Európa legcsendesebb szigete az újjászületés ígéretével csábít

Owey éteri harmóniát sugárzó szigete Írország nyugati partjainál, festői környezetben várja a mókuskerékből kiszakadni vágyó turistákat.

Írország nyugati partjainál, Donega megye szomszédságában, az Atlanti-óceán végtelen kékjében megbújva várja a regenerálódni vágyó utazókat Európa talán legbékésebb pontja, az Owey-sziget. A desztináció látványosan elkülönül a szárazföldtől, amit az is jól mutat, hogy komppal meg sem lehet közelíteni: a kíváncsi turistáknak kajakba vagy csónakba kell ülniük, ha szeretnék testközelből megtapasztalni Owey szemet gyönyörködtető csodáit – írja a BBC. Mivel a szigeten 1970 óta egyetlen ember sem lakik életvitelszerűen, ezért a látogatóknak le kell mondaniuk az elektromos áramról és a vízszolgáltatásról is. Meglepő, de Owey fél évszázaddal ezelőtt még 100 személynek (körülbelül 30 családnak) adott otthont, ám miután az utolsó szigetlakók 1977-ben elhagyták a helyszínt, 25 éven át teljesen elhagyatottnak számított.

A szigetet csak az ezredforduló időszakában fedezték fel újra. Renováltak számos magányosan álló, az évek során alaposan megrongálódott házat, és mára az első turisták is megérkeztek, hogy birtokba vegyék a fenséges sziklákkal tarkított, ódon hangulatú vidéket.

Jelenleg nagyjából húsz lakóház található a helyszínen, ahol nyaranta (illetve a melegebb hónapokban) egy 20-30 fős közösség szokott huzamosabb időt eltölteni. Akik ragaszkodnak a magasabb komfortélményhez, azok igénybe vehetik egy helyi – igencsak limitált férőhelyű – hostel szolgáltatásait, sőt a vadkempingezés szerelmesei is megtalálhatják itt a maguk számításait, de üzletekre és egyéb modern létesítményekre ne számítson senki.

Owey csipkézett hegygerincei, egyedi karakterű tájai szinte szárnyakat adnak a képzeletnek. Egyáltalán nem meglepő, hogy a szigeten nagy népszerűségnek örvendenek az olyan szabadidős-, illetve sporttevékenységek, mint a kajakozás, a barlangászat, vagy a szikla- és hegymászás.

Az Owey Island Cottage Hostel nevű szálláson spártai egyszerűségű, de megkapó hangulatú hálószobák várják a vendégeket, akik gáztűzhelyt is használhatnak, esténként pedig a tábortűz köré gyűlhetnek. Ha a tökéletes kényelemhez szokott turisták szemszögéből nézzük a dolgot, akkor a hostel felszereltsége nem kevés kívánnivalót hagy maga után. A külön helyiségben található komposzt toalett egyesek számára illúzióromboló tud lenni, de aki meditatív pillanatokra, háborítatlan csendre és meghitt természeti környezetre vágyik, az bizonyára felülemelkedik ezeken a „szépséghibákon”.

A fényszennyezés hiányából is fakad, hogy a naplementék elképesztően látványosan tudnak lenni Owey szigetén. Az éjszakai égbolt eldugott csodáit kémlelő turisták szeme előtt még a különböző csillagképek is kristálytisztán ragyognak fel. A látogatóknak elviselhetetlen lármától sem kell tartaniuk: a csendet csupán egy-egy quad zaja töri meg olykor, másszor az északi félteke egyik legsérülékenyebb madárfaja, a haris jellegzetes hangjára riadnak fel a szendergők.

A száz százalékban autómentes sziget nagyjából 120 hektáron terül el, vagyis garantálható, hogy senki sem fog eltévedni Owey szélfútta, egyszerre különös, mégis földöntúli derűt árasztó tájait járva. Ha tehát belefásultál a modern nagyvárosok örökös, idegtépő nyüzsgésébe, és szeretnél néhány felejthetetlen napot eltölteni az okostelefonod nélkül, vedd célba bátran Írország nyugati partjait: valósággal újjászületsz majd Európa legcsendesebb szigetén.