Toto Wolff: így segített a terápia a Forma–1 csúcsára jutni

A Forma–1 a gyorsaság és a folyamatos pörgés világa. Egy-egy versenyhétvége alatt minden pillanat számít, a csapatok és a versenyzők óriási nyomás alatt teljesítenek.

A Mercedes csapatfőnöke, Toto Wolff számára ez a tempó nemcsak a munkát jelenti, hanem a mindennapok része is. De hogyan birkózik meg ezzel a feszített tempóval? És hogyan segített neki a terápia abban, hogy sikeresebb és kiegyensúlyozottabb vezetővé váljon?

Gyerekkori trauma és az első jelek

Toto Wolff számára a mentális egészség kérdése nem új keletű – árulta el a Men’s Health kérdésére. Már fiatalkorában megtapasztalta, milyen, amikor az élet komoly kihívásokat gördít elé. Édesapja hosszú betegség után hunyt el, és ez a nehéz időszak arra kényszerítette, hogy túl korán felnőjön. Az első jele annak, hogy valami nincs rendben, 18 éves korában jelentkezett. Egy reggel úgy ébredt, mintha szorongás nyomasztaná, pedig akkoriban boldognak kellett volna lennie, az élete rendben haladt.

Sokáig elfogadta ezt az érzést, mint valami állandó kísérőt, amivel együtt kell élni. Voltak időszakok, amikor eltűnt, de amikor az élet újabb kihívások elé állította, ismét előtört. Egy barátja tanácsára végül szakemberhez fordult, a kognitív viselkedésterápia pedig alapjaiban változtatta meg az életét.

A tudatos önismeret ereje

A terápia során Wolff megtanulta felismerni azokat a jeleket, amelyek arra utalnak, hogy mentálisan nincs rendben. A stresszhelyzetek nem gyengeséget jelentenek, hanem természetes reakciókat – épp úgy, mint amikor egy törött lábbal orvoshoz fordulunk, a mentális problémákra is van megoldás.

A csapatfőnök azt is megtanulta, hogy sok férfi – különösen a motorsport világában – hajlamos elfojtani az érzéseit és elkerülő stratégiákat alkalmaznak: túl sok munka, alkohol vagy más figyelemelterelő eszközök. Ő azonban rájött, hogy ezek nem működnek hosszú távon, és ahelyett, hogy elmenekülne a problémák elől, szembe kell néznie velük.

„Amikor úgy érzem, hogy valami vagy valaki túl sok energiát vesz el tőlem, már nem próbálok mindenáron kitartani. Inkább távolságot tartok, és megtanultam, hogy az ilyen helyzeteket nem szabad halogatni, mert csak még jobban kimerítenek” – osztotta meg tapasztalatait.

A stressz és a siker egyensúlya

Forma–1-es csapatfőnökként Wolff folyamatosan nagy nyomás alatt dolgozik, mégis az intenzív helyzetekben érzi magát igazán elemében. Számára a kihívás motivációt jelent, és inkább a túlzott monotónia viseli meg. Ugyanakkor tisztában van azzal, hogy a mentális egészség fenntartása tudatos döntéseket igényel.

Például nem engedi, hogy a telefonja folyamatosan elvonja a figyelmét. Nincsenek állandó értesítések, nem hagyja, hogy egy-egy bejövő üzenet azonnali választ követeljen tőle. Tudatosan kezeli az idejét, prioritásokat állít fel, és biztosítja, hogy mindig maradjon némi szabad tér a napirendjében.

A kiegyensúlyozott életvitel számára kulcsfontosságú: mindig törekszik legalább nyolc órányi alvásra, és nemcsak a fizikai edzést tartja szem előtt, hanem az étkezésére is odafigyel. Versenyhétvégéken is tart egy 45 perces ebédszünetet, és rendszeresen vacsorázik olyan barátokkal, akik nem kapcsolódnak a Forma–1-hez – ez segít neki kikapcsolni és feltöltődni.

Mentális egészség a Forma–1 világában

Wolff szerint a motorsportban még mindig tabutémának számít a mentális egészség. A férfiak uralta iparágban sokan gyengeségként tekintenek rá, és az elvárás az, hogy aki nem bírja a terhelést, annak nincs helye a Forma–1-ben.

„Vannak, akik azt mondják, ha valaki nem akar évente 500 órát repülőn tölteni, akkor ne dolgozzon ebben az iparágban. De szerintem ennél fontosabb, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol az emberek boldogok és képesek kiteljesedni” – mondta Wolff.

A Mercedes csapatfőnöke ezért támogatói hálózatot épített ki csapatán belül. Fizikoterapeuták és orvosok utaznak velük a versenyekre, biztosítják a megfelelő ellátást és a kényelmet. Azok, akik turistaosztályon repülnek, érkezéskor ingyenes masszázst kapnak, hogy csökkentsék a stresszt. De ami még fontosabb, Wolff szeretné elérni, hogy mindenki szabadon beszélhessen a problémáiról anélkül, hogy azt gyengeségként értékelnék.

A nyílt kommunikáció fontossága

Wolff számára a nyílt kommunikáció és az érzések felvállalása nem hátrány, hanem erőforrás. Lewis Hamilton és Lando Norris is nyíltan beszélt már a depresszióról, ami szerinte segíthet lebontani a mentális egészséggel kapcsolatos tabukat.

„Sokáig azt hittem, hogy nem lehetek sikeres a Forma–1-ben, mert azt gondoltam, hogy az élen álló embereknek nincsenek ilyen problémáik. De mostanra bebizonyítottam, hogy igenis lehet így is nyerni. Ha valaki korábban nyíltan beszélt volna erről, nekem is könnyebb lett volna” – vallotta be Wolff.

Úgy véli, hogy minden apró lépés, amely segíti az embereket abban, hogy merjenek segítséget kérni, már önmagában egy hatalmas eredmény. A Forma–1 nemcsak a fizikai teljesítményről szól – a mentális állóképesség legalább annyira meghatározó tényező a sikerben.

(Kiemelt kép: DPPI)