Így készül Klein Dávid és Suhajda Szilárd a „hegyek királyára”

Márciusban jelentette be az Eseményhorizont csapat két alpinistája – Klein Dávid és Suhajda Szilárd –, hogy ismét együtt indulnak útnak. Ezúttal a 8611 méteres K2 csúcsára szeretnék feljuttatni a magyar zászlót oxigénpalack és teherhordók nélkül.

A „hegyek királyaként” is emlegetett kolosszusnak még nincs magyar megmászása. A két tapasztalt hegymászó kilenc hónap intenzív edzésmunka után, jól felépített, de rugalmas stratégiával vág neki az expedíciónak, amelynek összefoglaló filmjét a Spíler1 csatornáján láthatják majd a nézők. Az indulásig alig több, mint egy hét van hátra, az összeszokott páros pedig az utolsó napokig folytatja a fizikai és stratégiai felkészülést.

Szakértelmet, kitartást és nem utolsó sorban megfelelő mentális és fizikai állapotot kíván meg, ha egy hegymászó a Föld második legmagasabb csúcsát szeretné elérni. Éppen ezért hónapok óta készül Klein Dávid és Suhajda Szilárd a június 8-án induló Magyar K2 Expedícióra.

„A felkészülést már tavaly elkezdtük az idei megmérettetésre, miután az előző expedíciónkról hazaértünk. A mindennapi tréningek mellett már három intenzív edzőtáboron vagyunk túl, ahol egy-egy héten keresztül napi három edzésen vettünk részt” – mondta el Suhajda Szilárd. Klein Dávid hozzátette, hogy szerinte idén sok okuk van a bizakodásra, többek között az, hogy az idei expedíció előtt a szokásosnál több idejük volt állóképességük felépítésére. Ezenfelül fontos, hogy összeszokott párosként indulhatnak a hegyre, ahol korábban már jártak együtt, de akkor az időjárási viszonyok nem kedveztek az akkori expedíciónak.

[box] A Himalája koronája

A Földön 14 hegycsúcs létezik, amely a tengerszinttől számítva 8000 méternél magasabb. Közülük mind Ázsiában, a Himalája és a Karakorum hegyvonulataiban található. E csúcsok megmászása különösen veszélyes, mert ebben a magasságban igen kevés – csupán harmadannyi – oxigén áll a hegymászók rendelkezésére, éppen ezért fontos előzetesen hozzászoktatni a szervezetüket a légkörhöz az akklimatizációs körök során. A „Himalája koronája” ennek a 14 csúcsnak a megmászását jelenti. Az első személy, aki a kihívást teljesítette, Reinhold Messner volt, akinek a tizennegyedik csúcsot 1986. október 16-án sikerült elérni. [/box]

Diéta a tökéletes fizikumért

Bár a két hegymászó kifejezetten szeret főzni és finomakat enni, a felkészülés számukra nem a hedonizmusról szól. Dávid elmondása szerint az expedíciót megelőző hónapokban szigorú diétát követnek: reggelire rántotta, ebédre egy céklás, brokkolis, gyömbéres, citromos turmix (esetleg halkonzerv), vacsorára pedig rendszerint natúr csirke és saláta kerül az asztalra. Ezt néha hal, párolt zöldség, köles, vöröslencse, bulgur egészíti ki. Arra, hogy azt és akkor egyenek, amit és amikor szeretnének, csak a hazaérkezés utáni pár hónapban van lehetőség. Persze ez nem azt jelenti, hogy koplalnak, hiszen fontos, hogy a súlyukból ne veszítsenek, mert extrém magasságban már mozgás nélkül is napi 10-20 ezer kalóriát éget el a szervezet, így általában 10 kiló mínusszal érkeznek haza a kéthónapos expedícióból.

Az ínyencségek az expedíció utánra maradnak

Az étkezés a pakisztáni alaptáborban sem mindig változatos. A friss zöldség és gyümölcs luxuscikknek számít. Jellemzőbb, hogy rizst, tésztát és burgonyát fogyasztanak, illetve a hús, zöldség és gyümölcs többnyire csak konzerv formában érhető el. Vannak persze érdekes pakisztáni fogások: a gyömbéres kecsketüdő leves volt az egyik legfurcsább dolog, amit az alaptáborban kínáltak a csapatnak. Azért – különösen az expedíció első felében – előfordul, hogy előkerül a hátizsákból egy-két hazai ínyencség: „Rendszerint viszünk magunkkal füstölt húst, hazai kolbászt, extrudált kenyeret, halkonzerveket, néhány olyan finom csemegét, mint a savanykás kapribogyó vagy a marcipán, illetve olajos magvakat és aszalványokat, valamint sűrű, sötét csokoládét” – mondta el Dávid. Azonban egy idő után a luxuscikkek elfogynak és marad a pakisztáni konyha, ahol mindenre fel kell készülni. Van, hogy elfogy a hús, elfogynak a zöldségek, a finom gyümölcskonzervek. Egy tavalyi 13 napos havazás során például felváltva volt az ebéd és a vacsora rizs tésztával, és tészta rizzsel.

Az edzésterven az expedíció sikere is múlhat

A jó edzésterv a fizikai felkészülés egyik kulcseleme, amelyre a csapat tagjai nagy figyelmet fordítanak. A felkészülés alapját az aerob jellegű edzések adják, amelyekkel Dávid és Szilárd növelni tudja a tüdőkapacitását, elkészülve a K2 oxigénhiányos környezetére. Szilárd emellett az evezőpadra esküszik, illetve sokat kerékpározik és terepen fut, alkalmanként 24 kilométert, 1000 méter szintemelkedéssel a Pilisben.

Dávid az évtizedek óta gyengélkedő bal térde miatt a futással óvatosabban bánik. 10 km-es futótávjait 3-4 órás spinning edzésekkel egészíti ki. Illetve idén az alapozás időszakában különös hangsúlyt fektetett a mobilizációra: heti 3-4, legalább egy órás mobilizációs blokkot iktatott be edzéstervébe. Az alapozás után a felkészülés második fázisában a funkcionális erőfejlesztésen volt a hangsúly, a program harmadik szakasza pedig a hosszú távú erő és állóképesség fejlesztésről szól.

Dávid és Szilárd célja a csúcs elérése, de az odavezető út – az etikus, tiszta hegymászás – legalább annyira lényeges, mint a csúcs maga.