbálom magam tartani, mert Carl Weathers olyan szerves része volt az életemnek, a sikereimnek. Mindenben, ami ezzel kapcsolatos, hihetetlen elismeréssel és dicsérettel adózom neki. Mert amikor belépett abba a szobába, és én először megláttam őt, valami nagyszerűt láttam. De akkor még nem tudtam, milyen nagyság lakozik benne valójában. Soha nem tudtam volna nélküle elérni azt, amit a Rockyval elértünk. Abszolút zseniális volt: a hangja, a mérete, a jelenléte, a sportos képességei, de ami a legfontosabb, a szíve és a lelke. Ez egy szörnyű veszteség. (…) Varázslatos volt. Szerencsés voltam, hogy részese lehettem az életének. Apollo, üss tovább!”
