Európa szívében rejlik a világ legmagasabb hídja, ami mellett az Eiffel-torony is eltörpül

A Franciaország déli részén tornyosuló Millau-viadukt – melynek legmagasabb pontja csaknem 350 méteres – éppoly impozáns látványt nyújt, mint amennyire félelmetes élmény végighaladni rajta.

„Melyik országban található a világ legmagasabb hídja?” – akár egymillió forintot is megérne a kérdés valamely népszerű kvízműsorban, és nagy tételben mernénk fogadni rá, hogy sokan az Egyesült Államokra, esetleg Kínára gondolnának, nem pedig Franciaországra. Bizony, bármilyen hihetetlennek is tűnik, a szerkezet – a Millau-viadukt – az európai ország déli részén magaslik, s a Párizst a Földközi-tenger régiójával összekötő autópálya egyik kulcsfontosságú elemeként szokás emlegetni – írja az Express. Az építmény legmagasabb pontja 343 méteres, amivel még a világhírű – és „csupán” 330 méteres – Eiffel-tornyot is maga mögé utasítja. A híd 2460 méter hosszú, s a Tarn-völgy felett húzódik. Külön érdekesség, hogy hosszában mindössze kilenc ponton érinti a völgy talaját, ami a kivételes mérnöki precizitásnak köszönhető, de a környezetterhelés szempontjából is rendkívül előnyös megoldásnak tekinthető.

Ezt olvastad már?

Új utazási trend hódít: már szólnod sem kell a főnöködnek, ha nyaralni mennél

Kihirdették a friss rangsort: íme a világ legboldogabb városai

Az átkelő ötlete még a 80-as évekből származik: abból a korszakból, amikor egyre időszerűbbé vált, hogy eltereljék a Millau városán áthaladó forgalom egy részét. A projekt ugyanakkor csak az ezredforduló tájékán, egész pontosan 2001-ben rajtolt el, s az építkezés három évvel később fejeződött be. A beruházás összköltsége 394 millió euróra (átszámítva: körülbelül 157 milliárd forintra) rúgott. A tervezésben Sir Norman Foster, a neves – és megannyi kortárs építészeti remekművet jegyző – brit származású építész is közreműködött.

A viadukt túlságosan magas, egyenes ívű és hosszú szerkezet ahhoz, hogy az autósokat menet közben ne csalja meg a térérzékelésük. Mivel az ilyesmi akár végzetes következményekkel is járhat, így az átkelőt szándékosan úgy alakították ki, hogy – a csalóka látszat dacára – ne legyen teljesen egyenes. Enyhe, alig érzékelhető ívének köszönhetően a sofőröket nem keríti hatalmába az a furcsa, nehezen magyarázható, „lebegéshez” hasonló érzés, ami a túlságosan hosszúra nyúló egyenes útszakaszok velejárója.

Az utat minimális (háromszázalékos) lejtés is jellemzi, ami főleg a kilátás, illetve a vezetési érzet szempontjából kedvező. A viadukt környezetében egyébként kifejezetten erős (nem ritkán 150 km/órás) széllökések is előfordulhatnak, így az átkelő oldalsó szélvédő elemeket is kapott, melyek állítólag 50 százalékkal képesek csökkenteni a szél hatását.

A híd a nagysebességű autópályák funkcióját látja el, ebből egyenesen következik, hogy gyalogosok nem közlekedhetnek rajta. Az utazók részéről mégis élénk érdeklődés övezi. Még külön túrákat is szerveznek a látványossághoz, melyek egy kijelölt ösvényen keresztül vezetnek el a viadukt alatti kilátóhoz, sőt a szerencsés kiválasztottak – bizonyos alkalmakkor – akár az egyik legmagasabb pont belsejébe is eljuthatnak.

Forrás: Express

Borítókép: Jordi Vich Navarro, Unsplash